Magyarországon a vállalati hitelezés bővülése nélkül is nőtt a gazdaság a 2010-es évek elején

2018. június 01. 08:29

A bankrendszer sokkellenálló képessége erős mind a likviditást, mind pedig a tőkeellátottságot tekintve, a magyar bankszektorban jelentős tartalékok vannak a hitelezés növelésére – mondta Oláh Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.

2018. június 01. 08:29
null

Nő a bizonytalanság, de a magyar bankszektor ellenálló

A Pénzügyi stabilitási jelentés csütörtökön megjelent számának megállapításait ismertetve kiemelte: a vállalatok és a háztartások eladósodottsága a mostani kedvező makrogazdasági környezetben alacsonynak tekinthető. A bankok jövedelmezőségének folytatódó javulása tovább erősíti a szektor ellenálló képességét.

Rámutatott: az egyre jobban fellendülő lakossági hitelezésben nő a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek szerepe, és emelkedik a hosszabb futamidejű, fix kamatozású hitelek részaránya.

Oláh Zsolt jelezte: a nemzetközi piacokon az elmúlt időszakban megnőtt a bizonytalanság, mind a feltörekvő, mind a fejlett gazdaságokban felfelé növelték a GDP-növekedési várakozásokat a korábbi előrejelzésekhez képest, ez a kötvényhozamok emelkedésében és a részvénypiacokon is érezhető. Elmondta: az Európai Unióban az egyes országok bankrendszereinek csökkentek a kockázatai, de teljesen nem szűntek meg, főleg a mediterrán térség államaiban relatív magasak a kockázatok, ott a legmagasabb a nemteljesítő hitelek aránya az unióban. 

Sok tér van még a hitelezés felfutására

Kifejtette: a magyar vállalati hitelállomány pályája eltér a térségünkben tapasztalhatótól, Magyarországon a vállalati hitelezés bővülése nélkül is nőtt a gazdaság a 2010-es évek elején, ezzel párhuzamosan keményebb hitelfeltételeket kellett teljesíteniük a kölcsönért folyamodó cégeknek, mint a többi visegrádi országban, ahol a hitelezés felfutása mellett nőtt a gazdaság teljesítménye.

Az MNB főosztályvezetője úgy vélte, a jegybank növekedési hitelprogramját követően a vállalati hitelezésben átrendeződés volt megfigyelhető a futamidő és a minőség szempontjából, és visszaesést is meg lehetett figyelni a hosszú futamidejű, fix kamatozású hiteleknél, ezek helyett inkább a változó kamatozású kölcsönöket veszik fel a társaságok. 

A háztartások eladósodottságát nézve van tér a bővülésre, a térségünkhöz képest kétszeres, az eurózónához viszonyítva pedig háromszoros az ország lemaradása. A lakossági hiteleknél a vállalatokhoz hasonlóan a hitelezés jelentős növekedése várható – jelezte. A jegybank szakértője elmondta: a bankok a hitelezési feltételek enyhítését tervezik, ez hozzájárulhat a lakossági hitelek felvételének nagyarányú növekedéséhez. 

A jegybank főosztályvezetője kiemelte: a fix kamatozású kölcsönök aránya folyamatosan emelkedik, az ügyfelek az olcsóbb hitelintézetekhez fordulnak kölcsönért. A jegybank korábbi célja, azaz a kamatfelárak csökkenése is kezd megvalósulni. Nőtt a verseny a bankszektorban, ehhez a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (MFL) bővülése is hozzájárult. Az MFL kölcsönöket átlagosan 1,5 százalékponttal alacsonyabb kamattal vehetik fel az igénylők, az MFL-hitelek átlagos nagysága 11 millió forint.

Kívánatos lenne, ha a bankrendszerben javulna a költséghatékonyság, ezt növelheti a digitalizáció bővítése, a papír nélküli ügyintézés elterjedése – mutatott rá Oláh Zsolt.

(MTI)

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!