Szlovákia gazdasága jelentősen leromlott – Kellemetlen meglepetés a leendő kormány számára

A szlovák államháztartás az idei évet a bruttó hazai termék 6,85 százalékának megfelelő deficittel zárja. Ez a GDP 6,44 százalékos hiányával jóváhagyott idei költségvetéshez képest 0,41 százalékkal, 412 millió euróval több.

Kedden tette közzé a  szlovák pénzügyminisztérium az államháztartás 2023-ra várható alakulásáról szóló jelentését, amely szerint a nagyobb hiány oka elsősorban az a jogszabály, amelyet megfelelő jogalkotási folyamat nélkül fogadtak el a parlament tagjai, miközben a költségvetés nem tartalmazott ilyen jellegű kiadásokat.

Ebből a jelentésből kiderül, hogy a költségvetés szempontjából jó hír, hogy GDP-arányosan az eredetinél majdnem egyszázaléknyival kevesebbet kell költeni az energiaárak emelkedésével összefüggő támogatásra. Igaz, erre a senyvedő ipar és a lakosság másképp tekint. Másrészt a GDP 1,03 százalékával dobják meg a kiadásokat azok a jogszabályok, amelyeket az előre hozott választásokra készülő parlament hirtelen elfogadott. Ezek közül a GDP 0,43 százalékát teszi ki az, hogy a nyugdíjak jövő év elején esedékes átértékelését előre hozták. Az is jelzésértékű, hogy az adóbevételek a prognózisok szerint a GDP 0,36 százalékával lesznek kisebbek.

A tárca szerint a parlamentben a törvénykezési aktivitás nagyon megterhelte az államháztartást, csaknem kétszer akkora kiadásokkal kell számolniuk, mint amennyi tartalékot erre képeztek. A költségvetés erre vonatkozó tartaléka kevesebb mint 860 millió euró volt, de az elfogadott intézkedésekhez az idén csaknem 1,6 milliárddal kell finanszírozni a büdzsét. Idetartozik a nyugdíjak rendkívüli valorizálása, ami 524 millió euró.

A jelenlegi becslés szerint 2023-ban a bruttó államadósság eléri a GDP 57,1 százalékát, ami két százalékponttal kevesebb, mint amit az eredeti költségvetési feltételezett. Ez azonban továbbra is az adósságfék legszigorúbb szankciózónájában marad.

Az adósságféket a 2010-es válság után vezették be, amikor Szlovákia nem jutott külső finanszírozáshoz. Akkor megalakították a költségvetést felügyelő bizottságot, illetve olyan ötsávos rendszert vezettek be, amely az államadósság 50 százalék feletti szintjénél különböző, egyre komolyabb szankciókkal sújtaná a kormányt. Az adósságsávról szóló jogszabályt akkor a pénzügyminisztérium két fiatal szakértője, Ódor Lajos, illetve Horváth Mihály dolgozta ki, ám a Covid-járvány idején ezeket a szankciókat felfüggesztették. Most azonban mondhatjuk, hogy a fagyi visszanyalt, mivel azóta Ódorból megbízott kormányfő, Horváthból pedig pénzügyminiszter lett, és nekik kell elszenvedniük először a saját maguk által meghatározott intézkedéseket.

Mindenesetre az idei hiány mértéke a jövőben is megterheli az államot, a deficit pedig növeli az adósságot. Pont akkor, amikor a következő kormánynak meg kellene húznia a nadrágszíjat.

A Költségvetési Felelősségi Tanács szerint az adósság stabilizálása és a további csökkentés feltételeinek megteremtése kell, hogy legyen a kormány fő célja. A szervezet szerint ezeket a kiadási keretek következetes betartásával lehetne elérni. Az egyik tanácstag úgy vélte, hogy az optimális konszolidáció több évre oszlik el, de a legnagyobb erőfeszítéseket már 2024-ben és 2025-ben meg kell tenni. Becsléseik szerint ebben a két évben 2,4 milliárd eurónyi konszolidációra lesz szükség.

 A jelenleg megbízott ügyvivő kormány, amely nem kapott bizalmat a parlamenti pártoktól, a programnyilatkozatában megjelölt olyan lehetséges intézkedéseket, amelyek részei lehetnek a konszolidációnak, de nem akarja csökkenteni a jövőbeli növekedést támogató kiadásokat, például a K+F vagy az oktatás területén, nem szeretné emelni a munkát terhelő adókat sem, másrészt jelezte az ingatlanadó vagy a fogyasztási adó növelését. A konkrét intézkedések kiválasztása és azok parlamenti jóváhagyása azonban már a szeptemberi szavazáson megválasztott képviselőkön és az új kormányon múlik. Várhatóan néhány közterhet emelni kell, várhatóan elsősorban az ingatlan- és a fogyasztási adót. E tekintetben azonban a szeptemberi választásokon felálló kormány mondja ki majd a végső szót.

A mostani kabinet keze meg van kötve. Annyit tehet, hogy augusztus végén felteszi a kérdést a politikai pártok képviselőinek, hogy milyen intézkedéseket terveznek az államháztartás helyreállítása érdekében. Ezt követően az ügyvivő kormány megalkotja azokat a lehetőségeket, amelyek közül a szeptember 30-án esedékes választások után az új kabinet választhat.

Kiegyensúlyozott költségvetés?

A hiánycsökkentés mellett sok szó esik egy esetleges kiegyensúlyozott költségvetésről is, ez azonban a közgazdászok szerint jelentős gazdasági károkat jelentene. 

Ha a kormányzat kiegyensúlyozott költségvetést készítene 2024-re, akkor a bevételi és kiadási oldalon ötmilliárd euró feletti konszolidációt kellene elérni. Óriási összegről van szó, hiszen tavaly 4,52 milliárd volt a hiány, az idén pedig 8,3 milliárdos deficit várható. Ez vélhetően az energiatámogatások eltörlésével és az egyéb költségtakarékossági intézkedések, például a közszféra bérnövekedésének az elhalasztásával vagy több adó beszedésével valósítható meg.

Ezek persze csak a költségvetés gondjai, egyelőre nagy a bizonytalanság a jövő évi energiaárak körül is. A Szabályozási Hivatal a közelmúltban úgy számolt, hogy rendkívüli állami intézkedések hiányában 2024-re átlagosan 81, a gáz esetén pedig akár 110 százalékkal is emelkedhet a lakossági áram ellenértéke. Ódor kormánya a jelenlegi általános támogatás helyett célzottabb megoldást képzel el, amely megkülönböztetné, hogy mely háztartások szorulnak valóban segítségre az energiaárakkal kapcsolatban. Az energiatámogatások jövőjét nyáron a pénzügyminisztérium egyik intézete is felvázolta. Úgy vélték, hogy további árkorlátozás lesz azon a szinten, amelyen a piacok az energiaárakat várják 2027-ben. Ez nagyjából 25 százalékos gáz- és 5 százalékos távhőár-emelkedést jelentene, de mindehhez jövőre mintegy egymilliárd eurónyi költségvetési támogatásra lenne szükség.

A másik fenyegető gond a kamatok növekedése. Az elmúlt időszakban a jelzáloghitelekhez hozzá lehetett jutni akár egy százalék körüli kamatszinten, ami sok szlovák polgárt késztetett kölcsönfelvételre, viszont 

Persze ez csak pénz, Ódor Lajos kormányfő az egyik legégetőbb gondnak azt tartja, hogy az ország nem tudja megtartani a tehetséges fiataljait. A helyi fiatalok több mint ötöde külföldön végzi egyetemi tanulmányait (elsősorban Csehországban, míg a felvidéki magyarok hazánkban), és a diplomaszerzés után a nagy részük ott is marad. Ódor azt javasolja, hogy az EU-s megújulási programból továbbra is folyósítsanak 1550 érettségizettnek kilencezer eurós ösztöndíjat, amennyiben Szlovákiában folytatják a tanulmányaikat.

Címlapfotó: shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.