A fiatalok vagy a papok fogynak el előbb a templomokból?

2017. február 21. 15:24

Tényleg annyi a kérdés, hogy néhány évtizeden belül lesznek-e még hitüket aktívan megélő, egyházi közösségekhez tartozó 30 év alattiak?

2017. február 21. 15:24
Heltai Péter
777

„A napokban publikált „Magyar Ifjúság Kutatás 2016” eredményeit felvonultató tanulmány hamar hatalmasat turnézott az összes on- és offline médiafelületen, elemzések széles skáláját hozva magával. A 777 Bese Gergő atya gondolatébresztő írásával nyitott, amelyben a szerző erős aggodalommal teszi fel a kérdést az egyház(ak)hoz stabilan kötődő fiatalok számának rohamos csökkenése kapcsán: „Hogyan lehetünk hitelesebbek az emberek szemében?”.

A probléma gyökere rendkívül komplex: a „nyugati” társadalmak jelene, az urbanizáció és a családok állapota is jelentősen befolyásolja az aggasztó tendenciákat. Most akkor tényleg annyi a kérdés, hogy néhány évtizeden belül lesznek-e még hitüket aktívan megélő, egyházi közösségekhez tartozó 30 év alattiak, vagy, hogy a maradék néhány tud-e majd olyan helyre menni, ahol még van pap?

„Azért kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi”

Európa-szerte egyfajta dermedtség tapasztalható egyházi körökben az új generáció sorsával kapcsolatban. Sokan egyszerűen homokba dugják a fejüket, mások (elhiszem, hogy a legnagyobb jószándéktól vezérelve) próbálják „fiatalos, trendi, modern” programokkal, újításokkal elérni az embereket. Véleményem szerint egyik se lehet megoldás.

Tisztán láthatjuk, hogy a történelmi egyházak világi befolyása után oktatási/kulturális intézményeik dacára szellemi befolyásuk is rohamosan csökken. A társadalom működése megváltozott.

Míg korábban a közgondolkodás egységessége őrködött a vallási hagyományok felett, a XXI. század ezt (is) teljes mértékben az egyén hatáskörébe utalta. Ez a fajta individualizmus szétzilálta azt a (maradék) jól ismert népi vallásosságot, ami állandóságával sokáig tartotta magát a nagyvárosi mintákkal szemben. Vajon az ezredforduló szülöttei tehát már teljesen fel fognak oldódni a „város zajában”? Mi is arra készülhetünk, hogy templomaink egy letűnt kor emlékeivé válnak, vagy éppen kocsmává/konditeremmé alakítják őket? (Sajnos precedensünk már van rá, a budapesti szlovák evangélikus templom.)”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 99 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Viator
2017. szeptember 04. 22:26
A hívek és a papok számának zuhanása oda vezethető vissza, hogy az egyház a II. vatikáni zsinat óta azt kommunikálja, hogy minden vallás értékes, végső soron mindegy miben hiszünk. A hívekkel szemben sem támasztanak elvárásokat, bárki áldozhat gyónás nélkül, bárkinek lehet templomi esküvője stb. Miért is választaná valaki épp a katolikusokat? Protestantizálták a szentmisét, így a spiritualitás és misztika jelentős részétől is megszabadították azt. Mára már a hívek igen nagy része nincs tisztában azzal, hogy nem a prédikáció áll a mise középpontjában, hanem az eucharisztia… Ami nem egy közös eszegetés, hanem a Krisztus megismételt áldozata… Gitároznak, sőt dobolnak templomokban, mert sok pap azt hiszi, hogy minden fiatal fogyatékos, aki csak akkor kíváncsi Istenre, ha közben szól a rock és a pap farmert hord meg „jó fej”… Mindez oda vezetett, hogy az emberek a spiritualitás és Isten utáni vágyukat ezoterikus könyvek olvasásával, hétvégi angyaltanfolyamokkal, vagy szektákhoz csapódással próbálják kielégíteni, és eszükbe sem jut a kézenfekvő és egyedül üdvözítő megoldás, a Katolikus Egyház. A megoldás mindezekből következően az, hogy az Egyháznak vissza kell térnie a hagyományaihoz és nem a világnak, hanem Istennek kell megfelelnie, ahogy azt majd’ két évezreden át tette. Ha így tesz, ezt érezni fogják az emberek és lassan újra megtelnek a templomok.
Poszata
2017. június 05. 08:38
Nem lehetne, hogy először a KDNP-s fiatalok fogyjanak el?
Öreg
2017. március 21. 15:19
Itt kijelentem, hogy távol áll tőlem a katolikus rituálé kritizálása, de azt nem tudom elfogadni amikor /Nem Önről van szó/ kétségbe vonják Luther épelméjűségét- aki egyébként szerzetes/katolikus/ pap volt, és a pénzért vásárolt bűnbocsánat miatt háborodott fel- mondván, hogy az nem is létezett, ami ellen Luther tiltakozott. És néhány katolikus testvérem - lehet, hogy egy új ellenreformáció keretében /?/ a protestánsokat ÚJRA eretneknek minősíti. Ezek szerint Krisztus hívők és követők- akiknek elődei a gályarabságot is vállalták eme kritizálókkal hasonló szellemiségű elődöktől- az ökumené jegyében ilyen megbecsülésnek örvendenek ?
Agnieszka
2017. március 21. 15:19
Minden a lelkész utánpótlástól függ.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!