Jelentős inflációs hatás: a háború közelsége és a piacgazdaság érettsége 

A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége

Következzen az inflációt okozó tényezők elemzése közül a harmadik fő összetevő, mégpedig a háború közelsége és a piacgazdaság érettsége.

Az infláció egész Európában magas. Ha csak a magyar kormány lenne a felelős érte, akkor az EU-ban csak nálunk kellene, hogy magas legyen az infláció.

Az inflációs rátákban emellett látható egy regionális törés is: a legmagasabb áremelkedéssel rendelkező országok kivétel nélkül a kelet-közép-európai régióból kerülnek ki, függetlenül attól, hogy eurót vagy nemzeti valutát használnak. 

Ennek egyik magyarázata, hogy ezekben az országokban a piacgazdaság még viszonylag fiatal. Emiatt a vállalatok közötti verseny kevésbé erős, nagyobb terük van a cégeknek a költségsokkok áthárítására a fogyasztók felé, míg Nyugat-Európában ezt a vállalatok nagyobb arányban kénytelenek „lenyelni”.
 

Melyek a fő tényezők az infláció alakulásában?

Az infláció alakulásában a két legfontosabb tényező minden uniós országban az élelmiszerek és az energia ára.

Ehhez adódik hozzá

Tavaly novemberben például az előbbi két tétel nélkül a pénzromlás üteme az EU egészében 11,1 százalék helyett 6 százalék lett volna csupán, miközben Magyarországon 23,1 százalék helyett 14,8 százalék. 

Az energiaár emelkedése a háborúval, az uniós szankciós politikával, az arra adott orosz válasszal (szállítások csökkentése), a kínálati problémákkal, valamint a piaci bizonytalansággal magyarázható. Ám mivel az unió nagy része energiaimportőr, ezért számára ez külső adottság. 

A háború szerepe az élelmiszerárak alakulásában

Az élelmiszerek árában is nagy szerepe van a háborúnak, hiszen Ukrajna jelentős élelmiszer-exportőr, kiesése a világpiacról felhajtotta az élelmiszerárakat, amit az energia áremelkedésének begyűrűzése, például a műtrágya drágulásán keresztül tovább fokozott.

Korábbi cikkeink a témában:

Cikksorozatunk első részében olvashat arról, hogy mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Fejkapkodás helyett a Makronóm Intézet nekilátott, és legfrissebb elemzésében végigvette, milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt és főleg a hazai áremelkedést. A cikkből kiderül az is, hogy a 2022. évi magyar költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.

Cikksorozatunk második részében arról olvashat, hogy a világgazdaság a járványt követő időszakban súlyos problémákkal és új kihívásokkal nézett szembe, mégpedig az értéklánc számos pontján. Ebben a részben a járvány utáni újraindulásból adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.

Cikksorozatunk harmadik részében az energiaárak inflációra gyakorolt hatását elemeztük. Ebben a részben kifejtjük, hogy az amerikainál is magasabb európai és magyar inflációért jelentős részben az energiaárak emelkedése felelős.