Haladás csak az időtálló rendszerekre, elsősorban az erkölcsi hagyományokra, a törvény erejére és a családokra építve képzelhető el. A közös szabályoknak nem kevesek véleményén, hanem a közösségben valaha élt sokaság összegzett tapasztalatán kell nyugodnia – „provokál” a Twitteren egy kilencvenegyedik évében lévő, fekete közgazdász.
2021. március 10. 14:05
p
1
0
0
Mentés
Bárcsak ne így lenne, de Thomas Sowell napjaink legidőszerűbb amerikai intellektusa. Az akkor még magától értetődő faji szegregáció évtizedeiben cseperedett Harlemben, s bár a középiskolából kicsapták, a koreai háborúban már az elitek elitjének számító tengerészgyalogságnál szolgált, hogy aztán egyértelmű zseniként diplomázzon a Harvard, a Columbia és a Chicagói Egyetemen. Közgazdászként a konzervatív Hoover Intézetben talált szellemi otthonra, ahol negyvenegy éve ír, tanít és számol.
Ő a jóindulatú racionalitás szobra, s bár merít Thomas Hobbes és Edmund Burke életművéből, sosem filozófiai, hanem kifejezetten rendszertani megközelítésből teszi helyre a valósággal háborúzó baloldali identitáspolitikát. Feketeként a Black Lives Matter korában.
Sowell tavaly volt kilencvenéves. „A jövő történészeinek nehéz dolguk lesz, ha meg akarják fejteni, hogyan sikerült jól szervezett bolondoknak morálisan megfélemlíteniük a többséget” – ilyen s hasonló üzenetekkel teli Twitter-csatornája világítótorony a közösségi médiában, mert zavarba ejtő nyíltsággal képes összefoglalni a lényeget. Hazánkban alig-alig ismert, nevére semmilyen érdemleges magyar nyelvű találatot nem dob ki a kereső. Most ezt a hiányt pótoljuk.
Szerzőnk meggyőződése szerint a társadalmi valóságot tíz tényező határozza meg. Az emberi természet változatlansága és megváltoztathatatlansága és az emberi képességek korlátossága saját magunk és környezetünk megváltoztatására. Az élet eredendően kemény és nehéz, a szenvedés és a gonoszság elsődleges oka pedig éppen az emberi természet tökéletlensége. Az alapvető morális kihívás az emberi természet által még lehetővé tett legjobb állapot elérése. Egy működő közösségben nincsenek totális győzelmek, csak kompromisszumok.
A miniszterelnököt kérdeztük a Robert Fico elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a magyar–kínai kapcsolatokról, Ursula von der Leyen újrázási esélyeiről, a NATO-főtitkár lehetséges személyéről és a közelgő foci-Eb-ről is.
Félrekezelt járvány, korrupciós botrányok és háborúpárti retorika – nagyjából így foglalható össze a mandátuma lejártához közeledő Von der Leyen-bizottság működése. Milyen mérleget lehet vonni a korábbi testületek munkájából, és egy következő bizottság visszatérhet-e az eredeti funkciójához?