A bruttó átlagkereset növekedése megközelítette az infláció mértékét

A bruttó keresetek júniusban 16 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami lassulást jelent az előző havi 17,9 százalékhoz képest. Regős Gábor szerint ez azonban nem meglepetés, hiszen inkább az előző havi adat volt kiugró, mivel a korábbi hónapok növekedései is 15,5 és 16,6 százalék között szóródtak.

A vezető közgazdász kiemelte, hogy a közszféra és a versenyszféra béremelkedése között továbbra is jelentős eltérés adódik: míg a közszféra keresetei átlagosan csak 12,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, addig a vállalkozások esetében a növekedés mértéke ennél jelentősebb, 17,3 százalék.

Az ágazatok majd mindegyikében átlagosan két számjegyű béremelés történt az egy évvel korábbihoz képest. Ez alól csupán az egészségügy jelent kivételt, ahol az átlagkeresetek növekedése csupán 6,2 százalékot tett ki, 

A legmagasabb keresetnövekedés az ingatlanügyletek ágazatban (19,9 százalék) és a feldolgozóiparban (19,7 százalék) történt.

Regős Gábor elmondta továbbá, hogy a két számjegyű béremelkedéshez az év eleji minimálbér-emelés, a magas foglalkoztatás nyomán még mindig sok helyen jelenlévő munkaerőhiány és a magas infláció is hozzájárult. Ugyanakkor – figyelembe véve a júniusi 20,1 százalékos inflációt – a reálbérek ebben a hónapban 3,4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, ami azt is jelenti, hogy ár-bér spirálról továbbra sem beszélhetünk, hiszen annak előfeltétele lenne, hogy a bérek emelkedése okozza az inflációt, ami kizárja a reálbércsökkenést.

Regős feltevése szerint, amennyiben a béremelkedés a következő hónapokban a mostani szinten marad (márpedig az évközi béremelés ritka, még ha a vártnál magasabb infláció ezt akár indokolttá is tehetné), akkor az a legvalószínűbb, hogy a reálbérek szeptemberben vagy esetleg augusztusban indulnak növekedésnek éves összehasonlításban. A versenyszféra esetében ez azonban akár már júliusban bekövetkezhet. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy 

itt pedig a nagyobb feladat a közszféra esetében látható. Kérdés, hogy a költségvetésen belül sikerül-e erre átcsoportosítással fedezetet találni.

Címlapfotó: 123rf

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.