Mai ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően döntött, és ezzel megkezdte a tényleges monetáris lazítást: az egynapos betéti eszköz kamata a korábbi 18 százalékról 17 százalékra csökken. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jegybank a várakozások közül a nagyobb lépést, a 100 bázispontot választotta, azaz a kockázati megítélésben tartós javulást érzékelt.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A Magyar Nemzeti Bank közleménye alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint a kockázati környezet tartós javulása lehetővé teszi, hogy a jegybank további lépéseket tegyen a kamatkörnyezet normalizációjának irányába. Ezek alapján a Tanács mai ülése során május 24-i hatállyal
- A kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 18 százalékról 17 százalékra mérsékelte, valamint
- A kamatfolyosó felső szélét jelentő O/N fedezett hiteleszköz kamatát 100 bázisponttal 19,5 százalékra csökkentette.
- A Tanács az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében a korábbiaknál 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak.
Regős Gábor kommentárjában a döntés értékeléseként kiemeli, hogy a 17 százalékos kamat természetesen nem alacsony, azaz a hitelpiac így is csak fokozatosan fog beindulni. Ugyanakkor a 24,0 százalékos infláció sem az, tehát bár a hitelpiac szempontjából kedvező lenne, az óvatos mérséklés indokolt, nem lehet ennél gyorsabb ütemben lazítani.
Ezért az elemző is fontosnak tartja, hogy a jegybanki vezetés kommunikációja sem vált lazává. Többször hangsúlyozták, hogy a magyar infláció még így is magas, az uniós átlag háromszorosa és a régiós versenytársaknál 10 százalékponttal nagyobb. Ennek okaként több országspecifikus tényezőt jelöltek meg, mint az ársapkákat, a magas államháztartási hiányt, ugyanakkor az árfolyam gyengülését vagy a súlyos aszályhelyzetet nem sorolták ide.
Regős szerint a szigorú kommunikáció a piacoknak azt üzeni, hogy továbbra sem dől hátra a jegybank, nem engedi el az infláció elleni küzdelmet, nem lesz túl gyors a lazítás – ez pedig a forintnak segíthet. Ugyanakkor a két megjelölt tényező nem arra utal, hogy a kormányzat és a jegybank közötti összhang erőteljesebbé vált volna, ami a forint szempontjából kedvezőtlen előjel.
A jegybank 2022. októberi döntése a 18 százalékos kamat bevezetéséről Regős Gábor véleménye szerint is indokolt volt, hiszen ez stabilizálta az árfolyamot. Ennek okaként a jegybank az uniós források körüli vitákat, az Északi Áramlat felrobbantását és a háború eszkalációját jelölte meg – ugyanakkor helyesnek ítélve a szigorítás pár héttel korábbi leállítását.
A következő hónapokban – amennyiben nem történik semmilyen negatív, váratlan esemény, és a forint sem gyengül – folytatódhat a lazítás, és ennek mértéke kapcsán a mai lépés irányadó lehet, azaz a havi ütem továbbra is 100 bázispontot teheti ki. Ez azt is jelenti, hogy az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamatot szeptemberben érheti el - véli a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Ezt az ütemet tekintve a piacok reakciója ugyanakkor lényeges, hiszen az infláció elleni harc nem teszi lehetővé a mostaninál gyengébb forintárfolyamot. Regős Gábor jó hírnek tartja, hogy a forint a mai bejelentés hatására nem gyengült, így a piac a döntést már beárazta, az nem volt ellenére. Ez amiatt is lehet, mivel a mai kamatdöntés nyomán a monetáris politika továbbra is szigorú maradt, de egy fokkal kevésbé szigorú lett, mint eddig volt.
Regős Gábor szerint a kérdés az lesz, hogy ha összeér a két kamatláb, akkor milyen ütemben folytatódik a kamatcsökkentés, egyáltalán folytatódik-e vagy egy kis időre leáll. A jegybanki vezetés hangsúlyozta, hogy
A mindössze 1,4 százalékos szintről 2,1 százalékra javította az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a világ vezető hatalmának idei GDP növekedési prognózisát. A Makronóm Intézet elemzője szerint amerikában a vártnál magasabb pénzromlásnak nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget, ami optimizmusra ad okot.
Az Orbán-kormány csak június elejéig tekint előre – hangoztatta a közgazdász.
Az indítvány alapján a kormány delegáltjai szorosabb felügyelet alá vonhatnák a jegybank működését.
A nemzetgazdasági miniszter nem ment el szó nélkül a jegybankelnök mai kritikája mellett.
Ismét csökkentette az alapkamatot az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ezúttal 100 bázisponttal, 9 százalékra. Az inflációs folyamatok hozzájárultak a kamatcsökkentés gyorsításáról való döntéshez: az áremelkedés visszatért a jegybanki célsávba. A következő hónapokban tovább folytatódhat a csökkentés, de a jegybanknak oda kell majd figyelnie a német recessziós folyamatokra, valamint az olaj- és üzemanyagárak alakulására.
Megkérdezték róla a tárcavezetőt is.
Az elnökválasztási kampány égeti a pénzt, a sikeres szerepléshez elengedhetetlen, hogy legyenek adományozók. Donald Trump 2024-es kampánya mögött öt nagy finanszírozó körvonalazódik.
Hát a messziről jött amerikai embereknek azt mond Orbán, amit akar. Meg a saját szavazóinak is.
