Somkuti Bálint szerint a teljes védelmi ipari spektrumot fel kell fejleszteni ahhoz, hogy visszaálljanak az elvesztegetett katonai képességek.
Több nyugati ország tudatos hadseregleépítési programot hajtott végre az elmúlt évtizedekben, emiatt most nincs lehetőségük, hogy gyorsan, hatékonyan reagáljanak a háború jelentette kihívásokra.
Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének kutatója ennek kapcsán azt mondta a KarcFM-nek: példátlan, hogy az Európai Unió (EU) egyes tagállamai a katonai kapacitásuk jelentős részét adták át úgy az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnának, hogy bizonyos fegyverekből, fegyvernemekből nem maradt önvédelemre használható eszközük.
„Ezek a kapacitások egyáltalán nem pótolhatóak egyik pillanatról a másikra – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő. – Nem arról van szó, hogy van egy üzem, amely ma WC-papírt gyárt, holnap pedig rajzpapírt. Hanem nagyon komoly beruházások, munkaerő-kiképzések, fejlesztések szükségesek. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok is megduplázta, triplázta saját lőszergyártását, de mindezt 2026-ra, mert bizony a lőszergyártás felpörgetésének is van egy átfutási ideje.”
Később, utalva a Kijevnek nyújtott katonai segítségekre, így a beígért lőszerszállítmányokra, úgy fogalmazott: „Megdöbbentő, hogy a szakemberekből álló vezetők nem mérték fel annak az esélyét, nem készültek fel arra, hogy mi történik, ha a legrosszabb forgatókönyvvel van dolgunk: az évekig elhúzódó háború rémével.”
Ugyan nagyon harcias kijelentések hangzanak el nap mint nap a nyugati vezetők részéről, hogy miként támogatták és meddig fogják még támogatni Ukrajnát, de Somkuti szerint a kulcskérdés most már inkább az, hogy mit tesznek azok az államok a saját védelmük, illetve a közösség védelme érdekében, amelyek szinte mindenüket átadták a kijevi rezsimnek.
„Dánia a teljes önjáró lövegkészletét átadta Ukrajnának (CAESAR elnevezésű eszközöket – a szerk.), a francia gyártó (NEXTER) pedig nincs arra felkészülve, hogy többet gyártson évente 20-30 darabnál” – mutatott rá.
Az MCC kutatója kifejtette: gyakorlatilag a teljes védelmi ipari spektrumot fel kell fejleszteni, „amely nem csak pénz, de idő és energia is”. Illetve figyelembe véve az európai munkaerőhiányt, nagyon komoly kérdést vet fel, hogy honnan lesznek azok a munkások, akik elkészítik a harcieszközöket.
Mindeközben itthon
Magyarország lojális szövetségesként már egy évvel a határidő előtt, idén teljesíteni fogja a NATO azon célkitűzését, amelynek értelmében a védelmi költségeknek el kell érniük a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben. Hozzátette, azt a célt pedig hazánk már 2019 óta teljesíti, hogy a védelmi költségvetésének legalább 20 százalékát fordítsa fejlesztésekre, tavaly például a kiadások 48 százaléka ment kapacitásnövelésre. Mindez nagymértékben a hatalmas léptékű hazai védelmi ipari beruházásoknak köszönhető, amelyek Magyarország fizikai biztonságának szempontjából hosszú távú garanciát jelentenek, jegyezte meg.
Nyitókép: Von der Leyen még német védelmi miniszterként (Forrás: UWE ANSPACH / DPA / Picture-Alliance)
***
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Az amerikai hadiipar is jól jár: minden eszközt ők gyárthatnak le.
Le kellett állítani a létesítményt.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
Az európai vezetőkkel szemben a kontinens választóinak több, mint kétharmada békepárti álláspontot képvisel.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
