Tízezer statiszta, ezerfős stáb, hatezer jelmez – a Most vagy soha! eddig a legek magyar mozija
2024. január 29. 10:48
És még másfél hektárnyi valósághű díszletváros, bravúros kaszkadőrmutatványok, drónok, lánctalpas gépek, egy szürkemarhacsorda a Nemzeti Múzeum kertjében – a márciusi ifjakról mesélő, mind ez idáig a legtöbb állami támogatásból készült Most vagy soha! igazi gigaprodukciónak ígérkezik.
2024. január 29. 10:48
11 p
15
1
37
Mentés
Mint ahogyan már a Mandineren is többször foglalkoztunk vele, hamarosan bemutatják a Most vagy soha! című filmet: a márciusi ifjakat és az 1848. március 15-i történéseket a középpontba állító, akciódúsnak ígért mozi idén március 14-étől látható országszerte. Az alkotás valódi gigaprodukció, a magyar filmgyártásban ez idáig példátlan módon tízezer statiszta és ezerfős stáb vett részt az elkészülésében,
Fóton másfél hektárnyi díszletvárost építettek hozzá.
Az előkészítés több mint egy évig tartott, melynek során az alkotók a mozi minden egyes jelenetét a legapróbb részletekig megtervezték, kidolgozták, majd számítógépes 3D-modellben megépítették. Az utómunkák másfél évet vettek igénybe.
A végéhez közeledik az 1848. március 15-i eseményeket kalandfilmes köntösben elmesélő Most vagy soha! forgatása. A produkció a tervek szerint 2024. március 15-e körül kerül majd a mozikba. A fóti filmgyárban megépített reformkori díszletváros állami tulajdonban marad, és már több magyar és külföldi filmes csapat is érdeklődik iránta. Bejártuk az izgalmas forgatási helyszínt, és azt is megtudtuk, milyen hangulatú filmre számíthatunk majd!
A monumentális díszletet a kezdetektől úgy tervezték, hogy az még évtizedeken át tudja szolgálni a filmeseket. Pető Beatrix látványtervező elképzelései alapján egy hazai csapat valósághűen építette meg a korabeli, 1848-as budai és pesti utcákat, több száz lakással, bolttal, ablakokkal, ajtókkal, kilincsekkel, kéményekkel, boltívekkel, cégérekkel, burkolatokkal, kutakkal.
A valósághű tervezést és kivitelezést hosszú hónapokig tartó kutatómunka előzte meg. A díszletben újra látható a Pilvax kávéház is, amely részleteiben (bútorok, tapéták, gázlámpák) pontosan megegyezik az eredetivel.
A filmhez pluszban rekonstruálták a Duna-part egy szimbolikus részét, rajta a pesti és budai rakpart vámházaival, illetve a cselekmény alakulása miatt felhúztak egy nyolcvan méter hosszú hajóhidat. A Most vagy soha! egyik legösszetettebb látványeleme a piac, ennek minél hitelesebb megjelenítéséhez a kutatók felelevenítették az összes korabeli mesterséget: mások mellett a drótostótot, a Duna-víz-árust, a szappanfőzőt.
Folyamatban a Most vagy soha! című Petőfi-film megvalósulása. Helyszíni fotóink a fóti forgatáshoz készült díszletekről!
A mozi számos helyszínen forgott. Két hétig például az 1848-as Pestet helyettesítő Sopronban; Petőfi, Szendrey Júlia és Jókai Mór egykori Dohány utcai közös otthonának legpontosabb mására itt bukkant rá a stáb. A lakásbelső át kellett alakítani – a tapéta színétől a Petőfi íróasztalán található kerámiafigura beszerzéséig –, ehhez korabeli festmények is segítséget nyújtottak.
A budai Várat a komáromi erődrendszer és esztergomi helyszínek is „játszották”,
a Táncsicshoz köthető jeleneteket valóban a Várban forgatták le, a Landerer nyomdában játszódókat pedig egy, a Kincsem parkban álló, csodálatos, korhű épületben.
A közel egy évig tartó forgatókönyv-fejlesztés után hónapokig tartott a színészek kiválasztása. Petőfi Sándor castingja volt a legkritikusabb, a készítők választása végül az alkatilag is nagyon hasonló Berettyán Nándorra esett. A filmben Petőfi Sándor mellett életre kel Szendrey Júlia, Jókai Mór, Vasvári Pál és a többi márciusi ifjú: Bulyovszky Gyula, Sükey Károly, Degré Alajos, Irinyi József, Irányi Dániel, Vajda János, Vidats János alakja.
Megelevenedik még a híres nyomdász Landerer Lajos, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, Kubinyi Ágoston, Petőfi kiadója, Emich Gusztáv, Pest alpolgármestere, Rottenbiller Lipót és persze a magyar történelem egyik leghíresebb politikai foglya, Táncsics Mihály is. A tízezer statisztát is egyesével, hosszú hónapok munkájával választottak ki.
A hatalmas szereplőgárda miatt is a produkcióhoz hozzávetőlegesen hatezer jelmez készült.
A korabeli ruházatok jó részét speciális külföldi raktárakból kölcsönözték, és több százat pedig – Velich Rita jelmeztervező elképzelései szerint – itthon megvarrattak. A főszereplőknek egy-egy öltözetből akár tíz ugyanolyan példány kellett, különféle roncsoltsággal, az időjárás és a cselekmény függvényében.
A kaszkadőri munka szintén egyedülálló volt a hazai produkciók történetében, a filmben közelharcok, támadó lovasok, vízi mutatványok láthatók, illetve és egy speciális, ablakon kizuhanós jelenet, amelynek vágatlanul kellett bekerülnie.
A mozi visszatérő, szimbolikus motívumai az osztrák elnyomás „ködét” elűző lángok, ezeket speciális effektusok és pirotechnika segítségével valósították meg, a több száz négyzetméternyi ködöt ipari gépek biztosították.
A készítőknek a hitelesség érdekében arra is figyelni kellett, hogy a 19. századi pesti utcákat nemcsak hogy sár borította, de számtalan állat – kóbor kutyák és macskák, galambok, kecskék, lovak és tehenek – járt-kelt rajtuk. Ennek megfelelően a Nemzeti Múzeum előtti sáros kertbe például szürkemarhákat vittek, a korabeli piacon tehenek, lovak, kecskék tucatjait állították csatarendbe.
A Most vagy soha! digitális trükkjei szintén egyedülállók. Ötszáznál is több különleges VFX-felvételre volt szükség az 1848-as Buda-Pest minél korhűbb életre keltéséhez. A digitálisfilmtrükk-mennyiség a mozi képanyagának majd negyedét teszi ki, mivel számos utca, tér, emelet, tető csak ily módon jöhetett létre, nem beszélve a húszezres tömeg képi megteremtéséről vagy az éppen akkoriban készülő Lánchíd pilléreinek és állványzatanak láttatásáról.
A forgatáson itthon csak igen ritka technikai megoldásokkal dolgozott a stáb, Dobos Tamás operatőr irányításával. Ilyenek például az óriás, teleszkópos kamera- (technocrane) vagy az építkezési daruk használata, amelyek az augusztusi tűző napon a helyszíneket borongós márciusira árnyékoló ponyvákat tartották. A tömegjeleneteket nagykamerás drónok rögzítették, a hatalmas tereket esőztető rendszerek áztatták.
A filmet több mint kétórás, egyedileg, erre a produkcióra készült, nagyzenekari zene kíséri, összesen ötvenhárom szerzeménnyel. Gulya Róbert zeneszerző egy éven keresztül dolgozott rajta, csak a kották két hónapon át készültek, hogy aztán négy napon keresztül, egy hetventagú zenekar rögzítse a végeredményt. A hangkeverés féléves munka volt, a legmodernebb, nemzetközi hangzással: ez az első magyar film, amely Dolby Atmos keveréssel készült,
így a megfelelő mozitermekben a néző feje fölött süvít majd a szél, és testközelben csattognak a kardok.
A kétórás hosszúságú mozit száznégy órányi anyagból vágták össze közel egy év alatt.
A Most vagy soha! főszereplői: Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia). Kiemelt szerepekben látható még: Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignatz von Lederer), Nagy Sándor (Emich Gusztáv), Szerednyey Béla (Landerer Lajos).
Emma és Eddie úgy döntenek, Magyarországon adnak új lendületet az életüknek és a karrierjüknek. A fiatal amerikai OnlyFans-sztár házaspár budapesti hétköznapjait hét éven át filmezte Hörcher Gábor: az Emma és Eddie – A képen kívül egyszerre vezeti be a nézőt az új hullámos szexipar és a párkapcsolati erőszak világába.
Igazi irodalomtörténeti csemege került elő, Ady Endre, Petőfi nem alkuszik című híres tanulmányának kézirattöredékére lehet licitálni a Szőnyi Antikvárium májusi árverésén.
A kétszeres ötkarikás bajnok tudatosan vonult háttérbe az utóbbi időben, ám örömmel dolgozik újra a magyar olimpiai mozgalomban. Nagyon bízik Szilágyi Áron negyedik aranyában, a magyar labdarúgó-válogatott remek Eb-szereplésében és abban, hogy az újjáalakuló Újpestnek végre nem lesznek kiesési gondjai.
A Békemenet elérkezett saját legmélyebb forrásához. Vagy úgy is mondhatnánk: soha nem volt még olyan húsbavágóan fontos, mint éppen ma. Ungváry Zsolt írása.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 37 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ez D-dúr és e-moll
2024. január 30. 03:52
Vicces! 1848. március 15-én Pest-Budán egyetlen ember sérült meg, az is azért, mert kimászott egy ablakba, hogy nézze az utcán vonuló embereket és kiesett.
A fideszes tolvaj cigàny ,megint gazdagabb lett legalább 3 milliárdal!!!! Éljen a haza, éljen a párt!!!! Most vonyíthattok fideszes kutyák van miért!!!
Jó lenne majd egyszer, valamikor egy film vagy legalább egy filmnek csak a fele azokról, akik örlődtek ezekben az időkben, akik tanakodtak, hogy mit csináljanak, akik szerettek volna változásokat, de felfordulást-öldöklést semmiképp. Akik hűek szerettek volna maradni a királynak tett esküjükhöz, de magyarként azonosították magukat és Magyarországért éltek. Akik számára fontos volt a monarchia, a rend és a kereszténység, de nem kértek a "felvilágosult hazugságokból". Jó lenne... majd egyszer, ha már véget ért ez a "demokratikus őrület", ez "a világdivat", ez az embermilliárdok által elhitt és fenntartott tévképzet... majd akkor jó lenne a valóságról is beszélgetni, elmélkedni, megmutatni, akár filmen. Talán, nem olyan sokára...
Filip akkor is tudna szar filmet csinalni, ha 10x ennyibe kerulne.
Max. nem nezi meg senki. No es? Ha most is megbukik a filmje, legkozelett 3 x annyit kap a kovetkezore
Igy megy ez