Március 15. utóélete történelmünkben

2017. március 15. 09:29

Sokan úgy vélik a Duna partján, hogy istenigazából a külhoni magyarok tudják megünnepelni ezt a napot. Az ő érdek nélküli ragaszkodásuk e nap szentségéhez képes utat mutatni a politika sűrű erdejében.

2017. március 15. 09:29
S. Király Béla
Magyar Nemzet

„Kádár megígérte ugyan, hogy március 15-e újra nemzeti ünnep lesz, de erre várni kellett tizenkét évet. 1969-ben érezte úgy a Politikai Bizottság, hogy ismét engedélyezheti e nap ünneplését a konszolidálódott helyzetnek köszönhetően, de ekkor még munkanap maradt. A gulyáskommunizmus első, kifejezetten rendszerellenes március 15-éje az 1971-es megmozdulás volt. Egy évvel később a Ferenciek terénél már gumibotot is használtak a rendőrök, és több száz fiatalt vettek őrizetbe. Később a hatalom sikerrel akadályozta meg a jelentősebb ellenzéki akciókat, amelyek a nyolcvanas évek elején kezdődtek újra. Március 15-e a szabadság és a nemzeti függetlenség mellett a Kádár-rendszerrel való szembenállás jelképévé is vált. 1987-ben már ellenzéki tüntetésnek elkönyvelt rendezvényt tartottak a fővárosban, ahol beszédeket is mondtak. 1988-ban tizenötezren vettek részt a március 15-i megemlékezéseken – a rendőrség akkor már nem oszlatta szét a tömeget.

A rendszerváltozás után ismét teljes fényében ragyogott nemzeti ünnepünk. Nem sokáig: 1991-ben Demszky Gábor főpolgármester köreiben kiötölték, hogy a főváros nem ünnepel közösen a kormánnyal. Az ő ünnepük ugyanis felvilágosult és liberális, nem holmi konzervatív vagy elavult nemzeti. Napjainkban is kormányzati, illetve ellenzéki ünneplést tartanak.

Ezért vélik sokan úgy a Duna partján, hogy istenigazából a külhoni magyarok tudják megünnepelni ezt a napot. Az ő érdek nélküli ragaszkodásuk e nap szentségéhez képes utat mutatni a politika sűrű erdejében.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zakar zoltán béla
2017. március 15. 10:48
"MN"-Ádám hol vagy, Gábor hová csavarogsz?!
vigyor
2017. március 15. 10:19
Én azért mást nem értek. A képviselők természetesen elsősorban a nemzetet kell(ene) képviselniük, így megválasztásuk esetén számomra egyértelmű, hogy nemzeti ünnepen ott kellene állniuk együtt, a városuk ünnepi rendezvényén. A központi ünnep más, azt a kormány tartja. De, még egy faluban is kuriózum szinten megy, ha az összes képviselő megjelenik egy nemzeti ünnepen.
pollip
2017. március 15. 09:47
Itt van ez a sípos Juhász-kép: http://www.origo.hu/itthon/20170315-juhasz-peterek-tuntethetnek-a-muzeum-koruton.html Olyan a képen, mintha nem is fújná a sípot, hanem szívná. Létezik töltött síp?:-))))))
pollip
2017. március 15. 09:38
Az első, amiben lehetne nemzeti minimum, a nemzeti ünnepeink megünneplése, tiszteletben tartása. A ballibnek ez nem megy, hiszen amióta nem ők vannak kormányon, minden nemzeti ünnepbe és a tisztelgőkbe belerúgnak. Vannak, akik Demszky tojással való megdobálását hozzák fel példának, hogy mert ugye, akkor is. nem jó a párhuzam, mert azt a dobálást néhány magánember, bejelentetlenül végezte el, most meg hivatalosan bejegyzett pártok nem hagyják béjén az ünneplőket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!