A Tanácsköztársaság százharminchárom napját minősítették már dicsőségesnek éppúgy, mint véresnek az eltelt százkét évben, de objektív mérlegre még egy korszak sem tette. A magyar történetírás egyik nagy adósságát törleszti most Hatos Pál Rosszfiúk világforradalma című kötetével.
2021. március 17. 12:03
p
2
0
0
Mentés
Szalai Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
A történész már a bevezetőben leszögezi: „az eseményeknek nincsen logikájuk, legfeljebb előzményük”. Ez a történetírói szemlélet jelenti a garanciát arra, hogy nem egy újabb, ideologikus mércék szerint kialakított Tanácsköztársaság-értelmezést olvashatunk, hanem egy összegző igényű monográfiát. Ráadásul Hatos Pál nem a dicstelen diktatúra áldozatain keresztül ragadja meg annak lényegét, bármennyire csábító is, hogy a véreskezű Lenin-fiúk terrorja felől nézve legyen elbeszélve Kun Béla bolsevik kísérlete. Sokkal inkább a mindennapokat veszi sorra, és az eseménytörténet mellett különös hangsúlyt kap az, hogyan viselte egy-egy társadalmi réteg – köztük az alulszervezett munkásság, a művészek vagy a hivatalnoki kar – 1919 tavaszán és nyarán a vörös zsarnokságot.
Ebben az időszakban a társadalom ellenálló képessége igencsak lesújtó állapotban volt Hatos beszámolója szerint: a világháború, a spanyolnátha és a politikai bizonytalanság miatt meggyötört magyarok elsősorban túlélésre játszottak, és többségük csak az amúgy is feje tetejére állt hétköznapok újabb akrobatamutatványaként élte meg azt a bizonyos százharminchárom napot, amelyet szükséges rosszként el kellett viselnie. Kivételt talán csak a bolsevizmus bűvkörébe hosszabb-rövidebb időre bekerülő alkotók jelentettek, olyan máig meghatározó művészek, mint Babits, Kosztolányi, Krúdy vagy Móricz. Az átlagember valóságát azonban a rekvirálás, a szesztilalom, az éhínség, a feketekereskedelem, a szűkös lakáshelyzet, a folyamatosan romló munkamorál, a házbizalmik és a körzeti liszthivatalok mindenható hálózata határozta meg.
A szerencsétlen címválasztás azt az érzetet kelti, mintha a proletárdiktatúra üzemeltetői csak alkalmi csínytevésekért felelnének, nem pedig az ország terrorizálásáért”
A fővárost és néhány más nagyvárost viszont a kiváltságosnak tartott „burzsoá elemek” túszként való elhurcolása és központi megleckéztetése jellemezte, amiről alig esik szó a kötetben. Az világos, hogy Hatos szakít a terror felől közelítő értelmezői hagyománnyal, mégis aránytalanul kevésnek tűnik az, hogy a tizenkilenc fejezetből mindössze egyetlenegyet szánt Szamuely, Cserny és Korvin vérengzéseinek. Bár Váry Albert 1921-es számításai szerint a vörösök közvetlen áldozatainak számát 590-re lehet tenni, még ez sem indokolja Hatos kötetének szerencsétlen címválasztását, amelyben rosszfiúkként hivatkozik a szervezett leszámolások értelmi szerzőire és kivitelezőire. Ez kétségtelenül hibája a kötetnek, hiszen azt az érzetet kelti, mintha a proletárok nélküli proletárdiktatúra üzemeltetői csak alkalmi csínytevésekért felelnének, nem pedig az ország terrorizálásáért és – nem mellesleg – a világháború utáni békefolyamatban való jelentős pozícióvesztésünkért.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
A kétszeres ötkarikás bajnok tudatosan vonult háttérbe az utóbbi időben, ám örömmel dolgozik újra a magyar olimpiai mozgalomban. Nagyon bízik Szilágyi Áron negyedik aranyában, a magyar labdarúgó-válogatott remek Eb-szereplésében és abban, hogy az újjáalakuló Újpestnek végre nem lesznek kiesési gondjai.
A Békemenet elérkezett saját legmélyebb forrásához. Vagy úgy is mondhatnánk: soha nem volt még olyan húsbavágóan fontos, mint éppen ma. Ungváry Zsolt írása.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!