Ezt tehetjük, ha bosszant a zajos szomszéd

„Kénytelen vagyok füldugót viselni a saját otthonomban a szomszédok miatt – el akarok költözni” – írta minap a Mirror egy olyan szerencsétlenül járt nőről, aki bár lakásvásárlás előtt több különböző napszakban is igyekezett megtekinti a kiválasztott ingatlant – és akkor persze egyetlen hangot sem hallott a szomszédból –, végül egy olyan család alá sikerült beköltöznie, ahol egész nap trappol vagy üvölt a szomszéd gyerek. A nő a frusztrációjáról a zajos szomszédokat kitárgyaló egyik internetes, „Szomszédok a pokolból” című fórumon számol be.

Mit tehetünk a zajos szomszéd ellen? 

Hogy nem éppen egy ritka jelenségről van szó, azt a „zajos szomszéd” fórum mellett jól jelzi, hogy a szabálysértési törvény is külön foglalkozik a csendháborítás kategóriájával. A jogszabály szerint „aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el”. A közterület-felügyelő, illetve a természetvédelmi őr pedig akár helyszíni bírságot is kiszabhat az elkövetővel szemben.

Természetesen arra az esetre, ha hangos a szomszéd gyerek, külön előírást nem tartalmaznak a jogszabályok, a legtöbb önkormányzat azonban igyekszik rendeletben biztosítani a településen lakók nyugalmát a decibelekre vonatkozóan is. Az egyik magyar vidéki város önkormányzata például arról számol be a honlapján, hogy az elmúlt időszakban számos lakossági panasz érkezett a polgármesteri hivatalba csendháborítás miatt, ezért egy külön tájékoztatót készítettek a szomszéd jogairól az ilyen esetekre.

„Általában felújítási munkákat és zeneoktatást, -gyakorlást munkaidőben lehet végezni, hangos háztartási gépeket pedig este 8-9 óráig lehet használni. Általánosságban elfogadott gyakorlat szerint tehát 6 és 22 óra között lehet zajosabb tevékenységeket folytatni, de akkor sem korlátlanul, a szomszédaink szükségtelen zavarása mellett” – írták, hozzátéve, hogy

Amennyiben ennek a felszólítás ellenére sem tesz eleget, rendőrségi feljelentést lehet tenni – jelezték, utalva a szabálysértési törvény már idézett passzusára. A bosszantó szomszéd pedig akár 150 ezer forintos pénzbírsággal is sújtható, sőt ahány szabálysértési eljárás indul az elkövető ellen, annyiszor lehet ellene pénzbírságot kiszabni.

Mit lehet tenni a zajos szomszéd ellen?

Persze nem csak egy olyan magas szintű jogszabály, mint a szabálysértési törvény rendelkezik a „zajos szomszédról”. Társasházi szabályok is rögzíthetik az együttélés normáit. Így például a társasházi házirend előírhatja a zenehallgatásra, a fűnyírásra, a mosógéphasználatra vagy éppen a túl hangos tv-re vonatkozó regulákat. Az más kérdés, hogy a társasházi házirend be nem tartása miatt a lakóközösség nem jogosult szankciórendszert alkalmazni.

De akkor hogyan védekezhetünk, ha hangos a szomszéd? 

A zaj elleni védelemre kis túlzással már egy egész iparág szakosodott. Az egyik online áruház kínálatában például

Az egyik gyártó például kifejezetten zaj elleni füldugóként hirdeti a termékét, s nem csak alváshoz javasolja – ami jól mutatja, hogy sokakat nem kizárólag éjszaka bosszant a hangos, vagy éppen trappoló szomszéd.

Ugyanakkor a fülünket nem csak dugóval védhetjük, hiszen ma már számos más megoldásban is gondolkodhatunk. Ilyen lehet például az aktív zajszűrős fejhallgató, bár ezekért jóval mélyebben kell a zsebbe nyúlni, mint egy füldugóért: egy komolyabb készülék akár több tízezer forintba vagy akár százezernél is többe kerülhet. Az egyik ilyen fejhallgató termékleírásában azonban a gyártó azt ígéri, hogy ilyet viselve zajos környezetben is zavartalanul tudunk összpontosítani köszönhetően az „aktív zajkioltásnak”.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László