Somogyi – Dobó – Tebeli: Kitty a rengetegben

„A cselekmény nem túl komplikált, a kalandok és a fordulatok egy Indiana Jones filmbe vagy Rejtő-regénybe is beleillenének, ám hibátlan ritmusban követik egymást, ezen látszik a szerző forgatókönyvírói gyakorlata. Egy kalandtörténetnél számomra meghatározó a kegyetlenség és humor aránya, és a Kittenbergerből nem hiányzik egyik sem – egy falu kiirtása, kézlevágások, vagy fedáksári új szövegkörnyezetben való emlegetése –, az arányok e téren tökéletesek.

A Kittenberger lazán kezeli a történelmi tényeket, illetve bátran keveri össze a létezett és fiktív alakokat, ami sajátos hangulatot teremt. A steampunk díszletek (a belga felhőváros, a léghajók) látványosak, de nem túl eredetiek, ezért a gőzzel hajtott orrszarvúk kárpótolnak. Abban, hogy a steampunk elemek mellékesek, valószínűleg szerepe van annak, hogy ezek később adódtak a történethez, amikor a szerzők a képregényt egy Galaktikás pályázathoz alakították. A gőzvilág egyébként remekül illik a hangulathoz, történethez, jó lenne többet látni belőle, részletesebben kidolgozni.

A részletesebb kidolgozás néhol a szereplőkre is ráfért volna. Mivel Kittenberger elég jól ismert alak, a képregény nem fektet sok energiát jellemének összetettebb ábrázolására. Megtudjuk, hogy sosem téveszt cél, és szereti a kalandokat, de nem igazán emelkedik ki a barátai közül, a történetből. A kidolgozottabb karakterek és a részletesebb steampunk világ vélhetőleg olyasmi, amire a folytatásokban nagyobb hangsúly kerül majd.”