A hazai a világ egyik legmodernebb útdíjrendszere, hasonlót hamarosan Ecuadorban és Indonéziában is magyar szakértők építhetnek ki. Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója szerint a tudás Magyarország fő exportcikke.
Oláh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.
A koronavírus-járvány hatására és a kijárási korlátozás következtében az útdíjbevételek is csökkentek – idézi fel Bartal Tamás. Pedig az elektronikus útdíjfizetési rendszer 2013-as bevezetése óta folyamatosan emelkedtek a bevételek, a múlt év is nagyon erős lett: a gazdasági fellendülés húzta magával a szállítást, így az éves országos és megyei matricák eladása is rekordot döntött.
A vezérigazgató az idei első negyedévet is kiválónak tartja, pedig abba már a járványügyi intézkedésekkel – a boltok nyitvatartásának korlátozásával, a határzár bevezetésével – terhelt március is beletartozik. Mára az is világossá vált, hogy húsvét körül elérték a mélypontot, onnan emelkedés kezdődött, olyannyira, hogy az egyik júniusi héten már a tavaly ilyenkori eladásokat is túlszárnyalták. Persze nem a személyi közlekedésben – hiszen a külföldi turizmus gyengélkedésével a talpra állás ebben a szegmensben lassabb –, hanem a teherforgalomban, az e-útdíj-bevételekben. Ez a bevételek kétharmadát adja: 120 ezer tehergépkocsis ügyfelük van, és 15 millió matricát adnak el évente. A növekvő útdíjbevételek jól jelzik, hogy a magyar gazdaság kezd lendületbe jönni.
A sorompós középkor vége
A kormány Nyugat-Balkán-politikájával összhangban az útdíjszolgáltató is elsősorban ebben a térségben aktív. „A határok átjárhatóságát biztosító intelligens elektronikus útdíjszedési rendszert Magyarország fejlesztett először a világon abban a formában, ahogyan az unió előírta. A Világbank vizsgálta a rendszerünket, és Bulgáriának is a magyar modellt javasolta. Március elsején indult el ott is a magyar megközelítésre épülő értékesítési és ellenőrzési rendszer. Szerbia egykori fővárosában, a ma jelentős ipari központnak számító Kragujevacban alakítunk ki okosváros-megoldásokat. A megállapodás a településre érkező járművek behajtásának ellenőrzésére, okosparkolási megoldásokra, intelligens közlekedésbiztonsági és tömegközlekedéssel kapcsolatos utastájékoztatási rendszerek kialakítására terjed ki” – ismertetiBartal Tamás. Ezzel hozzájárulnak ahhoz a kormányzati célkitűzéshez, hogy a magyarok is kezdjenek beruházásokba külföldön. A megvalósított rendszer elemeit aztán eladnák Szerbiában más városoknak vagy máshol a Balkánon.
A liberális közgazdászok és a nemzetközi szervezetek által kedvelt ppp konstrukció arra az elméletre épül, hogy az adófizetők érdekeit az szolgálja, ha nem állami, hanem magáncégek végzik a beruházásokat és az üzemeltetést. A politikusok így eltüntethették a beruházás költségeit, hiszen a beruházást nem az állam, hanem magánszereplők hajtották végre – csakhogy ennek fejében a bevételekről is le kellett mondani. Ez gyakorlatilag ugyanolyan adósságteher, mint ha hitelből végezte volna a beruházást az állam. Dombokba fúrt alagutak, kihasználatlan autópályák és ezért a magyar államot rendszeresen „adóztató” külföldi cégek – ez a balliberális kormányzás közlekedéspolitikai öröksége. A NÚSZ vezetői máig azt javasolják a ppp konstrukciókkal kacérkodó külföldi kormányoknak, hogy ne hívják be üzemeltetőnek a nagy külföldi cégeket, nézzék meg inkább a magyar modellt, e rendszer szerint az államkasszában marad a pénz, amelyből utakat lehet felújítani, munkát adva a hazai vállalatoknak.
A NÚSZ tehát külföldre viszi a magyar útdíjfizetési rendszer megoldásait, a magyar kreativitást népszerűsítve. Szoftvereik és innovációik mögött ugyanis magyar fejlesztések állnak – az amerikai Oracle adatbázisrendszerei mellett.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
A miniszterelnök elbeszélgetett a helyiekkel, még egy kávét is elfogyasztott.
Két százalékpontot vert rá az LMP jelöltjére.
