Egy nagyon fontos gazdasági mutatónk sokat javult, a javulásunk a legnagyobb az uniós tagállamok között

Nyitókép: Matthias Balk/picture alliance via Getty Images

Az ötödik részben a szerzők a magyarországi szegénység helyzetét mutatták be. Először bemutatták azt, hogy a szegénység kérdése mindig is nagy politikai csatározások színtere volt, a különböző politikai erők más és más megoldásokat javasoltak: „a domináns baloldal a segélyezésen alapuló megoldásokat, míg a nem baloldaliak a munkán alapuló megoldásokat javasolták”.

Kifejtették, 

de fenntarthatatlan, és mindig kevesebb, mint amit az emberek kereshetnének, ha dolgoznának, így alacsonyabb életszínvonalat biztosít, és növeli a szegénységben élők és a szegénység kockázatának kitett emberek arányát a társadalomban”.

A szerzők – Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa, Nagy Kristóf és Varga Mátyás Zsolt – rámutattak, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint (amik a 2021-es referenciaévre vonatkoznak)

Ehhez képest 2014-ben 30,6 százalék volt, amikor a huszonnegyedik helyen álltunk, és a 12,2 százalékpontos javulásunk a legnagyobb a tagállamok között. Rámutattak arra is, hogy a gyermekszegénység 2010 óta hazánkban csökkent a leggyorsabb ütemben az uniós országok közül. „Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekek soha nem önmagukban szegények, hanem az egy háztartásban élők mind szegénynek számítanak e mérőszám szerint, mivel ez egy háztartásalapú mérőszám.”

 – jegyezték meg.

Még a koronavírus és a háború se tett keresztbe

Arról is értekeztek a szerzők, hogy hogyan hatott a hazai szegénységi mutatókra a háború és a koronavírus. Leszögezték, hogy „még a nehéz 2022-es évben is, a magyarországi szegénységi ráta bár romlott, de még a romlással együtt se nőtt olyan magasra, mint amilyen magasan az uniós átlag van”.

„Az elmúlt évtized javulásai olyan mértékűek, hogy az utóbbi nehéz évek nem rontották el őket. A magyar tapasztalatok miatt sok helyen át kellett írni a szociológia tankönyveket (még mindig azt tanítják, hogy a gyermekszegénység csökkentésének leghatékonyabb módja a családi pótlék). Kimutattuk, hogy ha a szülőknek van munkájuk, és reálértéken nő a jövedelmük, akkor a gyermekek – és szüleik – szegénysége sokkal jelentősebben csökken.”