„Titeket is üldözni fognak”
Több száz millió kereszténynek erőszakos támadás, üldözés vagy diszkrimináció jut osztályrészül a hite miatt. Vannak látványos esetek, amelyeken elgondolkodunk, és vannak kevésbé láthatók, mégis drámaiak.
A jogalkotónak egyrészt feladata a valós értékek azonosítása és bemutatása, másrészt számolnia kell azzal a társadalmi valósággal, amelyet szabályoz.
„A Magyar Katolikus Jogászok Társulása azonosul a Katolikus Egyház családról szóló tanításával, amely szerint »a házassággal egyesült férfi és nő gyermekeikkel alkotják a családot. A család intézménye független a közhatalom mindenfajta elismerésétől, sőt az előtt létezik«. »Ez tekintendő normális, alapértelmezett hivatkozási alapnak, amelynek függvényében a rokonság különböző formáit viszonyítani kell«.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény alapján megerősítette azt az alkotmányértelmezést, hogy a házasság a többi párkapcsolati formához képest kiemelt védelem alatt áll. Az Alkotmánybíróság azt is egyértelművé tette, hogy a jogalkotó a családra vonatkozó szabályozás körében is kiemelhet és követendő például állíthat meghatározott életközösségi formát. Ez a kiemelten kezelés a jogalkotó alkotmányos kötelezettsége. Ám a jogalkotó nem mentesül azon kötelezettsége alól, hogy egyéb életközösségi formák, valamint kiemelten is a gyermekek megkülönböztetés nélküli védelmét biztosítania kell. Az Alkotmánybíróság a család korábbi meghatározását arra tekintettel találta túlságosan szűknek, hogy a törvény más formában sem tett említést azokról az együttélési formákról, amelyek – különös tekintettel a gyermekekről való gondoskodásra – szintén védelemre tarthatnak igényt. (…)
Hangsúlyozzuk, hogy – az Alkotmánybíróság által megerősített alkotmányértelmezés szerint is – az azonos neműek párkapcsolata, amivel az örökbefogadás lehetősége sem jár együtt, nem tartozik a család védelmének körébe.
A jognak mindazon családi együttélési formákat védelmeznie és a maguk helyén segítenie kell, amelyek a nemzet megmaradásához és gyarapodásához, a felnövekvő nemzedékek egészséges testi és lelki fejlődéséhez, az idősebb generációk ellátásához s a családi élet egyéb értékei megvalósításához úgy járulnak hozzá, hogy összhangban állnak az alkotmányos értékekkel. Mindeközben az alkotmányosan kiemelt értékek és intézmények szerepe változatlan marad.”