Zárójelbe tenné a brexitmegállapodás jelentőségét Boris Johnson arra az esetre, ha a kilépést szabályozó nemzetközi szerződések jelentős érdeksérelemmel járnának a britek számára. Habár a brit kormányfőt a nemzetközi jog megsértésével vádolják, éppen e jog, illetve Seneca és Cicero siethet a segítségére.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
„Pacta sunt servanda”, vagyis a „megállapodásokat teljesíteni kell” – szól az örök érvényű jogelv, amely a római jogfejlődés óta a szerződő felek közötti kölcsönös bizalom alapja.
Felmerül tehát a kérdés: mi sarkallja a nemzetközi közösséget arra, hogy bizalomvesztést helyezzen kilátásba egy olyan állammal kapcsolatban, mint az Egyesült Királyság, amelyet évszázadok óta a jogállami gondolkodásmód zászlóvivőjeként tartanak számon?
Noha 2020 eleje óta az Egyesült Királyság papíron már nem az Európai Unió tagja, számos kérdés maradt megválaszolatlanul. Ezek egyike, hogy a két fél milyen feltételekkel kapcsolódjon egymáshoz a jövőben úgy, hogy egyfelől az Egyesült Királyság, másfelől pedig az uniós közös piac integritása is megmaradjon.
Attól tartva, hogy a britek hátrányos helyzetbe kerülhetnek az alkufolyamat során, Boris Johnson miniszterelnök egy úgynevezett belső piaci törvényjavaslattal (Internal Market Bill) húzná keresztbe a meglévő megállapodást, jogosítványokat adva minisztereinek az EU-val kötött szerződésbe foglalt vállalások felülbírálására.
Johnson aggályai nagyjából két fő problémafelvetés mentén húzódnak: sérülhet egyfelől az ország területi integritása, ha belföldön eltérő vámszabályok lépnek életbe, másfelől csorbát szenvedhet a politikai integritás is, ha a kormányzat mellett Brüsszel is dönthet arról, kinek adható támogatás, és kinek nem.
A lépéssel kapcsolatban nemtetszését fejezte ki a nemzetközi közösség – ezen belül nyilvánvalóan az uniós fél –, de kisebbfajta lázadás ütötte fel a fejét a brit konzervatív tory párton belül is. A fellázadt képviselők jellemzően azt kérték számon Boris Johnson javaslatán, hogy tervezete önkényesen tenné zárójelbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás jelentőségét, rontva a szigetország nemzetközi tekintélyét.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Az osztrák belügyminiszter azonban sajnálja, hogy a jelenlegi uniós szabályozás szerint a brit Ruanda-modellt nem lehet megvalósítani az EU-ban.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Túl sok bennük az értékes fém!
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Már az első félidő végére kialakult a 2–1-es végeredmény.
Az elmúlt hetekben a leghevesebb harcok Donyeck és Harkiv régiókban dúltak.
