Japán számos ágazatában, beleértve a mezőgazdaságot és a kiskereskedelmet, súlyos munkaerőhiány lépett fel. Az öregedő népesség problémáival szembesülő ország igyekszik robotok és különböző intelligens eszközök bevezetésével ellensúlyozni a munkaerőpiaci hiányosságokat.
Japánban erősen elöregedő a társadalom, ezért a munkaerőhiány jelentősen befolyásolja a kormányzati, a vállalati szférát, az emberek magánéletét, valamint jövőképét. Mindez az ország jól ismert szolgáltatóiparának kiemelkedő szereplőire is hatással van. Példaként említhető a Central Japan Railway, amely októberben megszüntette a népszerű étkezőkocsit a Tokió és Ószaka között közlekedő gyorsvonatokon, és az országban egyre több helyen maradnak napokig feltöltetlenül az automaták.
Shoto Furuya, a Recruit Works Institute (RWI) vezető kutatója szerint a Japánban tapasztalható munkaerőhiány nem függ össze azzal, hogy a gazdaság jól megy-e vagy sem.
2040-re a munkanélküliek száma elérheti a 11 millió főt, miközben a 65 év feletti korosztály, amely jelenleg is a lakosság körülbelül 30 százalékát alkotja, várhatóan 2042-ben éri el a csúcsot, derül ki az RWI becsléseiből
– állítja a Financial Times.
Az elmúlt évtizedben a szigetország a külföldi munkavállalók felvételére vonatkozó szigorú korlátozások miatt a nőkre és az idős munkavállalókra támaszkodott. Nakagava Naruhisza, a Caygan Capital fedezeti alap alapítója szerint azonban ettől az évtől kezdve ez már nem lesz elég – a számok azt mutatják, hogy a munkaerő már most is csökkenőben van: a Földügyi, Infrastrukturális, Közlekedési és Idegenforgalmi Minisztérium adatai szerint az ágazatban foglalkoztatottak száma az 1997-es csúcshoz képest 30 százalékkal, 4,8 millióra csökkent. Annak ellenére, hogy igyekeznek többek között magasabb bérekkel és divatosabb munkaruhákkal magukhoz csábítani a dolgozókat.
A minisztériumi adatokból az is kiderül, hogy
a japán építőipari dolgozók mindössze 12 százaléka 29 év alatti, míg mintegy 36 százalékuk 55 évesnél idősebb.
Emellett az ágazat mindössze öt évet kapott arra, hogy felkészüljön az áprilisban hatályba lépő munkaügyi szabályokra, amelyek csökkentenék az építőipari munkások és a teherautó-vezetők túlóráinak a számát.
A munkaerőhiány hatással van a 2025-ben Japánban megrendezendő világkiállításra is, amelynek a fő témája a fenntartható társadalom kialakítása és a jövőbeli életminőség javítása. Az esemény költségei megduplázódtak, meghaladva az 1,6 milliárd dollárt, mivel a vállalkozóknak magasabb béreket kell fizetniük a munkavállalóiknak. Emiatt néhány ország a költségek növekedése miatt csökkenti a kiállításon való részvételét.
Ezt is ajánljuk a témában
A fejlett országokban évek óta kevesebb gyermeket szülnek a nők, mint korábban. Az orvosi technológia azonban fejlődik, ezzel az átlagéletkor is emelkedik. Így hát egyre több idősre egyre kevesebb munkaképes fiatal jut. A jelenkori technológia vajon helyettesítheti a társadalmakból „hiányzó” fiatalok egy részét és ezzel fellendítheti az elöregedő társadalmakat?
Japán a demográfiai problémákat robotokkal és mesterséges intelligenciával próbálja orvosolni a kulcsfontosságú ágazatokban. Daniel Blank, a Toggle startupcég vezérigazgatója számára azonban a válság üzleti lehetőséget jelent.
A cégvezető tavaly New Yorkból Japánba utazott, hogy elősegítse az ipari robotok alkalmazásának népszerűsítését a betonacélok összeszerelésének automatizálásában. Ebben az időszakban a Toggle 1,5 millió dolláros befektetést kapott a Tokyu Construction és a Takemura építőipari csoport részéről.
Blank elmondta, hogy a japán vállalatok a munkaerőhiány miatt világszerte új technológiák után kutatnak, mivel új megoldásokra van szükségük.
A munkaerőhiány azonban nem csak az építőipart érinti.
A Lotte édességgyártó cég, amely évtizedeken át teherautókkal szállította a kekszeit, most a túlóraszabályok miatt arra kényszerül, hogy a jövőben vonattal szállítsa a termékeit.
Japán nagyjából 4 millió automatájának feltöltése is rengeteg teherautó-sofőrt igényel. Azonban – a nagyvárosokat is beleértve – egyre ritkábban töltik azokat. A JR East Cross Station élelmiszer- és italszállító vállalat ugyancsak változtatásra kényszerült, így november óta szintén vonatokkal szállíttatja a termékeit az automatákba.
A Toyota és a Rakuten e-kereskedelmi csoport is igyekszik alkalmazkodni a helyzethez robotok és önvezető járművek fejlesztésével, valamint a kisebb riválisaikkal igyekeznek együttműködni, hogy megpróbáljanak a felszínen maradni.
Az Aicsi prefektúrában található Motomachi üzemében a Toyota járműlogisztikai robotokat alkalmaz az autók szállítására.
A vállalat reméli, hogy a telephelyen 22 ember munkáját 10 robot segítségével tudja majd ellátni.
Azonban egy cégvezető megjegyzése szerint ezek az intézkedések „önmagukban nem fogják megoldani a sofőrhiányt”.
Japán jelenleg azon dolgozik, hogy a mezőgazdasági termelésben minél nagyobb mértékben önellátó legyen, de a munkaerőhiány jelentősen megnehezíti ezt. A helyi lakosság öregedése és csökkenése miatt a mezőgazdasági munkaerőhiány egyre növekszik. A kormány célja, hogy 2030-ra az ország mezőgazdasági termelése 45 százalékban legyen önellátó, és a jelenlegi adatok szerint 2022-ben ez az arány mindössze 38 százalék volt.
Ezt a célt egyre nehezebbnek tűnik elérni, sőt az elhagyott mezőgazdasági területek országos átlaga meghaladja a 10 százalékot. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy Japán népszerű mezőgazdasági termékeiből hiány alakulhat ki.
Mivel az ottani gazdák 43 százaléka 75 év feletti és az összes gazdálkodó átlagéletkora majdnem 68 év, Yoichi Takamoto, a Tmsuk vezérigazgatója és alapítója szerint Japán kénytelen lesz robotokkal pótolni a munkaerőhiányt.
Az ázsiai ország pedig nem rest ez irányba lépni.
A Japán déli részén fekvő Mijazaki prefektúrában a mezőgazdasági területeken tavaly nyáron egy Raicho 1 nevű robotkacsa vette át a gyomeltávolítás feladatát. Ezenkívül különböző drónok és robotok végzik a vetést, a növények gondozását, valamint a betakarítást. A helyi vadállomány távoltartására egy nagynyomású vízágyút használnak.
Az októberi rizsbetakarítással véget ért kísérlet a vállalat és egész Japán számára izgalmas eredményt hozott:
az emberi munkaórák száma 529-ről 29-re csökkent, ami 95 százalékos csökkenés, miközben a teljes rizstermés mindössze 20 százalékkal maradt el a korábbi értékektől.
Ezt is ajánljuk a témában
Jelentős változást hozhat a mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása, az önvezető traktoroktól kezdve a precíziós gazdálkodási technikákig terjedő innovációk nemcsak a termelést, hanem a globális élelmiszerbiztonságot is javíthatják.
A munkaerőhiány arra kényszerítette az ottani kiskereskedelmi boltokat, hogy csökkentsék a nyitvatartási időt és limitálják a szolgáltatásokat.
A Japán Franchise Szövetség adatai szerint az ország kisboltjaiban 2020-ban 172 ezer munkavállaló hiányzott, és a kereskedelmi szervezet 2025-re 101 ezer dolgozó hiányával számol a saját előrejelzése alapján.
Az emberi munkaerőt úgynevezett avatárokkal igyekeznek pótolni. Az Avita céggel folytatott kísérlet részeként az újonnan telepített avatárt a Lawson kiskereskedelmi lánc egyik alkalmazottja irányítja távolról. Ez azok számára is jó megoldás, akik például betegség miatt nem tudnak az üzletben lenni.
A tervek szerint a jövőben minden egyes operátor -– legyen az dolgozó szülő, a munkaerőpiacra visszatérő idősebb ember vagy fogyatékkal élő, aki inkább otthonról dolgozik
három vagy akár négy tévéképernyőn megjelenő bolti kisegítőpénztáros avatárt irányíthategyszerre a távolból, lehetővé téve a kiskereskedelmi lánc számára az éjszakai műszakokat és a vidéki boltok üzemeltetését.
Egy másik megoldás a külföldi diákok foglalkoztatása lehet, akik Japán szigorú bevándorlási szabályzatai ellenére is jogosultak munkát vállalni. Azonban sok esetben hetekig tartó képzésre van szükségük ahhoz, hogy megfeleljenek az ügyfelek elvárásainak, hiszen nemcsak a nyelvet kell elsajátítaniuk, hanem az ottani illemszabályokhoz is alkalmazkodniuk kell.
Jelenleg csak nyolc Lawson üzletnek van avatárja, de Shogo Nishiguchi, az Avita operatív igazgatója a jövőre vonatkozóan nagyobb terveket vázolt fel: 2030-ra szeretnék, ha országszerte 100 ezer avatároperátor dolgozna.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Fidesz és a KDNP EP-képviselői nemet mondtak a javaslatra.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Egy négygólos vereség is belefért volna a mieinknek, de a lányok biztosra mentek, és magabiztosan selejtezőcsoportjukat megnyerve biztosították részvételüket a párizsi játékokon.
37-28-ra legyőzte Japánt a debreceni olimpiai selejtezőtorna utolsó mérkőzésén a magyar női kézilabda-válogatott, így kvótát szerzett.
Magyarországon hosszas hatósági procedúra az üzletnyitás és a szabályozás sem könnyíti meg az orosz lánc útját a hazai piacra.
A 13 hónapon át tapasztalt mérséklődést követően, túljutva mélypontján, a kiskereskedelmi forgalom a kilábalási szakaszba ért – derül ki a friss KSH-adatokból. A Makronóm Intzézet szakértője szerint a kiskereskedelem a következő hónapokban is tovább bővülhet, ezt elsősorban a reálbérek, valamint a reálnyugdíjak emelkedése és az óvatossági motívum fokozatos oldódása segítheti.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Az amerikai hírszerzés szerint habár az orosz elnök megtehette volna, de nem volt érdekében, hogy éppen a választások előtt ölesse meg a nyugatbarát aktivistát.
