Fedi a valóságot a megállapítás, miszerint Szepsy István nemzeti kincs – mondja a Mandiner.bornak adott interjújában Tallián Hedvig. Az újságíró 50 perces dokumentumfilmet készített hazánk legismertebb borászáról. Absztinenciáról, a borászok személyiségéről, hazáról, a tokaji édesborokról és természetesen A szeretet mint tőke című, hamarosan bemutatandó filmről beszélgettünk.
Mint azt a Mandiner.bor többször is megírta már, portréfilm készült Szepsy Istvánról A szeretet mint tőke címmel. Tallián Hedvig és Tóth Gábor 50 perces dokumentumfilmje arra tesz kísérletet, hogy bemutassa Mád, Tokaj-Hegyalja és egyben hazánk leghíresebb borászát a szélesebb hazai közönségnek. Az egyik alkotót, Tallián Hedviget kérdeztük.
*
Sokan meglepődtek, köztük én is, hogy ismert borújságíró és borszakértő létedre jó fél éve elhatároztad, hogy még csak egy korty bort sem fogsz fogyasztani. Mi ennek az oka?
Kérlek tisztelettel, 7 hónap és 8 napig nem ittam. Kóstolni nyilván kóstoltam, de szigorúan mindig kiköptem a bort, alkohol így nem szívódhatott fel. A szervezetnek néha szüksége van a pihenésre. A karácsony körüli időszak mindig nagyon sűrű. Év vége táján kétszer is voltunk Londonban Forczek Ákoséknál, a párom borkereskedő barátjánál, évfordulókat is ünnepelni. A világ legjobb borait öntögettük magunkba. Úgy voltam vele év elejére, hogy ha nekem még egy kortyot le kell nyelnem, az már a vég.
Persze nem lerészegedésről van szó, csak a konstans alkoholfogyasztásról. Nekem egyébként könnyen megárt. Így hát azt mondtam, most megállok. Ilyen drasztikusan. Innentől pedig már önfegyelem kérdése az egész. Húsvétig rá tudtam fogni a böjti időszakra, de toltam tovább. Három-négy hónapig kifejezetten jól is esett nem inni. Amikor pedig már látszott, hogy hamarosan elkészül a filmünk, azt mondtam: ha a főhős rábólint, újra iszom.
Rá is bólintott. Mi volt az első bor, amit fogyasztottál?
Azt mondtam Szepsy Istvánnak, hogy csak akkor kínáljon meg a film után, ha tetszett. Megkínált. A Percze Élményközpont házbora volt kéznél, az is Szepsy. Aztán persze Szepsy Szent Tamást is ittunk.
Ezt hívják erős kezdésnek. Mióta kezdett el érdekelni a bor, honnan ez az érdeklődés?
Villányhoz kötnek az első borélmények, Bock Józsefnél kóstoltam először. Elég nagy élményt jelentettek vastag, nagy testű borai a korábban ismert híg borokhoz képest. Közéleti újságíróként dolgoztam akkoriban. Egyszer csak felkért az akkor még Decanter néven futó VinCE Magazin, hogy hozzak egy Szepsy-portrét. Azóta is én írom tele az Amiért élek rovatot. Politikai újságíró tapasztalatommal pedig világossá vált: a borászok azok, aki valóban ezért az országért dolgoznak. Munkájuknak csak a végterméke a bor. Ami közben történik, az sokkal fontosabb. A bor katalizátor és messze hat. Szeretetre méltó karakter mind. Ők az országépítők.
Már elsőre szembetűnő rajongásod Szepsy István és munkássága iránt, külön mondanod sem kell. Mikor és hogyan hallottál először a mádi mesterről?
Amikor az Év Bortermelőjének választották 2001-ben. Akkor még illendőségből csináltam vele az interjút. 2004-re értem meg, akkor fogtam fel azt is, mit csinálnak a politikában. Mondhatni: szőke nőnél lassan jár a páternoszter. A 2004. december 5-i népszavazás előtt már nyilvánvaló volt számomra, hogy arra a kérdésre csak egy lehetséges választ lehet adni. Ültünk Istvánnal a Királyudvar tarcali pincéjében kettesben és Magyarországról kérdeztem. Hirtelen mindketten sírni kezdtünk. Ott és akkor helyreállt a világ bennem. Katartikus, az életpályámat meghatározó élmény volt.
Mi fogott meg a tokaji borokban, és miért pont Szepsy István lett a kedvenced?
A Szepsy Cuvée volt az első. Ég és föld volt a különbség a korábban kóstolt kereskedőházas tokajikhoz képest. Nem kellett magyarázni.
Ha jól értem, először a borász személyisége fogott meg, aztán a bora?
Engem az ember érdekel. István volt az első tokaji, akivel találkoztam.
Megint csak egy erős kezdés!
Abszolút az. Olyan magas minőséget adott a számba az a Szepsy Cuvée, hogy nem értettem, hogyan képesek mások ugyanebből a fajtából, talajból rosszabbat csinálni. István persze öntögette már akkor is a száraz Úrágyát, de még nem volt elég képzett a szám hozzá. Az a hatalmas ízélmény, amit a tokaji szárazak adnak, később jött csak. Hozzájuk képest minden hígnak tűnik.
Honnan jött az 50 perces Szepsy-portréfilm ötlete?
Az első találkozást több is követte, annyi interjút készítettem Istvánnal, hogy már egy könyvre is elég. Épp Londonban voltam, amikor kitört az Eyjafjallajökull Izlandon, és nem értettem, mi a valódi oka amiért Angliában kell rostokolnom időn túl. Végül kiderült: mert Jancis Robinson azon a héten írta meg a Financial Times-ba, hogy Szepsy István és más megbízható tokaji termelők szárazai alternatívái a nagy fehér burgundi boroknak. Az eredeti példányt hozhattam haza Istvánnak.
Akkortájt indult el a Nagyítás című hetilap is. A szerkesztőségben megemlítettem a nagy hírt, ők pedig áldásukat adták az interjúra. A Mester a szőlőhegyen című másfél kolumnás mélyinterjúmat mindenki imádta. Csontos János, a lap főszerkesztője akkoriban már forgatott egy-két műsort, és mondta, hogy csináljunk filmet borásztémában. El is indult a projekt, de János hamar kiállt mögülünk. Tóth Gábor, az rendező-operatőr viszont beleszeretett Istvánba. Amikor az első forgatás után hazaért, mondta neki a párja, hogy Mádra máskor is mehetsz, olyan jó hatással van rád.
A Mester a szőlőhegyen interjú számos gondolatát, üzenetét csak egy-két évvel később értettem meg. Ehhez a feladathoz, a film szellemiségéhez, István megértéséhez fel kellett nőnöm. Ez persze összefügg azzal is, hogy alig-alig foglalkozunk a mindennapokban a lélek kérdéseivel. Hálás vagyok a Teremtőnek, hogy rám bízta ezt a feladatot, és Gábornak meg a film producerének, Novák Lajosnak, hogy ez a film megszülethetett.
Milyen témákat érintetek a filmben?
Ez egy portréfilm, István bátyánkról szól, nem borkészítési zsebkönyv. István gondolat- és lelkivilága bátorítás, nemcsak a földdel dolgozóknak. Meg kell nézni!
Van olyan, amit sajnálsz, hogy nem fért bele az 50 percbe?
Hatalmas mennyiségű nyersanyagunk gyűlt fel a hat év alatt. A dűlőkben folytatott beszélgetések, az interjúk, a kerekasztal-beszélgetés, amelynek témája István volt. Remélem, sikerült megragadni az eszenciát.
Mit szólt a végeredményhez a főszereplő?
A család meg volt illetődve. Lelkesek voltak, könnyek is gyűltek a szemekbe. István pedig a tőle megszokott csendességgel tűri, hogy felmutatom a lelkét az egész ország előtt. Szokatlan volt neki, hogy 50 percen keresztül csak róla van szó. Ifjabb Szepsy egyszer azt mondta: „Édesapám nemzeti kincs!” Ez fedi a valóságot.
*
A szeretet mint tőke című filmet ősszel a Duna TV mutatja majd be. Addig is lesz egy premier előtti vetítés szeptember 3-án Mádon. A vetítés ingyenes, viszont regisztrálni kell hozzá a [email protected] címen. A szervezők az első 100 jelentkező regisztrációját tudják elfogadni, úgy tudjuk, pár hely van már csak. Siessen hát.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
