Lopakodó halál – szinte a semmiből bukkanhatnak fel rettegett rakétáikkal a nukleáris tengerelalattjárók (VIDEÓ)

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az orosz–ukrán háború kitörése hamar véget vetett a hidegháború befejezését követő viszonylagos geopolitikai nyugalomnak. A háború kitörését követően elkezdődött a blokkosodás, és egyre jobban érvényesül ismét a hidegháborús logika. Miközben a világ teljes átrendeződése zajlik a szemünk előtt, a nagyhatalmak teljes nukleáris fegyverarzenáljukkal „néznek farkasszemet egymással”.

„Emiatt pedig 

Ez pedig ismét beindította a nukleáris fegyverkezést, főleg úgy, hogy a háború kitörését követően az Oroszországi Föderáció felfüggesztette azt a szerződést, amelyben a felek vállalták a nukleáris robbanófejeik, fegyvereik korlátozását, és melynek segítségével kölcsönösen ellenőrizhették egymás e célú létesítményeit – emlékeztettt összeállításában a Magyar Nemzet.

A nukleáris fegyverek örökre megváltoztathatják a ma ismert világunkat

A cikk szerzője itt felhívta arra a figyelmet, hogy a két vezető nukleáris hatalom, Oroszország és az Egyesült Államok egyenként 

Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem egyszer kijelentette már, hogy abban az esetben, ha országát vagy szuverenitását megsértik, „habozás nélkül” alkalmazza a nukleáris arzenálját.

Emmanuel Macron francia elnök pedig úgy fogalmazott, hogy „az oroszok ellen meg kell fontolni a nukleáris fegyverek bevetését is, az amerikai arzenálra is támaszkodva”. 

A lengyel elnök Andrzej Duda sem maradt le sokkal francia kollégájától, április végén azt nyilatkozta: Varsó készen áll arra, hogy atomfegyvert telepítsenek Lengyelország területén.

Közel a vég?

Az összeállításban arra is kitértek, hogy 

„Habár még Hirosimán és Nagaszakin kívül élesben nem vetettek be ilyet, de könnyedén lemodellezhető az, hogy miként süllyedne a bolygó az apokalipszis szélére egy totális nukleáris háborúval” – írta a lap.

A szerző megjegyezte, hogy a legváltozatosabb atomarzenállal rendelkező Oroszország és az Egyesült Államok esetében elég pusztán egy töltet felrobbantása, 

Az Egyesült Államok és Oroszország együttesen a világ nukleáris fegyvereinek nagyjából kilencven százalékát birtokolja, a két országnak együttesen több mint kilencezer nukleáris fegyvere van, de ez a szám több mint 11 ezerre emelkedik, ha beleszámítjuk a leszerelésre váró, de még ép robbanófejeket is, amelyek bármikor bevethetők maradnak szükség esetén.

„76 év telt el a hirosimai nukleáris csapás óta, és még mindig több mint 12 ezer nukleáris robbanófej van szerte a világon, az amerikai silókban, az európai légibázisok elszigetelt zugaiban, Szibériában, sőt még az óceán mélyén is, ahol 

– sorolták.

Tengeralattjárók és interkontinentáli rakéták hozhatják el az apokalipszist

A cikkben rámutattak arra, hogy az atomháború során az egyik legnagyobb veszélyt a nukleáris meghajtású tengeralattjárók jelentik, melyek számos nukleáris robbanófejjel ellátható interkontinentális ballisztikus rakétát képesek kilőni. 

– tették hozzá.

Ennél a pontnál szót ejtettek a Bulava interkontinentális rakétáról is, amely tengeralattjáróról indítható, szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakéta. 2013-ban állítottak szolgálatba. Ez a fegyver képezi az Oroszországi Föderáció stratégiai nukleáris erőinek egyik központi elemét.

A rakéta akár MIRV robbanófejet is szállíthat, 100-160 kilotonna hatóerővel, mintegy 8300 kilométer távolságra. Az oroszok szerint repülés közben képes manőverezni és újra célozni, hogy bármilyen ellenséges védelmet kijátszhasson. 

Egy rakéta képes lenne milliók életét kioltani

Az összeállítás végén egy drámai forgatókönyvet is ismertettek. Ha az európai partokhoz közel, az Atlanti-óceán mélyén több hónapja elrejtőző orosz nukleáris tengeralattjáró hirtelen felbukkana a víz felszínén, és kilőne Brüsszelre egy atomtöltettel felvértezett Bulava rakétát, akkor a becsapódást követően 

 a csapás és a radioaktív sugárzás következtében.

A rettegett Bulava egyik tesztelését alább tekintheti meg: