A svédek szerint a hazaszeretet borzasztó

„Legalábbis ez derül ki abból az »oktatófilmből«, amit a svéd diákoknak kell megnézniük társadalomtudomány órán, hogy elrettenjenek Magyarországtól.

Gimnazista koromban cserediákként jártam először Svédországban, Stockholmtól 500 kilométerre északra egy közepes méretű városban. A mai napig belém égett a kép, amikor a tanárón az első sorban jegyzetelő svéd diákok mögött ülő bevándorlók a tanárra egyáltalán nem figyelve, a lábukat felrakva dumáltak egymással. Kultúrsokk volt, ugyanis ha egy magyar iskolában csinálta volna ezt valaki, annak nem lett volna jó vége – teljesen jogosan, teszem hozzá.

Néhány évvel ezelőtt ismét volt szerencsém Svédországban járni, de akkor már mint riporter, aki a svéd állapotokat derítette fel. A diákkorom emlékei annyiban változtak, hogy mára az első sorokban ülő svéd gyerekek nagyon kevesen vannak, viszont a migrációs hátterű tanulók sokan és még inkább képtelenek az európai viselkedésre.

Hogy miért mesélem el ezt a történetet?

Azt szeretném érzékeltetni, hogy a Svédországnak akadna olyan dolga, amivel érdemes lenne foglalkozni és hasznosabb lenne, mint Magyarországról hazugságokat terjeszteni.

A Mandiner számolt be róla, hogy 2019 óta Svédországban a nyolcadikos tanulóknak bemutatnak egy »oktatófilmet«, amely 10 percben arról szól, hogy micsoda borzasztóan nagy diktatúrában élünk mi, magyarok. 2010 óta »a demokrácia megszűnt« – nyilatkozza a film főszereplője, Gulyás Márton. Olyan nagyágyúk beszélnek még a filmben, mint Judith Sargentini, a Magyarországot betegesen utáló és elítélő EP-képviselő, de természetesen nem maradhatott ki Guy Verhofstadt sem.

Hogy ezek az emberek kikészülnek Magyarországtól, az nem meglepetés. A legfájdalmasabb része a filmnek az, amikor egy Budapesten élő svéd lány mutatja a barátnőinek, hogy a magyar tankönyvekben olyan borzalmak vannak, mint a »hazaszeretet«. Hát, ez tényleg tragikus.

Ez persze legyen az ő problémájuk.”

***

Nyitókép: Pixabay