Elhurcolt papok: így üldözi a keresztényeket a nicaraguai kommunista rezsim

2022. augusztus 25. 12:01

Börtönbe hurcoltak egy eddig házi őrizetben tartott püspököt Nicaraguában, ahol közel kétszáz keresztényellenes incidens szárad a baloldali sandinista rezsim lelkén az egyházüldözés 2018-as újraindulása óta. Az üldözés ellen felszólalt Ferenc pápa, a latin-amerikai püspökök és Erdő Péter bíboros is.

2022. augusztus 25. 12:01
null
Szilvay Gergely

Elhurcolta otthonából a nicaraguai Nemzeti Gárda augusztus 19-én, pénteken hajnalban Rolando Álvarez matagalpai püspököt, hét papját és még egy világi hívőt is.

Az eset az eddigi (de valószínűleg nem az) utolsó állomása volt a Daniel Ortega vezette nicaraguai sandinista rezsim egyházellenes hadjáratának, amely 2018-ban erősödött fel.

Eddig 190 incidens írható a kommunista diktatúra számlájára.

A szandinisták és az egyház viszonya 1979 óta hol békésebb, hol rosszabb. Mivel az egyház 2018-ban a rezsimellenes tüntetések mellé állt – ekkor hunyt el a rezsimmel a viszonyt kiegyensúlyozó főpap –, felerősödött az egyházüldözés.

Erdő Péter bíboros augusztus 22-én, kedden levélben biztosította szolidaritásáról a nicaraguai katolikus egyházat, a papságot és a híveket egyaránt. Juan Antonio Cruz Serrano prelátus, a Szentszék állandó megfigyelője augusztus 11-én az Amerikai Államok Szervezeténél aggodalmának adott hangot a nicaraguai helyzet miatt, augusztus 21-én, vasárnap pedig Ferenc pápa is felemelte hangját a nicaraguai egyházüldözés ellen, hozzátéve, hogy őszinte és nyílt párbeszédre van szükség.

Excellenciás és Főtisztelendő Püspök Úr! Kedves Testvérem!

Mély megrendüléssel értesültünk a szomorú hírről, hogy hazájukban Egyházunkat komoly támadás és üldözés éri. A gondjaimra bízott katolikus közösség nevében szeretném biztosítani Püspök Urat teljes szolidaritásunkról. Imádkozunk mindannyiukért és országuk békéjéért. Saját tapasztalataink még érzékenyebbé tesznek bennünket mindazok szenvedése iránt, akiket hitük miatt üldöznek vagy elnyomnak.

Krisztusban testvére:

Erdő Péter
bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Budapest, 2022. augusztus 22-én, a Boldogságos Szűz Mária Királynő emléknapján

Rolando Álvarez püspök szentségimádást tart

 

Álvazer püspök, mint a Magyar Kurír írja, 11 éve szolgált Matagalpában, és augusztus 4. óta házi őrizetben volt. E napon megakadályozták, hogy szentmisét mutasson be, és bejárta a világot a fotó, ahogy térdelve, kitárt karokkal látni, miközben fegyveres rendőrök csoportja veszi őt körül. Az 55 éves püspök letérdelt a járdán, hogy eucharisztikus áldást adjon, mondván: „Ünnepeljük az Oltáriszentséget az utcán, mert Jézus Krisztus Nicaragua ura.” Ezután bezárták plébániai otthonába. Most a hírek szerint őt és papjait az El Chipote börtönbe szállították. Álvazerrel kapcsolatban

Ortega elnök azt nyilatkozta, hogy ő és az egyház erőszakos csoportokat szervezett a kormány elleni fellépésre. 

A püspök unokahúga, Yoselin Álvarez közölte, hogy augusztus 19-én a főpásztor szüleinek házába is betört a rendőrség. 
Az egyházmegyében lévő Darío város Santa Lucía-plébániáján, amelyet napok óta szintén zaklatott a rendőrség, hajnalban összegyűltek a hívek papjaik védelmében, attól tartva, hogy őket is elhurcolják.

 

2022-ben felpörgött az üldöztetés

Az események májusban pörögtek fel. A rezsim betiltotta a katolikus tévék és rádiók működését is. A katolikus tévé igazgatója Álvarez püspök volt. Az adót azután csukta be májusban a kormány, hogy a püspök meghatározatlan ideig tartó böjtöt hirdetett, mivel állandóan titkosszolgálati ügynökök követték az utcán. Pár nappal később betiltottak száz civil szervezetet, köztük számos katolikust is. Majd négy évre bebörtönözték Manuel García atyát, akit egy nő megütéséért ítéltek el, bár a nő később visszavonta vádjait.

A Telcor telekommunikációs vállalat ezután jelentette be, hogy bezárnak egy tévét és tizenegy rádióadót, amiből tíz katolikus. Az egyik rádió központja Sébaco városának egy plébániáján volt. A plébános, Uriel Vallejos nem volt hajlandó átadni a felszerelést a hatóságoknak, ami miatt azok 48 órán át ostromolták a plébániát. Miután az atyát és embereit mindentől elvágták, állítólag Miamibe emigrált. Álvazer püspök ezután jelentette be, hogy misét tart a helyszínen, de a hatóságok nem engedték, hogy elhagyja a sekrestyét.  Daniel Ortega pedig azt nyilatkozta, hogy

Augusztus 13-án, szombaton egy, a fatimai Szűzanya-szobor tisztelete köré szervezett körmenetet tiltott be a rezsim. A körmenetet a Mária, a Remény Anyja kongresszus Leopoldo Brenes érsek által celebrált zárómiséje előtt tartották volna meg, végül a managuai katedrálison belül szervezték meg. Vasárnap a rendőrség megakadályozta, hogy két plébános, Erick Diaz és Fernando Calero elhagyja a katedrálist. A Calero által vezetett járművet átvizsgálta a rendőrség, és lefoglalta a benne talált iratokat, valamint az atya jogosítványát – írja a Catholic World Report.

Az utóbbi hetekben

több rendőri támadás ért nicaraguai papokat,

különösen a Matagalpai és Siunai Egyházmegyében. Utóbbiban augusztus 14-én ismeretlen okból letartóztatták Óscar Benavidez atyát, Mulukuku faluja Szentlélek-templomának lelkipásztorát. Az egyházmegye a Facebook-oldalán közzétett sajtóközleményében megerősítette a hírt. Emberi jogi szervezetek szerint a papot a vasárnapi szentmise bemutatása után kényszerítették, hogy kiszálljon járművéből, és a rohamrendőrök letartóztatták. Az egyházmegye tájékoztatást kért a hatóságoktól a pap hollétével kapcsolatban, és sajtóközleményében imákat kért „paptestvérükért, akinek egyetlen küldetése most és korábban is, hogy Jézus Krisztus örömhírét hirdesse, ami az élet és az üdvösség igéje mindenki számára”.

Óscar Benavidez, Mulukuku plébánosa

 

Idén márciusban elűzték az országból Waldemar Stanisław Sommertag apostoli nunciust. Júliusban a Szeretet Misszionáriusait, azaz Teréz anya szegényeket és betegeket szolgáló nővéreit száműzték véglegesen.

A Magyar Kurír félhivatalos egyházi hírportál összefoglalója és a 2018-2022 közötti  nicaraguai egyházüldözésről szóló beszámoló szerint

2018 óta Daniel Ortega diktatórikus rendszere alatt több mint 190 támadás érte a katolikusokat. 

Latin-Amerikai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CELAM) is kifejezte szolidaritását a nicaraguai egyház felé. A szervezet hangsúlyozza, hogy az Egyház „a béke evangéliumát hirdeti”, és ennek fényében mindig nyitott a nemzeti és nemzetközi hatóságokkal való együttműködésre.

 

A szandinisták és az egyház közti konfliktus kezdetei

A 76 éves Daniel Ortega legújabban 2007 óta vezeti Nicaraguát, ahol legutóbb 2021 novemberében tartottak választásokat, amelynek kapcsán az elnök számos riválisát és kritikusát börtönözték be. De Ortega volt az ország vezetője 1979-1990 között is.

A nyolcvanas években mindenaposak voltak a hírek a nicaraguai sandinista rezsimről. 

A Nemzeti Sandinista Felszabadító Frontot (FSLN) 1961-ben alapította társaival Carlos Fonseca, nevét pedig Augusto César Sandinóról kapta, aki 1927-1933 között az Egyesült Államok általi megszállás (1912-1933) elleni mozgalmat vezette. A megszállás az 1898-1934 közötti „banánháborúk” része volt, melynek folyamán az Egyesült Államok katonai eszközökkel igyekezett érdekeit érvényesíteni számos latin-amerikai országban. Sandinót 1934-ben meggyilkolta az Anastasio Somoza García tábornok által vezetett Nemzeti Gárda, majd két év múlva Somoza államcsínyt követett el, majd ő és családja negyven évig diktátorként volt hatalmon. Fonseca 1976-ban meghalt, de a sandinista mozgalom 1979-ben elmozdította az ország éléről Somozáékat, marxista-leninista forradalmat kiáltott ki, és úgyszintén diktatúrát vezetett be. Az Egyesült Államok a sandinisták ellen fellépő kontrákat támogatta, titkosszolgálati eszközökkel is. A sandinisták és kontrák közti polgárháború 1989-ig tartott. 

A katolikus az 1950-es alkotmány szerint hivatalos vallássá vált az országban, az egyház pedig a hetvenes évektől szólalt fel a Somoza-rezsim korrupciója és jogsértései ellen. A katolikus egyház gyanakodva nézte a sandinista mozgalmat, de elsősorban nem azért, mert az Somoza-ellenes volt, hanem mert marxista-leninista. Végül azonban a főváros,

– elsősorban ő volt az, aki a hetvenes években rendszerint felszólalt a Somoza-rezsim jogsértései és korrupciója ellen is, valamint aki kétszer közvetített Somozáék és a sandinisták között. A korai nyolcvanas évektől azonban a sandinistákkal szemben is erős kritikákat fogalmazott meg. A sandinisták kifogásolták, hogy a kontrákat nem ítéli el – Obando, aki 1985-ben II. János Pál pápa bíborossá kreált, 1986-ban az Egyesült Államokba utazott, és nyilvánosan támogatásáról biztosította a kontrákat. Ugyan a szandinisták ekkor még népszerűek voltak, de Obando is népszerű főpap volt.

Ugyancsak népszerűek voltak a bázisközösségek és az alsópapság felszabadítási teológiát valló csoportja is, akik szegénypártiságuk miatt a sandinista rezsimmel tartottak, bár a főpapság felszólította őket, hogy legyenek hűek az egyházi tanításhoz. A rezsim ezzel együtt többször is lekapcsolta a Radio Católicát.

Miguel Obando y Bravo managuai érsek, bíboros

 

II. János Pál 1983-as látogatása

A kontrákkal való belháborúk miatt aztán a megromlott a rezsim és az egyház amúgy is elég törékeny, de eredetileg szívélyes viszonya. Végül maga a pápa, II. János Pál látogatott az országba 1983-ban, amitől mindkét oldal sokat várt: a sandinisták a kontrák és azok amerikai támogatásának elítélését, az egyház pedig több támogatást a sandinista rezsim ellen.

A látogatás napjait munkaszüneti nappá nyilvánították, a Leónban és Managuában tartott két pápai misére ingyen lehetett utazni, és a rezsim buzdított a részvételre. II. János Pál azonban felszólalt az „istentelen kommunizmus” ellen, a népi egyház és a főpapság közti egységre szólított fel, támogatásáról biztosította Obando érseket, és kritizálta azt az öt papot, akik kormányzati pozíciót vállaltak, kijelentve, hogy papok nem vállalhatnak hivatalt semmilyen kormányban.

A sandinistákat ez annyira felhúzta, hogy többször kikapcsolták a pápa mikrofonját.

A látogatás nem váltotta be azokat a reményeket, amelyek a közeledést várták tőle.

 

2018: az egyházüldözés újraindul

Obando, aki 2005-ig volt a főváros érseke, 2004-ben bejelentette, hogy kibékült Daniel Ortegával cserébe azért, hogy az országban betiltották az abortuszt, és leszálltak a főpap emberéről, Roberto Rivas Reyesről, akit kineveztek a Legfelsőbb Választási Bizottság elnökévé is. A főpap a 2006-os és 2011-es elnökválasztásokon is támogatta Ortegát. Sőt, 2005-ben ő adta össze Ortegát feleségével, Rosario Murillo költőnővel, aki korábban a kormány szóvivője volt.  A nagy hatású főpap azonban 2018-ben elhunyt. Az egyház pedig a rezsimellenes tüntetések mellé áll. Beindult az egyházüldözés. 

2020. július 31-én Molotov-koktélt dobtak a Jézus szent vérének képére

a managuai Szeplőtelen Fogantatás-katedrálisban, ezzel tüzet okozva. 

2020. augusztus 23-án Silvio Báez managuai segédpüspök, aki 2019 áprilisa óta száműzetésben él, diktátornak nevezte Ortega elnököt. A nicaraguai egyházüldözésről Martha Patricia Molina Montenegro készített jelentést Nicaragua: A Persecuted Church? (2018–2022) címmel.

Daniel Ortega nicaraguai elnök, a sandinista rezsim vezetője

Összesen 62 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
budapesti
2022. augusztus 25. 17:36
A sandinisták kapcsán néhány gondolatot ajánlok még - annak, akit érdekel - a keresztényszocializmusról (és egy "alternatív KDNP" lehetőségéről) itt https://keresztenyszocialis.blogspot.com/2012/11/keresztenyszocialis-vagy.html?view=magazine és a mai kapitalizmusról és annak problémáiról itt https://keresztenyszocialis.blogspot.com/2020/03/vert-adni-realgazdasagnak.html?view=magazine https://keresztenyszocialis.blogspot.com/2020/03/nemzetkozi-eladosodas-penzugyi-buborek.html?view=magazine
..--..
2022. augusztus 25. 15:20
-zsoltkom- "Elhurcolt papok: így üldözi a keresztényeket a nicaraguai kommunista rezsim" Mit lehetne tenni a keresztényüldöző kormányokkal, hogy ne legyen keresztényüldözés ott? Mi táplálja ezt a fajta embertelenséget? Hogyan tud fennmaradni egy ilyen keresztényt üldöző kormány? Ki áll kereskedelmi kapcsolatban például ezzel az országgal... Nicaraguával? (Érdemes lenne beleolvasni földrajzi felfedezések korába... Közép- és Dél-Amerika... Kolumbusz... spanyol katolikusság, tehát Katolikus Egyház... egy nemzet, egy földrész aranya stb.) Szóval ne csak ténymegállapítás legyen, hogy ez van, hanem legalább elméleti elképzelés legyen a keresztényüldözés megakadályozására és az okok feltárására. ( Orbán Viktornak nagyon hasonló érdektelen, közönyös, cinikus ábrázatja van, mint Daniel Ortegaának. A lélekben és emberségben kiégett miniszterelnökök... hogy mit nem tesz az örök életre szóló kontrollálatlan hatalomgyakorlás!)
DeGar
2022. augusztus 25. 15:10
Mikor lesz térdelés az üldözött, bántalmazott, sokszor életüktől is megfosztott keresztényekért?
Ödenburger
2022. augusztus 25. 14:32
"mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért, de aki mindvégig kitart, az üdvözül" Mt 10,22 Imádkuzunk nicaraugai testvéreink hitben való kitartásáért, mert ez az üdvösség kulcsa.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!