Befellegzett a magyar börtönbiznisznek, mutatjuk a számokat!

A parlament 2020-ban több körben fogadott el törvénymódosításokat, hogy véget vessen a börtönzsúfoltság kapcsán a rossz elhelyezési körülményekre alapozott kártérítési perhullámnak, amely már-már üzleti tevékenységgé nőtte ki magát az azt megelőző években.

Milliárdokba került az államnak a börtönbiznisz

A napokban Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője kérdezett rá a Belügyminisztériumnál (BM) arra, hogy évenkénti lebontásban hány ügyben és mekkora összeget fizetett ki az állam a börtönökben fogva tartottak által sérelmezett körülmények miatti kártalanítási perekben. Ezek olyan nemperes eljárások, amelyeket fogvatartottak vagy meghatalmazott képviselőik kezdeményezhetnek, elbírálásuk pedig a törvényszékeken működő büntetés-végrehajtási csoportok hatáskörébe tartozik.
Válaszában Rétvári Bence, a BM parlamenti államtitkára emlékeztetett a három évvel ezelőtti jogszabály-módosításra, amely megítélése szerint elérte a célját, a hatálybalépés óta ugyanis a kifizetett kárigények értéke a huszadára esett.

Milliárdokról százmillióra esett a kártérítések összértéke

A fideszes politikus a 2017–2022 közötti évekről adott tájékoztatást, amelyből kiderül: a legtöbb pénzt, összesen több mint 2,6 milliárd forintot 2018-ban kellett kifizetni, 2022-ben viszont már „csak” 111 millió forintot.
A számok a következőképpen alakultak:

• 2017-ben 8768 esetben 930 millió forintot,
• 2018-ban 11 478 esetben 2,6 milliárd forintot,
• 2019-ben 14 029 esetben 2,4 milliárd forintot,
• 2020-ban 13 725 esetben 1,8 milliárd forintot,
• 2021-ben 2411 esetben 2,2 milliárd forintot,
• 2022-ben pedig 924 esetben 111 millió forintot ítéltek meg.

Idén pedig február 10-ig az alapvető jogokat sértő elhelyezéssel kapcsolatos kártalanítási igényt mindössze 34 esetben terjesztettek elő.

Magyar György neve is szóba került

Rétvári Bence megjegyezte: a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kifizetés éve nem feltétlenül azonos a kártalanítási igény benyújtásának időpontjával, tekintettel arra, hogy a kártalanítási eljárás egyes esetekben több éven keresztül is elhúzódhat.
Az államtitkár az írásbeli válaszában azt is írta: „Elfogadhatatlan, hogy a Soros-hálózathoz is köthető ügyvédek által indított több milliárd forintos kártérítési bizniszeken olyan irodák, mint a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda, valamint elítélt bűnözők gazdagodjanak”.

Az Alkotmánybíróság elutasította az ügyvédi panaszt

Az Országgyűlés 2020-ban elfogadott törvénymódosításainak alapvető célja az volt, hogy

Ez alapján az elítélti kártalanításokból először az áldozati igényeket kell kielégíteni, majd az egyéb tartozásokat. Fontos változtatás volt az is, hogy a kártalanítási összegeket onnantól fogva nem lehetett ügyvédi letéti számlákra utalni.

Ez azonban sokaknak nem tetszett, így a Magyar Helsinki Bizottsággal és a TASZ-al együttműködő Karsai Dánielnek sem, akinek ügyvédi irodája egy összesítés szerint az élmezőnyben volt a magyar állammal szembeni perképviseletben.

Az Origo által 2020 januárjában közölt táblázat szerint a kártérítési perekben az egyik élenjáró a nyíltan kormányellenes, a 2018-as választáson az ellenzék színeiben elinduló Magyar György ügyvédi irodája volt, amelynek a letéti számláján több mint 544 millió forint landolt. Karsai Dániel ügyvédi irodája is előkelő helyen szerepelt a rangsorban, az ő letéti számlájukra több mint 86 millió forint érkezett. Az Igazságügyi Minisztérium akkor megerősítette, hogy az adatok valósak, ugyanakkor hozzátették: a tárca nem rendelkezik információval, hogy az elítélteknek kifizetett összegekből mekkora volt az ügyvédi munkadíj.
Karsai nem hagyta annyiban a dolgot, és 2020-ban az Alkotmánybíróságon (Ab) támadta meg a törvényt, az Ab azonban elutasította az ügyvéd panaszát.

Nyitókép: MTI/Cseke Csilla