Ha rendőr és a bűnöző között születik megegyezés, azt nem kompromisszumnak, hanem korrupciónak szokás nevezni.
„Hankiss koncepciójában állam és társadalom békésen egyesülnek egy nagy szakszervezetben, a Nagy Kiegyező Tanácsban, amely elsimítja a konfliktusokat az ellenérdekelt felek között, majd megköttetik a Szerződés. A szerző nem foglalkozik azzal, hogy a konfliktusok az ember természetéből következően adottak, és hogy azokat nem lehet, sőt nem is mindig szükséges elsimítani. A Hankiss-féle konszenzus-utópia tagadja a hierarchiát és azt feltételezi, hogy minden problémás szituáció megoldható racionális diskurzus révén. Csakhogy, ha például rendőr és a bűnöző között születik megegyezés, azt nem kompromisszumnak, hanem korrupciónak szokás nevezni.
Egy másik kedvenc értelmiségi szólam, amelyet szerzőnk is megszólaltat, az esélyegyenlőség. Az esélyegyenlőség azonban nem más, mint a tisztesség, vagy a méltóság eljogiasított-formalizált megfogalmazása, utópisztikus reményekkel, technokratikus gyakorlattal. A szűk értelemben vett esélyegyenlőség a feltételek egyenlőségét jelenti: Kurt Vonnegut egy novellájának esélyegyenlő világában az erőseknek súlyokat kell hordaniuk. Kénytelenek lennénk laposra döngölni az országot, ha azt akarjuk, hogy senki ne lakhasson a hegyen.
Az amúgy definiálatlan esélyegyenlőség kívánalma persze az igazságtalanság tapasztalatából ered. Szerzőnk ezen való borzongását jól példázza, amikor ráolvassa a rendszerváltókra: nem kötöttek társadalmi szerződést, hanem a piac karjaiba lökték a magatehetetlen társadalmat. Ráadásul Hankiss John Rawls-szal példálózik, röviden: azt feltételezi, hogy van egy pont a történelemben, ahol tabula rasat »csinálhatunk«, megállapodva »a javak elosztásrendjében«. Ez a procedurális felfogás azonban legalább annyi problémát szül, mint ahányat megold(ana): hogyan vegyük elejét a későbbi igazságtalanságoknak?”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
