Egy csók és más semmi... - az árulás gyakorlata

2014. április 18. 13:50

Júdás pont azzal a jellel tépte szét a szövetséget, ami kifejezte az összetartozást.

2014. április 18. 13:50
Sytka
Megmondom

„De akkor mi okozhatott meglepetést az árulással kapcsolatban? Az egyik lehetséges válasz az a mód, ahogyan Júdás az árulást elkövette. Page azt írja, a csók mint érzelemnyilvánítási aktus némi rosszallást váltott ki abban a korban. Jézus idejében már nem igazán volt népszerű szokás a zsidók között, és általában a görög-római világban sem. Viszont Jézus követői és az első keresztények körében a csók bevett gyakorlatnak számított. Még a liturgiába is bevonták, jellemző mozdulattá vált. Úgy is mondhatjuk, a csók a keresztényekre jellemző gyakorlattá vált, a sokféle nemzetiséget magában foglaló új mozgalom jelképeinek egyike, Jézus követőit azonosító cselekedet volt. Az áruló tehát a családból, a belső körből érkezett és az ennek megfelelő módon járt el, hogy ezáltal maga az árulás még fájdalmasabb, az ebből fakadó lesújtó hatás pedig még elementárisabb legyen.


Júdás persze sima reflexből is csókot adhatott Jézusnak, ám akárhogy is történt, mégiscsak olyan jelképet használt, ami Jézus követőit jellemezte: ezzel pedig nemcsak magát Jézust, hanem közös rituáléikat, sajátos szokásaikat is megtagadta. Júdás pont azzal a jellel tépte szét a szövetséget, ami kifejezte az összetartozást.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sulammit
2014. július 16. 13:18
Júdás is megbánta, amikor rájött, hogy mit tettek Jézussal, de ő nem fordult bocsánatért, azt hitte, hogy erre a tettre nincs bocsánat, vagy nem tudott bocsánatot kérni, ki tudja? A pénzt visszaadta és felkötötte magát. Nyilván való, hogy csalódott Jézusban, ő nem ilyen messiást várt. Ha nem ilyet, akkor a bűnbocsánat ilyen magas fokával, sem lehetett tisztában.
ottapont
2014. április 19. 13:05
'Júdás pont azzal a jellel tépte szét a szövetséget, ami kifejezte az összetartozást.' Jézus pedig az Őt csókkal elárulót Barátom-nak szólítja, rögvest a tett után. Döbbenetes, határtalan szeretet! Bizonyítja, hogy nincs akkora bűn, árulás amelyre Istennél ne volna bocsánat, ha az ember tiszta szívből, őszintén megbánja azt. Egyben annak is bizonyítéka, hogy nincs predesztináció. Júdás az árulását meg is bánhatta volna, ahogyan Péter megbánta a háromszori tagadást, de ő szabad akaratából elfordult végleg Jézustól. Dönthetett volna másképpen is, mert az Akit elárult barátjának tartotta.
S0ma
2014. április 19. 13:05
A misztérium nem mindenki számára érthető. Isten által elrendelt sorsunk van.
magnamater
2014. április 18. 22:31
Júdás rossz üzletet kötött: a csekélyke vérdíj nem volt arányban a vesztességgel, már nem lehetett a Tizenkettő pénzének kezelője,barátait népszerűségét elvesztette, gyűlöletessé megvetetté vált. Ha mindezt látja előre, nem lesz áruló - ám az Atya haragudott volna e érte, hogy Fia megmenekül a kínhaláltól? Megbocsáthatta volna nékünk a vétkünk, amit el se követünk.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!