Rajzfilmsorozat készül a magyar szentek életéről

2021. november 14. 08:14

A szentek gondjai éppen olyanok voltak, mint a ma emberéé.

2021. november 14. 08:14
null
Békési Sándor
Vasarnap.hu

„Mely magyarországi szentek élete kerül bemutatásra?

A bemutatásra kerülő 13 élet között elsősorban az Árpád-házi szentek, mint Szent István és Szent László királyok, Szent Imre herceg, aztán az akkori világ nagy női példaképei: Szent Erzsébet és Szent Margit, valamint Szent Piroska és Szent Kinga. Az Árpád-házon kívüli szentek között szerepelni fog Anjou Szent Hedvig, Szent Gellért, Boldog Mór, Skóciai Szent Margit, Boldog Özséb, valamint Kapisztrán Szent János.

Református lekészként hogyan látja a katolikus egyház szentjeit? Mi lehet a szentek üzenete a ma embere számára?

Nem osztom a szentektől való merev konfesszionális idegenkedést. A katolikus egyház szentjei példaként állnak előttem, hitben és életvitelben élenjáró testvéreink. Ahogy Heinrich Bullinger írja a református egyház hitvallásában: »Nem haszontalan dolog a szentek emlékezetét a nép figyelmébe ajánlani és a szentek szent példáit követés végett mindenki elé odaállítani.« A szentek gondjai éppen olyanok voltak, mint a ma emberéé, azzal a különbséggel, hogy gondjaikat az Isten akarata és az örökkévalóság szempontjából kezelték. Ezért képesek minket is megtanítani arra, hogy a korszellemmel ellentétben bizonyos élethelyzetekben miképpen élhetünk Istennek tetsző és emberhez méltó életet.

Richly Zsolt Luther című sorozata, valamint Rófusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása után szakrális témák is megjelentek a magyar animáció világában. Hogyan látja, a műfaj megfelelő arra, hogy komoly témákat fogalmazzunk meg velük?

Nagyon fontos, hogy az említett példák esetében olyan animációs filmek is készültek – és reményeink szerint készülni fognak a jövőben –, amelyek nem elidegenítő mítoszként vagy történeti meseként mutatják be az elmúlt háromezer év hitvilágát, hanem belülről, a hívő ember Isten előtti remegéséből. Mint Dávid király a zsoltárjaiban. Az animáció ennek a lelki, szellemi megközelítésnek a legkiválóbb műfaja, hiszen mind a teret, mind az időt a végtelenségig tudja sűríteni, a teológiai és erkölcsi gondolatokat sajátos mozgóképi világával a leghitelesebben és legérthetőbben elvonatkoztatni. Elég utalnom Paul Tillich protestáns teológusra, aki szerint a vallásos kifejezés stílusa az expresszív, amely a forma széttörésével segíti elő a tartalom uralmát. Véleményem szerint ennek az expressziónak éppen az animáció a legalkalmasabb eszköze.”

Kép forrása: Kecskemétfilm Kft.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sulammit
2021. november 14. 23:19
Ennek nagyon örülök. Nem hagynám ki Boldog Batthyány Strattmann Lászlót.
Feltuki és Gogylász
2021. november 14. 15:28
Sajnálom de a szenteket tessék békén hagyni. Reformátusként mit tud róluk? Hiteltelen. Szerintem ez is provokáció lesz. Megint szembesíti a Magyar Egyházat azzal amivel a reformátusok kifogásolnak.
annamanna
2021. november 14. 13:47
Ezt korábban írtam, bemásolom: "Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló musical." Ami engem ebből bosszant, az a következő: "Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje címmel készül musical Árpád-házi Szent Erzsébetről" A szerelem szentje! Miközben volt neki egy öccse, Kálmán, aki tényleg óriási hőse a magyar történelemnek, és mindenki teljesen elfelejtkezett róla. Idézem: "Kálmán az Árpád-házban szokatlan módon soha nem tört bátyja, IV. Béla ellen, hanem mindig hű volt hozzá és elismerte királyságát. Már apjuk, II. András életében megmutatkozott ez a vonása, amikor 1226-ban András elvette a szlavóniai hercegséget Bélától, és Kálmánnak adta, Bélát pedig Erdély hercegévé tette. A kor szokása szerint ekkor már megkoronázott Bélának ugyanis saját pártja és udvartartása volt. András talán ezzel a lépéssel akarta a vele viszályban álló Bélát eltávolítani szlavóniai híveitől, és feszültséget szítani a két herceg között. Kálmán azonban András várakozásával ellentétben nem az ő, hanem Béla érdekeit képviselte Szlavóniában, és támogatta Bélát a birtokvisszavételi politikában is. II. András halála után Kálmán nem lépett fel trónigénnyel, és Bélához való viszonyát mutatja, hogy a Béla-ellenes párt sem próbálta meg kijátszani őt. Bátyja koronázásán Kálmán vitte a királyi kardot, és ezután is mindenben elfogadta Béla elsőségét, aki meghagyta Kálmánt a szlavóniai hercegségben. A muhi csata és Kálmán halála Kálmán azon kevesek egyike volt, akik a mongol betöréskor is Béla mellett álltak, s aktívan részt vettek a harcban. A muhi csata közvetlen előzményeként 1241. április 10-én éjszaka a tatárok átkeltek a Sajón. Az ellenséget Kálmán és Ugrin kalocsai érsek csapatai szorították vissza a folyóba, illetve a túlpartra. A részleges győzelmen elbizakodva a magyar harcosok többsége aludni tért, és csak kevesen virrasztottak fegyverben, köztük Kálmán és Ugrin. A tatárok azonban több ponton ismét átkeltek a folyón, és bekerítették a magyar tábort. Kezdetét vette a muhi csata. Miközben a magyarok többsége csak a menekülésre gondolt, a herceg és az érsek nagy személyes bátorságot tanúsítva harcolt, és mindketten súlyos sebeket szereztek. Ugrin belehalt a sebeibe. Kálmán kivágta magát a bekerítésből, és Pest felé menekült, majd a Dunán átkelve a somogyi Segesdre ment. Innen Zágrábba vitték, ahol a hainburgi fogságából szabaduló IV. Béla is tartózkodott. 1241 májusa során itt halt bele a muhi csatában szerzett sebeibe. A Pozsonyi Krónika szerint Iváncs faluban (ma Klostar Ivanic Horvátországban) a beginák templomában temették el." Még ennyit érdemes tudni róla: "Szalóme Szőke Leszek krakkói herceg leánya volt. Atyja és II. András magyar király között megegyezés született, hogy az akkor három éves Szalómét eljegyzik András király hat éves fiával, Kálmánnal, akit III. Ince pápa fölhatalmazása alapján az esztergomi érsek halicsi fejedelemmé koronázott. E fejedelemség mindössze három évig volt a gyermekeké, mikor Misztiszláv fejedelem elfoglalta, őket pedig fogságba vetette. Kálmán és Szalóme a fogság idején tisztasági fogadalmat tettek, s nemsokára visszatértek a magyar udvarba. Szalóme 1227-ben nagykorú lett, de kifejezte, hogy tartja magát szüzességi fogadalmához, Kálmán pedig, amíg atyja élt, Dalmácia és Szlavónia kormányzója volt. 1241-ben egy tatárok elleni ütközetben esett el. Szalómé 1242-ben hazatért Lengyelországba, ahol három évvel később belépett a szandeci klarisszákhoz. Testvérével, Boleszlávval együtt templomot és kolostort alapított a ferencesek és a klarisszák számára Zawichostban, ahová maga is átköltözött. A tatároktól félve 1259 márciusában a nővérek egy része Skalába települt, ahol Szalóme egy új kolostort alapított. Hercegnő létére engedelmességével tűnt ki a többiek közül. 1268. november 17-én halt meg. Boldoggá avatását 1650-ben kezdték meg, tiszteletét 1672-ben hagyták jóvá." Vagyis, volt egy szűzen (?) élő királyfi, aki az Árpád-házban megdöbbentő és teljesen szokatlan módon egyáltalán nem veszett össze a bátyjával, nem rontott rá, nem robbantott ki trónviszályt (eközben Béla bátyja már az apjával is rosszban volt, a fiával, Istvábnnal pedig később úgy háborúzott, hogy még az unokáját, a későbbi Kun Lászlót is börtönbe vetette, tehát Béla egy meglehetősen összeférhetetlen ember volt, ellentétben Kálmánnal). Namost, azon túl, hogy Kálmán 1. (talán tényleg) szűziesen élt (ami végül is tökmindegy, felőlem aztán lehetett buzi is), 2. és megdöbbentő módon nem viselkedett ordenáré módon a családtagjaival, mint ahogyan az Árpádok általában, 3. ezen túl az első sorban harcolt a tatárok ellen, és bele is halt a harcban szerzett sebeibe. Mindezeken túl óriási fokban esik latba az a tény, hogy a tatárok valószínűleg - minden egyéb hódító néphez hasonlóan - a meghódítandó népesség belső viszályait akarták volna kihasználni, hiszen tartós hódításra törekedtek, ahhoz pedig, hogy be tudjanak rendezkedni, mindenképpen szükségük van egy KOMPRÁDOR, ÁRULÓ ELITRE, akik az új hódítók rendelkezésére bocsátják a maguk beágyazottságát, ismereteit, képesek megszervezni és fenntartani a közigazgatást, adóztatást, belső rendet, és képesek hatékonyan csillapítani a megtámadott lakosság ellenállását az új urakkal szemben. Tehát egy olyan területet lehet sikeresen és tartósan meghódítani és leuralni, amit a belső ellentétek olyan fokban feszítenek, hogy abba kívülről pofonegyszerű belekapaszkodni, az acsarakodó elit egy részével megegyezni, és együttes erővel letámadni az elit másik részét, és így átvenni az irányítást. Az Árpád-korban ezt nagyon sokszor könnyűszerrel megjátszhatták volna a tatárok, KIVÉVE PONT KÁLMÁN HERCEG IDEJÉT, aki nem volt hajlandó a bátyjára támadni!!!! Ez iszonyatosan fontos, és abszolút életszerű magyarázattal szolgál arra, hogy a tatárok miért mentek el innen végül is dolgukvégezetlenül - mert az elitben nem volt széthúzás, nem volt trónviszály. Az igaz, hogy Kálmán közben meghalt, de mivel neki korábban nem volt külön csoportja, akik haragban és ellenséges viszonyban lettek volna Béla csoportjával, így nem számított, hogy Kálmán nem él, az elitben akkor sem volt életveszélyes szakadás. A középkori magyar államot KÁLMÁN MENTETTE MEG, erről én teljes egészében meg vagyok győződve, szerintem Kálmán herceg a maygar történelem egyik legnagyobb hőse az én szememben, sokkal nagyobb hős, mint az agresszív, összeférhetetlen, nárcisztikus dühvel teli bátyja, akit már csak a kényszer tett "második államalapÍtóvá", miután az öccse önfeláldozása megmentette számára a trónt. Ugyanez a probléma vezetett el a százötven éves török megszálláshoz, az eliten belüli szélsőséges megosztottság, a hazaáruló komprádor része az elitnek, ami abszolút készségesen lefeküdt a töröknek, a megkapni vélt előnyök reményében. Nem a "török akciórádiusz" vezetett el a magyarság genocídiumához, kipusztulásához, és az onnan következő félezer éves hányattatáshoz, vesszőfutáshoz, eljelentéktelenedéshez, hanem a saját hazaáruló, komprádor elitünk. Kálmánt azért kellett elsüllyeszteni és elfelejteni, mert emlékeztetne arra, hogy a hiba BENNÜNK VAN. Szóval Kálmánról egy szó sem esik sehol, bezzeg Erzsébet a szerelem szentje! Egészen elképesztő, hogy ebben a családban Kálmán szinte minden rokonát szentté vagy boldoggá avatták, vagy legalábbis óriási tiszteletnek örvendenek, és pont az egyetlen igazán hősies embert úgy elfelejtették, mintha sosem létezett volna. - Erzsébet nővérét szentté avatták, - Szalómét, a feleségét boldoggá avatták, - az unokahúgát, Margitot szentté avatták, - Kinga nevű unokahúgát szentté avatták - Jolán nevű unokahúgát boldoggá avatták - Konstancia nevű unokahúgát boldoggá avatták - a bátyja egyik unokáját, Erzsébetet boldoggá avatták - az apját és - a bátyját a nagy királyaink közé sorolják, - még a bátyja unokája, Kun László is fontosember, róla is írtak Szörényiek rockoperát (A kiátkozott címmel), szóval itt mindenki irtózatosan izgalmas, csak pont az egyetlen igazi hős, az ország megmentője nem számít semmit.
Box Hill
2021. november 14. 12:25
Részlet a "Szent Kommunista Birodalom történelmének körvonalai" című új könyvből, amely 2184-ben jelent meg. Bevezető: A Szent Kommunista Birodalom (Oroszország a Kommunista dinasztia alatt, 1917-1995) követte a Romanov dinasztiát annyiban, hogy gyorsan újraalapította a hagyományos önkényuralmat egy nyolchónapos demokratikus és más nem oroszokra jellemző anarchikus időköz után. Adoptálta a Leninista Kommunizmus államvallását, amelynek vallásos buzgalmát a szokásos áliparosítási tényezők erősítették. Hamarosam azonban megkezdődött a bomlás folyamata és a vallás teljesen kiüresedett rituálékká silányodott. A Kommunista dinasztia főbb uralkodói: Lenin az Isten - Megalapította a kommunista vallást és dinasztiát. Általános szeretetnek örvendett az alattvalói között, elsősorban azért, mert egy gutaütés kiütötte röviddel azután, hogy hatalomra jutott az egész birodalom fölött. Némelyek állítják, hogy a trónon őt követő Sztálin mérgezte meg. Sztálin a rettegett – Törekvéseiben kegyetlen, dühében szörnyű, áldozatainak számában félelmetes, győzelmeiben öntelt. Elődeit, Rettegett Iván és Nagy Péter cárokat tekintette másolandó példaképeknek. Az előbbit az üldözési mániában, az utóbbit a brutalitásban teljesítette túl. Kétségtelenül a Szent Kommunista uralkodók közül a legnagyobb. Hruscsov a neveletlen – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének plenáris ülésén a cipőjét levéve azzal verte a pódium irattartó állványát. A hatalomból pont a sorozatosan megbotránkoztatott társai szorították ki. Brezsnyev a beteges – A szóbeszéd szerint a következő bajokban szenvedett: szívbaj, rák, máj elégtelenség, tuberkulózis, vese elégtelenség, psoriasis, lepra, köszvény és herpesz. Több mint száz külföldi luxus és sportkocsi birtokosa, aki azonban sohase tanult meg vezetni. Andropov az ideiglenes – A trónra a határozottság, az energetikusság és az életerő ígéretével került és azzal a elhatározással, hogy a társadalmi reform előtt álló minden akadályt legyőz. Azonban uralkodásának kétharmadát kómában töltötte. Csernyenko az unalmas – Eredetileg Brezsnyev személyi inasa volt. A trónra azért került, mert a lustaság, a korrupció, a nomenklatura hatalmának békén hagyását és az óvatosan gyakorlatias szunyókálást ígérte. Ezzel ugyan azt okozta, hogy sokan az andropovi kóma periódusának visszatérésére vágytak. Gorbacsov a jószándékú – az első a Szent Kommunista Birodalom császárai közül, aki a kommunizmus időszaka alatt született. Úgy is ismert, mint Gorbacsov az eretnek, mert ő volt az, aki részlegesen megtagadta az államvallást és megpróbálta radikálisan megreformálni a stagnáló hitet. Mindkét kísérletét és a hosszú idő óta esedékes gazdasági reformot megakadályozták a bebetonozott kommunista főnemesség tagjai karöltve a kisrablóság társadalmi rétegével. Gorbacsov császárt végül egy palotaforradalomban megölték azt követően, hogy a Szent Kommunista Birodalom csapatai vereséget szenvedtek az első orosz-koreai háborúban. Ezután a Birodalom anarchiába süllyedt, sőt az európai és ázsiai hódoltságok is fellázadtak. A lojális oroszosított provinciák a Birodalom belső területein is zavargásokba kezdtek. A vezető kommunista nemesek polgárháborús csetepaték során semmisítették meg egymást, mialatt a leghatalmasabb kommunista hercegek és marsallok Moszkva elfoglalását is megkísérelték, hogy a megüresedett trónt elfoglalják. És így tovább, és így tovább. (Ron Unz, 1984. július 1, Unz Review.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!