Liberális konzervatív keresztyénként bőven el tudom fogadni a filmmel kapcsolatos vélemények sokféleségét, elismerve érvényességüket.
A poszt ahelyett, hogy szembeszállna ezzel a megengedhetetlen sztereotípiával, s úgy mondaná el kritikus véleményét, voltaképpen helyben hagyja a benne megfogalmazódó előítéletet. Magyarán – a sztereotípia szerint – , aki elfogadja a filmet, az nem »hülye keresztyén«, aki meg nem fogadja el, az »hülye keresztyén«.
A szinte a semmiből felbukkant, sztárok nélkül forgatott Szarvasbébi az év egyik legnagyobb durranása lett a Netflixen. Nem véletlenül; a minisorozat egy elképesztő igaz történetet mesél el.
A színész szigorúan nézni most is nagyon tud, és a tőle megszokott széles gesztusok sem maradnak el, de a végtelenül pongyolán megírt Az utolsó vadászatot ő sem tudja megmenteni. A Cinegón látható westerndráma az amerikai történelem egyik súlyos bűnéről beszél.
A vandáloknak május közepéig meg kell jelenniük a bíróságon.
A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól.
„Ha Isten megsebez, azzal közelebb szólít magához.”
Lelki, erkölcsi, szellemi energiák nélkül nincs esély e lepusztulási lejtőn való megállásra.
Nyilván semmi baja, csak szórakozik vagy zsarol.
