A Brexit és egy évszázados álom

"Amikor 2016. június 24-én arra ébredt a világ, hogy az Egyesült Királyság népe szűk többséggel az EU-ból történő kilépésre szavazott, az írek kivételével – éljenek akár Írországban, akár Észak-Írországban – kevesen gondolták, hogy a Brexit egyik központi kérdése az Ír-sziget északi harmadának helyzete lesz. Kevesebb mint két évvel voltunk az Egyesült Királyság egységét megerősítő skót függetlenségi népszavazás után, és tekintettel arra, hogy Skócia lakosságának 62%-a volt a tagság fenntartásának híve, vagyis Remain-párti, várható volt, hogy a skót függetlenséget támogató erők ismét a kérdés napirendre vételére fognak törekedni. A Remain győzött viszont Észak-Írországban is, szűkebb, de meggyőző, 56-44%-os arányban."

(...)

"Az észak-ír kérdésben rejlő zsarolási potenciált Michel Barnier EU-s főtárgyaló is viszonylag gyorsan felismerte és 2017 végén elérte, hogy a brit kormány olyan dokumentumot írt alá, amely szerint egy esetleges no deal – vagyis az EU és az Egyesült Királyság közötti megegyezés nélküli hard Brexit esetén – Észak-Írországra más szabályok vonatkoztak volna, mint az ország többi részére."

(...)

"Az Egyesült Királyságnak egységes piacból való távozása mindenképpen vámhatár létesítését tette szükségessé, a kérdés az volt, hogy azt az Ír-szigetre – vagyis Írország és Észak-Írország közé – vagy az Ír-tengerre – vagyis Észak-Írország és Nagy-Britannia közé – teszik. Egyértelmű volt, hogy bármilyen döntés születik, azzal az észak-írországi társadalom jelentős része elégedetlen lesz."

(...)

A 2020. december 8-án aláírt Új Kilépési Megállapodás értelmében Észak-Írország az áruk vonatkozásában a jövőben is az EU egységes piacának normáit alkalmazza és az EU vámtarifákat használja (leszámítva a brit belső piaci forgalom esetét), ezért a terület felett ezekben az esetekben megmaradt az Európai Bíróság joghatósága. A megállapodás 2024-ig érvényes, akkor az észak-ír parlamentnek kell meghosszabbítania 4 vagy 8 évre; abban az esetben ha ez nem sikerül, akkor átmeneti jelleggel további két évre a megállapodás alkalmazandó, ezen időtartam alatt pedig a felek újra „megpróbálhatják” elfogadni."

(...)

"Természetesen a brit-EU megállapodás nem változtat Észak-Írország állami hovatartozásán, de a vámhatár létesítése a kapcsolatok átrendeződését eredményezheti, sőt akár az Egyesült Királyság területi integritása is veszélybe kerülhet, különös tekintettel a Nagypénteki Megállapodás státuszreferendumra vonatkozó előírására. Nem véletlen ezért, hogy 2021. március elején az észak-írországi brit unionista szervezetek jelezték Boris Johnson miniszterelnöknek, hogy nem támogatják többé a Nagypénteki Megállapodást. Tekintve, hogy – eltérően Skóciától – Észak-Írországban nem a függetlenség, hanem az Ír Köztársasággal való egyesülés valószínűsíthető, elképzelhető, hogy végül a brit szuverenitás visszaszerzését célzó Brexit-népszavazás válik az írek évszázados egyesülési álmát megvalósító eszközzé."