Így veszi fel a versenyt a magyar bor a világgal

2014. március 25. 08:30

Huszonhat magyar kiállító, megújult nemzeti stand és az ország legjobb borai: ezzel várja Magyarország a látogatókat a düsseldorfi Pro Wein kiállításon. A Mandiner a helyszínről jelentkezik!

2014. március 25. 08:30
Bukovics Martin

A keddig tartó ProWeinon több mint 4700 kiállító mutatja be termékeit. Tavaly 45 ezer vendéget regisztráltak, és idén is hasonló látogatottságra számítanak. A kiállításon több mint 300 rendezvényt, kóstolót tartanak a borászoknak, kereskedőknek, vendéglátó-ipari szakembereknek és újságíróknak. Egyes vélekedések szerint már nem a veronai Vinitaly és nem is a bordeaux-i Vinexpo az a kiállítás, ahol kötelezőnek érzi a borszakma, hogy részt legyen rajta, hanem a düsseldorfi Pro Wein.

A szőlő- és borágazatért, valamint a hegyközségek megújításáért felelős miniszteri biztos, Kiss Eliza az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a világ 50 országának borkultúráját bemutató Pro Weinon jól fogadták a megújult arculatú, 225 négyzetméteres nemzeti standot, amelyen 26 borászat mutatja be termékeit. Hogy pontosan kik, itt megnézheti.

Kiss Elizának jó hírei vannak

Az idén 20 éves ProWein kiállításon Magyarország tizedik éve szerepel, és az utóbbi évek tendenciái alapján jól látható, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a különlegességek iránt, ami a magyar szakmának is kiváló lehetőség, hiszen amit például a furminttal, juhfarkkal, ezerjóval vagy a kadarkával Magyarország be tud mutatni, az Kiss Eliza szerint kuriózum a külföld számára. Persze nem csak a magyarok rukkolnak ki az autochton fajták boraival, a románoktol a moldávokon át a szlovénekig mindenki itt van.

A miniszteri biztos az MTI-nek adott telefonos nyilatkozatában kiemelte, hogy két-három éve felfelé ível a borexport, tavaly elérte a 75 millió eurót. A legnagyobb piacon, Németországban az aktív marketingmunka révén is erősödik az érdeklődés a minőségi magyar bor iránt, így tavaly csaknem változatlan mennyiség mellett éves szinten 13 százalékos emelkedéssel 14 millió euró fölé ugrott a borkivitel értéke.

A külföldön eladott magyar bor többsége az Európai Unióban talál vevőre, Németország után nagyjából egyenlő piaci részesedéssel Nagy-Britannia, Csehország és Szlovákia következik, az EU-n kívül pedig Oroszország és Kína a legfontosabb.

Kiss Eliza a távirati irodának hangsúlyozta: további komoly arculatformáló munkára van szükség, hogy Magyarország minél inkább helyet szerezzen a világ bortérképén. Az ismertség növelését szolgálja például a Nemzeti Borkiválóság Programhoz kapcsolódó Országkóstoló rendezvénysorozaton kiválasztott mintegy 500 borról készült két új, reprezentatív angol nyelvű könyv is, vagy éppen a nemzeti standon kialakított központi kóstolózóna, ahol bemutatnak számos borkiválóságot.

Van még munka bőven

Kiss Eliza a Pro Wein magyar standján a Mandinernek elmondta: a borkiválóságokat belföldön mint »a legjobb magyar borokat« mutatják be, külföldön pedig úgy, hogy »ezek a magyar borok«. A magyar standot – amit az elmúlt években sokan sokszor kritizáltak – az eddigi években az Agrármarketing Centrum szervezte, idén viszont Kiss Elizáék vették át a munkát: a visszajelzések eddig pozitívak.

A Pro Weinra a legtöbb pincészet úgy megy, hogy van egy viszonylag alaposan teleírt határidőnaplója különböző megbeszélésekkel és partnertalálkozókkal: egy nagyobb cég a három nap alatt gyakorlatilag minden fontos ügyfelének el tudja mondani a legfrissebb tudnivalókat az új termékekről. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy kereskedő vagy sommelier elkezd kóstolgatni egy termékpalettát és üzlet lesz a vége. Ilyenkor tesznek jó szolgálatot a vezetett kóstolók, amiket egy-egy nagyobb cég vagy borvidék szervez.

A Mandiner helyszíni tapasztalatai alapján mind a borkiválóságokat bemutató könyvek, mind a borok iránt számottevő érdeklődés volt – a kóstolópultnál kifejezetten sokan megfordulnak. Az egyes borászatok standjairól ez még nem mondható el annyira: a legtöbb látogató gyakorlatilag csak a tokajit ismeri a magyar borok közül. Látja, hogy itt vannak a magyar borok, látja, hogy kint van a tokaji, nyugtázza és legtöbbször továbbsétál” – mondta az egyik tokaji kiállító az átlagos Pro Wein-látogatóról. Egyelőre főként azok keresik a standokat, akik pontosan tudják, hogy magyar bort szeretnének.

Lesz üzlet, vagy nem, ez a kérdés

Nem tudják, hogy Tokaj száraz-e vagy édes, csak azt, hogy van. Megkóstolják, ízlik nekik, de amikor meghallják az árát, már tudni lehet, hogy nem fognak venni” – ezért fontosak az olcsóbbra árazott főként száraz borok, ott viszont hatalmas a verseny a világ borvidékei között. A Tokaj Kereskedőház nemrég debütált 2013-as Áts Selection sárgamuskotálya viszont esélyes versenyző lehet, ha rátalál egy elkötelezett, lelkes kereskedő. 

A magyar standon kívül is találni magyar vonatkozású dolgokat a kiállításon: ott volt például a Vinum bormagazin, ahol a németországi Ungaricum borkereskedéssel karöltve a mádi borász, ifj. Szepsy István kóstoltatta a Szepsy- és Szent Tamás-borokat a kíváncsi közönségnek. Az Ungaricum két kóstolót is szervezett a kiállításra: egy német Master of Wine mutatta be a száraz és édes furmintokat, valamint a kékfrankost, mint szőlőfajtát. 

A Mandiner a Pro Weinen beszélt Kovács Károllyal, a Szent Tamás Pincészet tulajdonosával, aki elmondta: a pince az alapítása óta eltelt öt év alatt eddig évről évre meg tudta duplázni az eladott borok számát. Nagy szerepe volt ebben a Mád-boroknak is, amit továbbgondolva kifejezetten kanadai piacra Dry By Tokaj néven borvidéki szintű bort is készít a pincészet, amiben a furmint és a hárslevelű mellett a sárgamuskotály játékossága is szerepet kap. A bor új tokaji palackban, csavarzárral kerül forgalomba. Egy édes társa is lesz majd, tudta meg a Mandiner Kovács Károlytól.

A Pro Weinra vagy azok a hazai pincészetek látogattak el, akik jelentős exportforgalmat bonyolítanak amúgy is, vagy azok, amelyek tulajdonosai valamilyen szálon kötődnek a német nyelvterülethez. Ilyen volt például a soproni borait elhozó Ákos István, aki Svájcban él, és ott sörfőzdét is működtet: biodinamikus borai Franz Weninger pincészetében dűlőszelektáltan készülnek, és gyakorlatilag csak Svájcban kaphatók. Hasonló stratégiája van a villányi Heumann pincészetnek: az Észak-Bajorországból származó tulajdonos egy véletlennek köszönhetően talált rá a déli borvidékre, aminek borai nagyon megtetszettek neki. Boraiban ő is követi a Villányra jellemző borstílust, ám árképzését jelentősen szerényebbre hangolta. A legtöbb borukat Svájcban adják el, vagy a pincészetnél közvetlenül.

A Törleynél nagy nyüzsgés volt

A legtöbb látogató így is a tokaji borászatok, illetve a két ügyvezetőt is felvonultató Törley Pezsgőpincészet standjánál volt, utóbbiról több kiállító is megjegyezte: nagyon ügyesek, mert állandóan megbeszéléseik vannak. Ide kapcsolódik és itt tudtuk meg a friss hírt (annyira friss, hogy még a borverseny honlapján sincs fent), hogy kihirdették a Berliner Weintrophy eredményeit, ahol a Törley Pezsgőpincészet Törley Gála Sec pezsgője aranyérmet nyert, a Hungaria pezsgőpincészet Irsai Olivér pezsgője úgyszintén egy aranyéremmel gazdagodott.

A fényképek a Nemzeti Borkiválóság Program Facebook-oldaláról származnak.

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dávid
2014. március 25. 19:04
Hajrá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!