A lelkiismereti és vallásszabadság magyar ügyével csak felületesen foglalkozók is tudják, hogy a hatályos egyháztörvény története kudarcokkal van tele.
„Sem a tartalom, sem a forma…
A bevett egyházi jogállás nemcsak a tartalmi kiváltságok miatt jogsértő (igazolatlan), hanem azért is, mert az elnyeréséhez vezető eljárás sem felel meg a tisztességes eljárás követelményeinek. A feltételek megállapításakor „a tartalmi garanciák mellett eljárási garanciák is szükségesek: a döntés alapjául szolgáló eljárásnak meg kell felelnie a tisztességes eljáráshoz való jogból eredő követelményeknek: az ügyet részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül kell intézni, a döntést megfelelően indokolni” [56]. A szép szavakat azonban itt sem követi a szabályozás értékelése, és kézenfekvő következtetések levonása. Pedig a szabályozás nem igazán felel meg az iménti követelményeknek. Az eljárás nemhogy kiiktatná a hivatali packázás lehetőségét, inkább megágyaz neki azzal, hogy döntési jogot biztosít a miniszternek; továbbá a parlamenti döntést előkészítő bizottság döntése ellen egyáltalán nincs jogorvoslat; végül pedig az elismerésről szóló parlamenti döntés ellen érdemi jogorvoslatot nem biztosít a törvény (az Ab-hoz lehet ugyan fordulni, de az csak az eljárás jogszabályszerűségét vizsgálhatja, az elutasító döntés tartalmi megalapozottságát nem).
Mi jön még?
Idén márciusban az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogfosztónak és diszkriminatívnakítélte az egyháztörvényt, de az ítélet még nem végleges, mert a magyar kormány a bíróság Nagykamarája elé akarja vinni az ügyet. Az ítélet véglegessé válása tehát még előttünk van, és a java, a kártérítés és az egyháztörvény harmonizálása (khm…) az ítélettel, csak azután következik. A múlt hétfői Ab-döntés így minden bizonnyal nem az utolsó szó lesz a magyar egyháztörvény történetben.”
Szentendrén március 1-jén bontott zászlót a Szentendre Összeköt Mozgalom, amely Petricskó Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a Pest vármegyei városban a 2024-es önkormányzati választáson. Azonban a város ellenzéki vezetője sem a Szentendre név használatához, sem Isten bárányának ábrázolásához nem járult hozzá. Összeállításunk.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Melyek a világ legveszélyeztetettebb országai, milyen fenyegetéseket élnek át az ott élő keresztények? Az üldözött keleti közösségek hogyan látják a nyugati egyház állapotát? Az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A kormánykritikus teológus szerint „ha valaki Messiásnak tekinthető ebben az országban, az Iványi Gábor”.
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
