Pálos rendi kegyhelyet avatnak Balatonszemesen

Balatonszemesen az egykori pálos kolostor emlékére pálos rendi kegyhelyet, egyfajta szabadtéri templomot avatnak szombaton civil kezdeményezésre, remélve, hogy az hamarosan zarándokhellyé válik – mondta el Sebestyén Erzsébet, az Ordoszi Napsugár Alapítvány elnöke az MTI-nek pénteken. A 2,3 méteres, lábazatánál pálos címerrel ellátott keresztből, továbbá földbe betonozott fa padsorokból erdei szabadtéri templomot formázó kegyhelyet P. Bátor Péter Botond pálos rendi tartományfőnök fogja felavatni. A rendezvényre meghívták a térség egyházi és önkormányzati vezetőit, valamint történészeket is. 

A kegyhely létestését megelőző történelmi kutatások szerint az egykori pálos kolostor Teleki község 970 körül épített, 1974-ben felújított Árpád-kori templomához tartozott. IV. Béla idején adományozták a szerzeteseknek a területet, ahol a pálos remeték nemcsak éltek és imádkoztak, hanem földet műveltek, kisebb halgazdaságot is működtettek és kereskedtek. A dokumentumok tanúsága szerint az egykori pálos rendi kolostort és a hozzá tartozó templomot 1323 táján alapították, és a XVIII. század második felében még működött Mindenszentek egyháza néven. A török pusztítást megszenvedő, de azt túlélő kolostor működésének II. József királynak a pálos rend eltörléséről szóló rendelete vetett véget. A területét ezt követően csatolták Balatonszemeshez.

Guzsik Tamás, aki 1970-1990 között végzett kutatásokat, azért talált már csak falmaradványokat az egykori kolostorból, mert annak tégláit elhordta a Hunyadi család, javarészt a szóládi római katolikus plébánia céljaira, továbbá a balatonszemesi uradalmi építkezéshez. A teleki civilek 2008-ben hozták létre a helyi hagyományokat, történelmi múltat ápoló Ordoszi Napsugár Alapítványt, amely két éve kezdte meg a pálos rendi kegyhely kialakításához szükséges engedélyek beszerzését. Az építkezést a Somogy Megyei Közgyűlés vezetése is támogatta. 

A pálosok rendje az egyetlen magyarországi alapítású férfi szerzetesrend, amelyet Boldog Özséb hozott létre, amikor 1250-ben egyesítette az addig szétszórtan élő remetéket, védőszentjüknek a III. században élt Remete Szent Pált választva. A magyar pálosok eszméje sokáig rejtve élt tovább Lengyelországban, majd a rend 1989-től tudta folytatni a közösségi életét Magyarországon.