A Batthyáneum – nemzeti hisztin innen és túl

„Egy régi könyvtár, egy rendkívül régi kéziratokból és nyomtatványokból álló gyűjtemény csak azok számára jelent értéket, akik képesek értékelni azokat. A többi vegytiszta hiúság.

Gyulafehérváron van egy könyvtár, mely több száz középkori kézirattal és több ezer nagyon régi nyomtatvánnyal rendelkezik. Valójában ez Románia legnagyobb kézirat- és ősnyomtatvány-gyűjteménye, olyan kincs, melyet – sajnos – nagyon kevesen ismernek és tudnak megfelelően értékelni. Ahogy azt már kitalálhatták, a Batthyáneum Könyvtárról van szó, mely nemrég furcsa politikai vita tárgya lett. Radu F. Alexandru, a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) szenátora a művelődésügyi miniszter azonnali lemondását követelte, olyan alapon, hogy vatikáni látogatása során azt javasolta, hogy a Vatikán és a román állam kezelje közösen a Batthyáneum Könyvtárat. A miniszter ezt határozottan cáfolta és azt magyarázta, hogy lépésének teljesen más célja volt. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség bíróságon követeli vissza a könyvtárat és mivel Jakubinyi György érseknél nem talált túl nagy fogadókészségre, akinek felajánlott egy peren kívüli megállapodást, a Vatikánnál próbált támogatásra lelni.

A miniszter lépései ebben a megvilágításban nagyon is indokoltaknak és megfelelőeknek tűnnek. De a »leleplezések« után valószínűleg semmilyen megegyezésre nem lesz már mód, és minden a bíróság döntésétől függ majd. (...)

z egy hosszú történet és magába sűríti az egész poszt-decemberi politikai történelmet. A volt kommunisták 7 évnyi kormányzása után hatalomra került a CDR (Demokratikus Konvenció – a szerk.), mely egyik elsődlegességének tartotta a tulajdonok visszaszolgáltatását. A Radu Vasile-kormány kibocsátott egy rendeletet (az 1998. július 7-i 13. számút), mellyel a nemzeti kisebbségek korábbi tulajdonát képező más ingatlanokkal együtt a Batthyáneum Könyvtárat is visszaadták a katolikus érsekségnek. Óriási botrány lett belőle, a kormányt hazaárulással és románellenes összeesküvéssel vádolták.

Ugyanazon év szeptemberében a Ion Iliescu által vezetett ellenzék bíróságon támadta meg a kormányrendeletet és megakasztotta a visszaszolgáltatást. A híres Codex Aureus körül később kirobbant botránynak szintén a magyar katolikusok elrettentése volt a célja. (...)

Ebből látszik, hogy a gond sokkal nagyobb egy jogi-politikai természetű vitánál. A román állam képviselői iszonyatos féltékenységet tanúsítottak, de ugyanakkor az állam semmit sem fektetett be azért, hogy hasznosítani lehessen ezt az értéket. Márpedig annak, aki birtokolni szeretne egy ilyen gyűjteményt, fel kellene emelkednie a szintjére.”