Jó hírek a válság árnyékában: kevesebben vannak közmunkán, csúcsot dönt a foglalkoztatottság
2023. január 28. 18:51
A múlt évben a gazdaságunkat ért komoly kihívásokkal a magyar munkaerőpiac kiválóan megküzdött. Foglalkoztatási körképünk!
2023. január 28. 18:51
p
8
1
7
Mentés
Szalai Piroska írása
Bár bőven válságos időket élünk, vannak nehézségek, de jó hírek is: a magyar munkaerőpiac például a tavalyi évben is újabb történelmi csúcsokat döntött. Soha nem dolgoztak még éves átlagban majdnem 4,7 millióan hazánkban, s a női foglalkoztatottak sem voltak 2,2 millió fő felett korábban. A nők létszámának növekedése adta a 61 ezer fős bővülés kétharmadát.
A KSH pénteken nyilvánosságra hozta a múl év decemberi és negyedik negyedéves munkaerőpiaci adatokat. Még kell egy kis idő, míg minden részadathoz hozzáférhetünk, de a legfontosabb mutatók már elérhetők, s ezekből megbízható becsléseket tudunk már készíteni a múlt év folyamatairól. Tudjuk, hogy
június óta 4,7 millió feletti a foglalkoztatottak létszáma, ami éves átlagban 4 millió 696 ezer főt jelent
a számításaim szerint. A nők már március óta 2,2 milliónál többen dolgoztak, így éves átlagban is 2 millió 204 ezer fő volt a létszámuk. A nők 41 ezer, a férfiak pedig 20 ezer fővel bővültek. A növekedés nagyobb része tavaly is az inaktivitás csökkenésből fakadt, kisebb részét adta csak a munkanélküliek számának csökkenése. Mellette mindössze 176 ezer fő a munkanélküliek éves átlagos létszáma, 19 ezerrel kevesebb, mint előző évben. A nők 80 ezren, a férfiak 96 ezren voltak átlagosan munka nélkül.
A 20-64 éves korcsoport múlt évi átlagos foglalkoztatási rátája becslésem szerint 80,2% volt. Az unió országaiban 2021-ben még mindössze 3 országban volt 80% feletti a foglalkoztatási ráta. A háború, a szankciók és az energiakrízis ellenére tavaly még szinte mindenhol bővülés történt. Sok ország csak most hozta be a járvány miatti visszaesést. A tagállamok első három negyedéves adatait ismerjük, ebből arra következtetek, hogy
2022-ben sem fog nyolcnál több ország bejutni a 80% felettiek klubjába.
Hollandia, Svédország, Észtország, Csehország, Németország, Málta és Dánia esélyes még rajtunk kívül. A legnagyobb ráta kicsit lehet csak magasabb 82,5%-nál.
Kimagasló fegyvertény, hogy már az elemzésekben a legjobbak között kell vizsgálni hazánkat, míg 2010 körül a sereghajtók között voltunk.
Míg 2010-ben majdnem öt százalékpont volt a lemaradásunk az uniós átlagtól, tavaly már több, mint öt százalékpont lett az előnyünk – annak ellenére, hogy a tagállamok átlaga is ütemesen emelkedett. Málta után a második legnagyobb növekedés Magyarországon történt 2010-2022 között.
A következő részletekre érdemes már most felfigyelnünk:
a közfoglalkoztatásban levők száma mindössze 75 ezerre csökkent, ami 12 ezerrel kisebb az előző évi létszámnál és a 2010-es szintnél is alacsonyabb – tehát a növekedés az elsődleges munkaerőpiacon történt
az önfoglalkoztató vállalkozók száma 10 ezerrel nőtt, közülük is nem a társas, hanem az egyéni vállalkozók száma emelkedett. Tehát a KATA-szabályozás módosítása nem csökkentette azoknak a számát, akik a vállalkozásukból élnek, s nem a főállásuk mellett vállalkozók. Ez utóbbi csoportra még nincsenek adataink.
a piaci szolgáltatások területe bővült legjobban, de az iparban – köztük az építőiparban - dolgozók száma is növekedett.
a részmunkaidősök átlagos száma is csökkent, már csupán 239 ezren voltak átlagosan, de a teljes munkaidőben dolgozók száma 75 ezerrel magasabb a megelőző évinél. Fontos tudnunk, hogy a 20-64 évesek között a teljes munkaidőben dolgozók aránya hazánkban a legmagasabb egész Európában
arányaiban a legnagyobb bővülést a nyugdíjhoz közeli korcsoportokban tudjuk kimutatni, de a 25-34 évesek foglalkoztatási rátája is jelentősen növekedett.
legjelentősebben az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája javult. Érdemes megemlíteni, hogy hazánkban a 20-64 évesek között az uniós átlagnál jóval kisebb a legfeljebb alapfokú végzettségűek részaránya.
Kimondhatjuk e tények ismeretében is, hogy a múlt évben a gazdaságunkat ért komoly kihívásokkal a magyar munkaerőpiac kiválóan megküzdött. A járvány idején felgyorsuló belső strukturális változások folytatódtak ugyan, de azokat a szegmenseket, ahol visszaesés volt tapasztalható, a többi szegmens kompenzálni tudta.
Legyen ez így idén is!
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Nehezen viselte a Liverpool egyiptomi labdarúgója, hogy csak csereként, a 79. percben küldte őt pályára a német edző a West Ham elleni szombat délutáni Premier League-meccsen.
p
0
0
4
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.