Az óév búcsúztatása és az új év köszöntése egyszerre hív minket számvetésre és előretekintésre. Nagy lehetőség ez: bármire jutnánk is december 31-én, bármilyen hiányérzet vagy csalódottság lenne is úrrá rajtunk, másnap már január 1-je van az újrakezdés és a megújulás esélyével. Nemcsak személyes életünkben, hanem kisebb-nagyobb közösségeinkben is szembenézhetünk azzal, honnan hová tartunk. Ha igazán szélesre nyitjuk a horizontot, és országhatárainkon túllépve civilizációs szinten is mérleget készítünk, akkor azzal szembesülhetünk, hogy azok a jelek, amelyek egy ideje aggodalomra adnak okot, nemhogy gyengültek volna, hanem tovább sokasodtak. Aki azzal intézné el a dolgot, hogy voltunk már sokkal reménytelenebb helyzetben is, nem is olyan régen például világméretű háborúk közepette, az nem érti a probléma lényegét. A mostani aggodalmak természete ugyanis speciális: abban ingott meg a bizalom, ami jó ideje a reményt adta a reménytelennek látszó helyzetekben is.
A demokráciába, a demokratikus társadalom fejlődésébe és megújulási képességébe vetett hit találta szembe magát alapvető kihívásokkal. Gyengül a meggyőződés, hogy a nyugati típusú demokrácia képes megoldást nyújtani sokak problémáira, és képes a további fejlődést szolgáló stabilitást biztosítani társadalmainknak. Nehéz lenne tagadni: valóban recsegnek-ropognak a demokratikus működés eddigi megbízható támaszai, egyre mélyülő repedések gyengítik azokat az alapokat, amelyek nélkülözhetetlenek a társadalom önkormányzó modellje számára.
Egyrészt a demokratikus politikának a nép valódi problémáiról és érdekeiről kell szólnia. Másrészt bár a demokrácia egyik fő értéke, hogy óvja a politikai, vallási, kulturális meggyőződések pluralizmusát, sosem volt kérdéses, hogy nem tud létezni közös értékrend nélkül. Elengedhetetlenek olyan közös alapok, amelyek az autonóm és felelős polgárok önkormányzását egyáltalán lehetővé teszik. Harmadrészt a demokrácia éltető levegője az értelmes beszéd. Végső soron az egész demokratikus működés azon alapul, hogy képesek vagyunk racionális eszmecsere keretében megbeszélni közös ügyeinket, és az alapján dönteni a közjót leginkább szolgáló lépésekről.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
A párt elnöke azt sem tartja kizártnak, hogy valakik szándékosan vittek a tömegbe provokátorokat.
A korábbi szövetségi kapitánynak markáns véleménye van a Románia elleni vereségről, de azt is elárulta, mitől tart a magyar jégkorong-válogatott teljesítményét illetően a bolzanói világbajnokságon.
