Tapintható a feszültség az Európai Unió és az USA között. A szikra a lőporos hordó mellett a Joe Biden által bejelentett 396 milliárd dolláros belső piaci gazdaságélénkítő csomag és törvény volt, amely egyfelől hatalmas befektetés az amerikai elektromos járműiparba, másfelől olyan szabályok együttese, amelyek gyakorlatilag kizárják az európai vállalatokat a területről.
A csomag részeként például az USA kormánya autónként 7500 dollárral támogatja a tisztán elektromos modelleket, de csak azokat, amelyek az Államokban készültek. Közelebbről: a támogatás csak az olyan elektromos akkumulátorok esetében érvényes, amelyekben a nyersanyagok vagy az USA-ból, vagy valamelyik olyan államból származnak, amellyel Amerikának szabadkereskedelmi megállapodása van. 2028-tól pedig már csak 100 százalékig „Made in USA” akkumulátorok jöhetnek szóba, ha valaki élni akar az állami támogatás lehetőségével.
Minden héten háború
Érthető, hogy az uniós vezetőknél kiverte a biztosítékot Biden bejelentése. Az európai gazdaság eleve romokban a háború spirálszerűen növekvő energiaköltségei miatt, ez pedig a kereskedelmi mérlegben is vaskosan látszódik: augusztusban 65 milliárd eurós volt a kereskedelmi hiány, szemben az egy évvel ezelőtti 7 milliárdhoz képest. Nem segít a dolgon az a vád sem, hogy az orosz gáz kiváltására rendelt, USA-ból érkező LNG-szállítmányok az amerikai piachoz képest négyszeres áron érkeznek a kontinensre.
Az EU-nak óriási szüksége lenne az amerikai piacra,
éppen ezért derült égből villámcsapás volt a számára a Biden-csomag, amely ha nem is halálos ítélettel, de mindenképpen könnyen végzetessé válható fertőzéssel ér fel az európai autógyártók és beszállítók amúgy is gyengülő immunrendszerén.
Az Európai Bizottság diplomatikusan fogalmazott, amikor reményét fejezte ki, hogy az amerikai törvényhozók esetleg korrigálják a rendeletet, és megértik, mennyire diszkriminatív intézkedést vezetnek be az EU-val és egyéb partnereikkel szemben.
Ami azt illeti, Dél-Korea is igen dühös lett a Biden-csomag miatt, de úgy tűnik, ha az amerikai kormány érdekei úgy diktálják, a problémára azonnal talál megoldást, így – a kiváló gazdasági és politikai együttműködés jegyében – engedélyt adott a Hyundainak, hogy elektromos autógyárat építsen az USA területén, így a dél-koreaiak meg fognak felelni az amerikai kritériumoknak. Mexikó és Kanada ugyanakkor bizonyos fokú mentességet harcolt ki a szabályozás alól, ami még diszkriminatívabbá teszi azt.
Macron már nem volt ennyire udvarias. A francia elnök állítólag tajtékzott dühében, amikor értesült Biden húzásáról, és azonnal kommunikációs háborúba kezdett. Mint mondta, az amerikai piaci támogatások teljesen tönkreverhetik az EU-val folytatott kereskedelem egyenlő versenyfeltételeit, egyben az európai ipart. „Amerika csak az amerikai piaccal foglalkozik, Kína is bezárkózik, egyedül Európa tárja sarkig az ajtaját” – fogalmazott dühöngve a francia elnök, majd az „Buy American” mintájára belengetett egy „Buy European” elvet az európai autógyártók védelmében, vagyis elkezdte azt szorgalmazni, hogy Brüsszel hasonló módon járjon el, mint az USA, és azokat a fogyasztókat és cégeket támogassa, amelyek kizárólag az EU-ban gyártott elektromos járműveket vásárolják.