Mind mértékét, mind szerkezetét tekintve a várakozásoknak megfelelően alakult a februári infláció az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik további emelkedést várnak az üzemanyagárak bázishatása és a jövedéki adó emelése miatt. Úgy vélték, hogy az újranyitás után a felfokozott kereslet találkozik a legyengült kínálattal, ami gyengíti a versenyt és könnyíti a magasabb árazást.
2021. március 09. 12:06
p
3
6
9
Mentés
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: arra számít, hogy márciusban 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció. Áprilisban pedig az üzemanyagárak felszöknek az egy évvel azelőtti alacsony bázis miatt is, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése miatt 5 százalék fölé ugorhat az infláció – tette hozzá.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kitért arra is, hogy a harmadik hullám okozta bezárás további károkat okozhat a kínálati oldalon. Az újranyitást követően a még erősebb kereslet még gyengébb kínálattal találkozik, ami csökkenti a versenyhelyzetet, így könnyebbé teszi a magasabb árazás kialakulását.
Februárban az infláció emelkedését az üzemanyagárak növekedése okozta, a kőolaj világpiaci árának múlt havi emelkedésével párhuzamosan. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,4 százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal 4,1 százalékra csökkent- kommentálta a legfrissebb inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,4 százalékos értéket mutatott, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál.
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó másik két jegybanki alapmutató közül a keresletérzékeny termékek árindexe változatlanul 3,4 százalékon maradt, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,2 százalékponttal 3,8 százalékra mérséklődött az előző hónaphoz képest.
Az üzemanyagok árváltozása tavaly február óta először növelte az átfogó inflációs rátát.
Az MNB elemzése kitért arra is, hogy az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. Tavaly szeptembertől a dezinflációs hatások erősödésével párhuzamosan az év utolsó hónapjaiban általánosan alacsonyabb árdinamika volt megfigyelhető. Az idei év első hónapjaiban pedig a tavalyinál alacsonyabb átárazás valósult meg.
A tartós iparcikkek inflációjának emelkedését részben a termékkör általános árnövekedése, részben pedig a használtautók árának tavalyi csökkenése okozta.
Az élelmiszerek inflációja tovább mérséklődött februárban. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének mérséklődéséhez döntően a friss zöldségek járultak hozzá, míg a feldolgozott élelmiszerek körében a feldogozott hústermékek visszafogottabb árváltozása magyarázza az infláció csökkenését – állapította meg az MNB.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.