Nem Ferenc pápa a megosztó, hanem a sátán

2017. március 14. 17:19

Az evangélium talajáról sem mondhatjuk, hogy mindenki jöjjön, és – rajtunk kívül – ritkán idézik Ferenc pápától azt, hogy felelőtlenség a kapukat minden kontroll nélkül kitárni. Interjú.

2017. március 14. 17:19
Gégény István
Magyar Nemzet

A Szemlélek előszeretettel nyilvánul meg társadalmi kérdésekben, és benyomásunk szerint az engedékenyebb álláspontot képviseli. Bár személyes hozzáállásunkban fontos az evangélium iránymutatása, a közügyek kezelésében e világi érdekeket is meg kell fontolni. Hogy mást ne mondjunk, Szent István úgy lett szent, hogy néhány csuklót levágatott, unokatestvérét pedig négybe szeleteltette.

Üdvözlöm a kérdés disztingváltságát, ennél sokkal támadóbb jellegű kérdéseket szoktunk kapni. Azt tapasztaljuk, hogy a közbeszéd túlzottan fekete-fehér. Migránsügyben például az egyik oldal azt az álláspontot képviseli, hogy küldjük őket haza, olyat is hallottunk, hogy lőjünk közéjük. Ehhez képest, aki egy kicsit is cizelláltabban gondolkodik, az rögtön hazaáruló, migránssimogató. Pedig én magam nem találkoztam még azzal a bizonyos „másik oldallal”, amelyik arra vágyik, hogy telepítsünk be migránsokat, ellenőrizetlenül engedjük be őket. A Szemlélek nem képvisel pártpolitikai álláspontot, az evangélium talajáról szemléli az eseményeket. Szeretnénk, ha meghallgatnánk egymást. A kérdés nem egyszerű igen vagy nem kérdése. Célunk, hogy ne ítélkezzünk, hanem ismerjük meg azokat, akik ma még idegenek számunkra. Nálunk megjelenhetett néhány olyan írás, például Bolyki László vagy Székely János tollából, amelyekkel az elutasításpártiak is egyet tudtak érteni. Az evangélium talajáról sem mondhatjuk, hogy mindenki jöjjön, és – rajtunk kívül – ritkán idézik Ferenc pápától azt, hogy felelőtlenség a kapukat minden kontroll nélkül kitárni. A tömegmédia, annak is a liberálisabb oldala ezt már előszeretettel elhallgatja.

Ha már Ferenc pápa: a szentatya tevékenységét igencsak eltérően értékelik a katolikusok maguk is, és tény, hogy egy-két kokit előszeretettel oszt ki a sajátjainak is, ami nem mindenkinek esik jól. Szinte népszerűbb a nem gyakorló vallásosak körében.

Nem Ferenc pápa a megosztó, hanem a sátán. Jézus is folyamatosan konfrontálódott saját kora egyházával. Ha például a szombati kalászszedés evangéliumi történetére gondolunk, ott a tanítványok megszegnek egy írott törvényt, de nem heccből, hanem mert van egy másik törvény, amely efölött áll. Amikor a pápát kritizálják – sokan vannak –, akkor leginkább a tradicionalista, formahű talapzatról teszik ezt, ahogy egyébként a Szemlélekkel is szokták.

Nem gondolja, hogy a tradíció megtartó erővel bír?

Dehogynem. A Szentírás az egyik legerősebb tradíció. A katolikus egyház legkorábbi döntéshozói – nem csak úgy véletlenszerűen, hanem a Szentlélek sugalmazására – egykor összerakták azt. Pontosan ez a tradíciója nincs meg a szabadegyházaknak, amelyeket nem is olyan rég még szektáknak hívtunk. Emellett szükség van az állandó megújulásra. Véleményem szerint Ferenc pápa és elődei személyében az egyház hatalmas ajándékot kapott. Teljesen feleslegesen állítják szembe Ferencet XVI. Benedekkel. Egyikük az egyház egyik tüdejét, másikuk a másikat erősítette, erősíti. Utóbbi talán kevésbé volt médiaképes.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gegenyistvan
2020. május 01. 01:56
Tisztelt Öreg! Köszönöm a kérdését! Bevallom, nem vagyok naprakészen tájékozott a német püspökök és az ottani pártpolitika viszonyáról, erre vonatkozóan nem is mondtam semmit az interjúban emlékeim szerint. Ugyanakkor általánosságban az lenne helyénvaló, ha nem folyna bele az egyház a pártpolitikába, míg a politika, a közélet terepén igenis küldetése van a keresztényeknek. A német püspöki kar hogyan értette félre a pápa útmutatását? Kifejtené ezt bővebben? A megosztottság valóban érzékelhető a katolikus hívek körében. Ennek számtalan oka van, s egyik, bár nem egyetlen eredője nyilvánvalón a migráció kérdéséhez való hozzáállásbeli különbség. Egy amerikai tévéműsorban hangzott el, hogy Ferenc pápát sokan "dobozba szeretnék zárni", felcímkézni, hogy egy pápa így viselkedik, úgy beszél, ő viszont nem törődik ezekkel. Hogy ez helyes-e részéről, abban nem foglalnék állást, de számomra kétségkívül szimpatikus az általa képviselt irány, sokak számára kevésbé. Az egyet nem értés végigkísérte az egyház történelmét, amit néha sikerült "házon belül" kezelni, egyes esetekben viszont olyan eredményeket okozott, amelyek miatt mi ketten jelenleg külön felekezethez tartozunk. Az a stílus, amit Ön képvisel, mindenképpen alkalmasnak tűnik arra, hogy a vitás helyzeteket értékesen kezeljük, a megoldás felé tereljük közösen. Az elégedetlenkedő hívek egy jó része tapasztalatom szerint sajnos nem megérteni akarja Ferenc pápát, hanem "rendbe rakni". Bizalom, nyitottság, önkritika - ezek nélkül marad az a sátánozás, amit Ön is láthat, ha körülnéz az itteni hozzászólások között. Noha továbbra is II. János Pál lelkülete áll a legközelebb hozzám, úgy vélem, Ferenc pápa habitusa, szavai és tettei idézik leginkább Jézust, az evangéliumot. Ma is törvényekre, szokásokra hivatkozva szidják azt, aki "fölé lát" ezeknek, ma is botrányt okoz bűnösökkel szóba állni, s könnyen "sorosbérenc" lesz az, aki befogad pár napra nehéz körülmények közé kényszerített embereket. A megosztottság ténye vitathatatlan, az okát szerintem eltérően látjuk. De nincs ezzel baj, kíváncsi vagyok az Ön meglátásaira, és remélem, ez a kifejtés is segít megérteni, mit gondolok a témáról.
gegenyistvan
2020. május 01. 01:54
"aki botránykeltő (mint Ferenc pápa), az máris hasonlít Jézusra" Ez bizony súlyos csúsztatás. Semmi ilyesmit nem mondtam, nem is rejtettem el semmilyen sorok között.
gegenyistvan
2020. május 01. 01:54
Már hogyne lett volna médiaképes? Honnan tudnánk az életéről, cselekedeteiről, szavairól, ha nem lett volna az? Akkoriban persze másként valósult meg a média, Facebook helyett például a szóbeszéd működött. Tele volt Jézussal a közbeszéd, róla szóltak a hírek, ez volt vele az egyik legnagyobb baj. Hatással volt a tömegre, holott - valóban - csupa kellemetlen dolgot mondott. És ez a lényege a vonatkozó utalásomnak.
gegenyistvan
2020. május 01. 01:53
Miért gondolnám ezt? Ön nem úgy látja, hogy Jézus folyamatosan konfrontálódott saját kora egyházával? Tele van ilyen történetekkel az Újszövetség.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!