Nyugat-európai államok az élen, Lengyelország a legkevésbé idegenellenesebbek között.
A legtöbb európai országban nőtt a rasszizmus mértéke – ezt derítette ki egy csaknem hétezer fekete ember tapasztalatára építő felmérés. Az uniós jelentés, amelyről az Index számolt be, megállapította, hogy az afrikai származású emberek hamarabb hagyják el az iskolát, mint a többségi társadalom tagjai és gyakrabban igazoltatják őket az utcán.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) égisze alatt készült felmérés összehasonlította, hogy a régió országaiban hol milyen szinten van jelen a rasszizmus Európában, mindezt afrikai emberek tapasztalataira építve: 6750 fekete embert kérdeztek meg 13 tagállamban, köztük Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban.
Az iskoláktól a munkaerőpiacig, a lakhatásig és az egészségügyig a feketék „átható és könyörtelen” diszkriminációval szembesülnek a saját elmondásuk szerint – jelentette ki a tanulmány kapcsán Michael O'Flaherty, az FRA igazgatója.
A jelentés szerint az EU-ban a feketék majdnem fele tapasztalt diszkriminációt – ez emelkedés a legutóbbi, 2018-ban készült felmérés óta.
A 2023-as dokumentum szerint Ausztria és Németország a leginkább rasszistább országok.
Ausztriában (67%) és Németországban (65%) a feketék körülbelül kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban diszkriminációval szembesültek. Az FRA szerint Portugália és Lengyelország volt a legkevésbé rasszista ország, ahol a válaszadók 17 és 19 százaléka tapasztalt megkülönböztetést faji vagy etnikai hovatartozásuk alapján.
A kutatásból kiderült, hogy a rasszizmussal kapcsolatos tapasztalatok a legtöbb európai országban növekedtek 2016 és 2022 között. Ausztriában és Németországban volt a legnagyobb emelkedés, 42 százalékról 64 százalékra, illetve 33 százalékról 64 százalékra.
További részleteket itt olvashat.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Nehezen viselte a Liverpool egyiptomi labdarúgója, hogy csak csereként, a 79. percben küldte őt pályára a német edző a West Ham elleni szombat délutáni Premier League-meccsen.
