Pusztító tornádók szabadultak el az Egyesült Államokban (VIDEÓ)
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
80 éve, hogy püspökké szentelték az „amerikai pápát”, New York érsekét. Támogatta Nixont, a vietnami háborút, XII. Piusz pápát, McCarthyt, utálta a komcsikat és a sztrájkolókat.
„Amikor 1946-ban a New York-i Calvary Cemetery sírásói sztrájkba kezdtek a fizetésemelésért, Spellman azzal gyanúsította meg őket, hogy kommunisták, és a Szent József Szeminárium kispapjait küldte ki sztrájktörőnek. A sztrájkolók tettét pedig az ártatlan halottak és családjaik ellen elkövetett erkölcstelen, igazságtalan lépésnek titulálta. Ezen nézeteinek megfelelően Joseph McCarthy szenátor is élvezte a bíboros támogatását. Amikor Graham Barden képviselő előállt azon ötletével, hogy csak az állami iskolák kapjanak szövetségi támogatást, a »vallásos előítélet« által vezérelt, katolikus gyerekek elleni »gyáva keresztesháborúval« és »bigottsággal« gyanúsította meg őt a főpásztor, a Barden ötletét támogató korábbi frist ladyt, Eleanor Rooseveltet pedig diszkriminációval és antikatolicizmussal vádolta. Spellman 1958-ban részt vett az azóta boldoggá avatott XXIII. Jánost, a II. Vatikáni Zsinat összehívóját megválasztó konklávén. Ő azonban valószínűleg nem Angelo Roncallira szavazott, akire azt találta mondani: »Ő nem egy pápa. Banánt kéne árulnia.« 1959-ben Guatemalában volt a pápa küldötte egy eucharisztikus kongresszuson. Odafelé útközben megállt Nicaraguában, ahol a pápa parancsa ellenére nyilvánosan mutatkozott a diktátorral, Anastasio Somoza Garciával. Az 1960-as amerikai elnökválasztásokon annak ellenére, hogy Kennedy volt a katolikus vallású jelölt, Spellman mégis Richard Nixont támogatta, mivel Kennedy ellenezte az egyházi iskoláknak adandó szövetségi támogatást, és nagykövetet sem akart küldeni a Vatikánba. (...)
New York érseke a vietnami háborút is támogatta, olyannyira, hogy azt nevezték »Spelly’s war«-nak, »Spelly háborújá«-nak is. 1950-ben találkozott is Dél-Vietnam katolikus, antikommunista, az amerikaiak által támogatott elnökével, Ngo Dinh Diemmel. 1965-ben VI. Pál pápa, amikor októberben meglátogatta az Egyesült Államokat, impicit módon le is szúrta a bíborost, amiért kétkulacsos módon »támogatta« az ENSZ béketárgyalásait – Spellman ugyanis úgy volt vele, hogy inkább a háború, mint a kommunisták. Ugyanebben az évben diákok tüntetést tartottak a rezidenciája előtt, amiért elhallgattatta a háborúellenes papokat. Ezt a karácsonyt a bíboros Dél-Vietnamban töltötte az amerikai katonáknál. Ott tartózkodása alatt kijelentette: a vietnami háború a civilizációért folyik, és ez »Krisztus háborúja a vietkongok ellen«. Egy pap azzal gyanúsította meg őt, hogy míg a pápa a fegyverek letételére szólít fel, addig ő megáldja azokat. John Cooney, a bíboros biográfusa és az 1969-ben született Michelangelo Signorile, egy LMBT-ügyekre szakosodott, homoszexuális újságíró és aktivista azt állítja, hogy Spellman aktív homoszexuális volt, ám ezt az állítást a bíboros egykori, 15 éven át szolgáló titkára, Eugene V. Clark nevetségesnek tartja. 1966-ban, mikor elérte a 75 éves nyugdíjkorhatárt, Spellman beadta lemondását VI. Pál pápához, de a pápa arra kérte, maradjon még pozíciójában. Érseksége alatt jelentősen fejlődött egyházmegyéje katolikus infrastruktúrája: főleg templomok, iskolák és kórházak épültek nagy számban. Kapcsolatait felhasználva, ügyes kézzel intézte az építkezések financiális hátterét, ezért hívták »Cardinal Moneybags«-nek is. A bíboros több iskolát is alapított mind otthon, mind Ecuadorban, ezek többségét róla nevezték el. Az összes általa alapított iskola ma is működik.”