„Adam Smith és David Ricardo sosem számított rá, hogy az életünket gigacégek fogják irányítani.” A konzervatívok és a szabad piac kapcsolatáról is vitáztak a European Conservative budapesti lapbemutatóján.
A megújult European Conservative folyóirat bemutatója, melynek első két kerekasztal-beszélgetéséről itt és itt írtunk, egy harmadik panellel zárult, melynek témája a konzervatívok és a piac volt. A beszélgetést a folyóirat főszerkesztője, Alvino-Mario Fantini moderálta, a résztvevők Stjepo Barulica horvát politikus, a Haza Mozgalom képviselője, Gladden Pappin amerikai politológus, Benjamin Harnwell brit konzervatív gondolkodó, Lorenzo Montanari, az International Property Rights Index szerkesztője és Edmund Waldstein ciszterci szerzetes, teológus voltak.
Fantini jelezte a beszélgetés elején, hogy a piacoknak nagyon eltérő értelmezései vannak. Waldstein erre reagálva úgy fogalmazott, hogy a piacok nagyon nagy és összetett forrásátadási rendszerek. A rendszernek vannak problémái, de vannak előnyei is. Bizonyosan sok személyes kapcsolatot igényel, és a nagy társadalmakban nehéz fenntartani a pozitív oldalakat. A piac jó hely arra, hogy emberek megszerezzék, amire szükségük van, de már Arisztotelész is látta, hogy a piacban veszély is van: a veszély, hogy a piacrendszerben nagyon egyszerű elveszíteni a célt.
A cél nem az, hogy minél több fogyasztás legyen, és minél gazdagabbak legyenek az eladók. Ráadásul sokan nem is szükséges dolgokat árulnak, ilyen például a pornográfia.
Pappin kiemelte, hogy a Facebook, az Apple, a Netflix és a Google is olyan csoportokat támogatnak, amik amúgy fel akarják számolni a cégeket. Ez egy általánosabb probléma jele, és a konzervatív diskurzus sem tudott még reagálni rá. Egyszerű volt érvelni a piac mellett a Szovjetunió idején, amikor a túloldalon kontrollált piac volt, és sok nagytőkés támogatott olyan szervezeteket, melyek a totalitarizmus ellen harcoltak. A jobboldal máig megmaradt ebben a szellemi világban. De ma már van egy sikeres alternatíva a piac és az állam viszonyára, ez Kínában van. Erre egyelőre még nem tudott választ adni a nyugati konzervativizmus. Ezért dolgozni kell a diskurzuson, mert egyelőre még a rendszert sem tudta megfelelően leírni a Nyugat.
Harnwell szerint a szabad piac arról szól, hogy szabad akaratunkból értékeket cserélünk, mint például egy pohár vizet egy telefonra. A munkás idejét, erejét és tapasztalatát cseréli el pénzre. Ezeket a tranzakciókat általánosan piacnak nevezzük. A piacról úgy beszélünk, mint egy ideális dologról, amit irányítani lehet, pedig ez szabad tranzakciók sorozata.
Idézi a drogszabályozás rendszerét, arra jutva, hogy a piacot rossz ötlet szabályozni. Harnwell szerint amíg nem ártunk mások szabadságának, addig szabadnak kéne lennünk abban, hogy azt tegyünk, amit akarunk.
Bartulica utalt Pappin szavaira, miszerint Kínát nehezen írja le a Nyugat. Szerinte Amerika egyre inkább Kínához kezd hasonlítani, míg Kína nem liberalizálódik. Az amerikai cenzúra és a jobboldal zaklatása az ottani hatalmas cégek műve, így a libertárius érvek tévesek: nem lehet azt mondani, hogy „ó, azok csak cégek”. Mivel ők hozzák meg a döntéseket, ezért szabályozni kell őket. A woke eszmét nyíltan támogatják a nagy cégek. Bartulica húsz éve még azt mondta, hogy jöjjön csak a külföldi tőke Horvátországba, de ma már sokkal óvatosabb, mert a tőkével kulturális csaták is bejönnek. A nagy cégek ellenségként tekintenek a kelet-európai kis népekre, ezt politikusként észben tartja.
Waldstein szerint az embereket lehet segíteni javaslatokkal és szabályokkal. Szerinte a piacot úgy kell szabályozni, hogy segítsen elérni az emberek jó életét. Pappin pozitív példának tartja például a vasárnapi boltzárat. Montanari szerint észben kell tartani, hogy üzletpártinak lenni és piacpártinak lenni két külön dolog. Lehetséges regulázni a piacot és közben üzletpártinak lenni. Fantini szerint a libertáriusok ott tévednek, hogy
Harnwell azzal reagál, hogy az „üzletpárti” államok csak „be akarják nyomni csápjaikat” a piacba és befolyásolni akarják azt.
Bartulica felveti, hogy kinek lesz a dolga a Facebook tényellenőreinek ellenőrzése? A Facebook csak a jobboldalt ellenőrzi, ismert, hogy mit csinálnak Amerikában. A cég láthatóan visszaél hatalmával. Harnwell szerint ez ugyan igaz, de akkor sem a piac befolyásolása a megoldás. Mint jelezte, őt is korlátozta már a Facebook, de a megoldás, hogy a szabadpiacon lesznek alternatívák, az emberek átmennek máshova. „Hiszek a szabadpiacban” – tisztázta a beszélgetés végén.
Fotók: Rakó Alex
Miért romlottak meg a magyar-amerikai kapcsolatok? Milyen okból viselkedik az amerikai diplomácia az amerikai érdek mellett egy politikai ideológia képviselőjeként is? A Magyar Külügyi Intézet elnökét kérdeztük podcast-műsorunkban.
Gladden Pappin szerint Washington nem diktálhat a magyaroknak.
A NATO 1999-es bővítését ünnepelték együtt Prágában.
A Magyar Külügyi Intézet vezetője egy amerikai csatornának nyilatkozta: Orbán bebizonyította, lehetséges egy konzervatív kormányzati modellt sikeresen működtetni.
Miért szereti az amerikai jobboldal Orbán Viktort? Miért nem olyan a magyar konzervatív kormányzat, mint egy angolszász? Ezekre kereste a választ a brit konzervatív lap, amikor interjút készített a Magyar Külügyi Intézet amerikai származású elnökével.
Gladden Pappin úgy véli, érezhetően javult Svédország és Magyarország kapcsolata.
Kedves Nádas Úr! Az „előkelő” német barátai most csúnyán elbántak Önnel.
Három férfit és két nőt keresnek.
