Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2016. december 9. 19:05

A konstantinápolyi patriarchátus és a kormány budapesti dialógusközpont létrehozásában állapodott meg. Az új Múzeum utcai centrum liturgikus, oktatási, szociális és karitatív célokat is szolgál majd, ám a legfőbb cél a vallások közötti párbeszéd elősegítése lesz – nyilatkozta a megállapodást aláíró Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Együttműködési megállapodást kötött közfeladat ellátásáról a kormány a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátussal. A megállapodást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha írta alá pénteken Budapesten.

Balog Zoltán kiemelte: Magyarország és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus több mint ezeréves történelmének meghatározó eseménye a megállapodás, amelynek értelmében a patriarchátus dialógusközpontot hoz létre Budapesten. A központ célja a vallások közötti párbeszéd elősegítése, amelyre ma igen nagy szükség van Európában.

A kormány támogatja a működtetést

Az épületben lesz köznevelési intézmény, könyvtár, továbbá szociális és karitatív tevékenységet is végez majd benne az egyház. Emellett liturgikus szolgálatra is alkalmassá teszik az épületet, hogy segítsék a Magyarországon élő ortodox vallású görögök vallásgyakorlását - tette hozzá a tárcavezető.

Balog Zoltán ígéretet tett arra, hogy a kormány támogatja a centrum kiépítését és működtetését. 

A pátriárka is ápolni szeretné a keresztény gyökereket

Arszeniosz Kardamakisz arról beszélt, hogy több mint öt év munka, közös gondolkodás előzte meg a most aláírt megállapodást. Az exarcha megköszönte a kormánynak, Balog Zoltánnak és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárnak, hogy lehetőséget kapnak arra: több mint 1000 év után újra gyökeret ereszthetnek Magyarországon. „Közös a célunk: segíteni akarunk, szolgálni az itt élő embereket és ápolni keresztény gyökereinket, és elősegíteni a párbeszédet” - tette hozzá.

A központ egy korábbi kormányhatározat értelmében a VIII. kerületben, a Múzeum utca 11. számú épületben kap majd helyet.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://kereszteny.mandiner.hu/trackback/27034


Összesen 63 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



Akkor már a málna is.

Válaszok:
Counter | 2016. december 12. 15:25

Ez a fákról szól. Vannak olyan barbár vidékek Magyarországon, ahol feketén bólingat a szederfa lombja. Továbbá a vadul villogó föl van mászva a bizsergefára.

De igaz magyar ember tudja, hogy az eperfa, és a macska mászott föl a villanyoszlopra, na!

Miről dumáltunk volna a seregben a körletben, ha nem erről?

Válaszok:
Counter | 2016. december 13. 10:17

Lehet, hogy súlyos csalódást fogok okozni, de három nyári szünetre szétosztott 3 X 1 hónap alapkiképzést jó ötletnek tartanék. Akár férfiaknak-nőknek, ha már egyenjogúság van.

Anno nagyon útáltam, de utóbb erről az első hónapról elismertem, hogy sok szempontból fontos élmény volt. A többi 10 hónapnyi hasvakarást, díszmenetelést, meg lőszerraktárőrzést azóta is hülyeségnek találom.

Válaszok:
acido domingo | 2016. december 13. 11:31
Counter | 2016. december 13. 11:46

Egy duma Pázmánytól (emlékezetből, neki jobb a stílusa): "a kálomisták azt mondják, az ő relígyiójuk támogatja Magyarországot. Hát támogatja ám, mint az török álgyúgolyó az várfalat!"


Divat a mai honvédséget szidni, de az egyik ismerős szülő áradozva beszélt egy Honvédelmi Táborról, ahová középiskolás gyerekét küldte, és ahonnan fülig érő szájjal jött haza pár hét elég kemény szívatás után.

Válaszok:
Counter | 2016. december 13. 20:53

Eper tényleg nő a fán, méghozzá az eperfán.
Van amelyiken fehér és van, amelyiken piros színű az eper.
Van eper és van szamóca is. Szamócát az erdő szélén lehet szedni. Olyan picike és nagyon édes.

Nem tudtam eldönteni, hogy komolyan beszélsz, vagy viccelődsz, ezért írtam le ilyen részletesen.

Válaszok:
Counter | 2016. december 14. 08:13
kgyula | 2016. december 14. 09:53

Én is segítek neked. Protestáns családból származott és tért meg a katolikus hitre. De ezt bizonyára te is tudod, csak valahogy "elfelejtetted" leírni.

Válaszok:
kgyula | 2016. december 14. 09:41

Tepernének a magyar focisták is, oszt valahogy mégse megy. De a Honvédelmi Táborok meg jól mennek. Részemről hajrá!

Komcsi középiskolában voltak a honvédelmi napok, azok se voltak rosszak. Kinn voltunk a levegőn, lövöldöztünk, működött.

Egy ilyen alapkiképzést inkább iskolai, ismeretátadó és készségfejlesztő tevékenységnek gondolnék, mint konkrét honvédelemnek, amikor nincs a láthatáron ellenség.

A komcsi sorkatonasággal az volt a teljesen abszurd, hogy a nyugatiaktól akarta védeni a hazát, miközben a tényleges ellenség már évtizedek óta megszállva tartott minket.

A kilencvenes években legalább ez az alapvető abszurditás megszűnt, de attól még abszurd erőforráspazarlás maradt, hogy készenlétben volt a sorkatonaság, miközben nemigen volt kommunikálható katonai doktrina, hogy ki ellen is akarjuk védeni a hont.

Válaszok:
Counter | 2016. december 14. 08:15

A csudát! Az eperfa miatt kellett! Szerinted a "vad" szamóca faágakon nő?

Olyan kulturált ősi szittya magyar vidékeken, ahol eperfák nőnek és Arany János, és nem szederfák, a "földi" epret meg kellett különböztetni a fán növő gyümölcstől.


Pssszt! Ez titok! Ilyet nem lehet mondani a katonáknak a laktanyákban. Nekik Afganisztánban a helyük!

Válaszok:
Counter | 2016. december 14. 12:58

Viszont Szent Pál már az I. században leírta, hogy "nem akartam másról tudni köztetek, mint Jézus Krisztusról, mégpedig a megfeszítettről." (1Kor 2,2)

A XVIII. században olyan népi etimológiaként terjedt el a "keresztény", amivel amúgy maga a Szentírás is tele van. Minthogy dogmatikailag teljesen helyén való, a XIX. századi nyelvújítás ráerősített.

Most a magyar protestánsok azzal akarnak különbözni a kereszténységen belül, hogy visszatérnek egy nyelvújítás előtti nyelvhasználathoz. Felőlem...

Válaszok:
kgyula | 2016. december 14. 13:29

Mármint hígmagyar dunántúli vidékeken. A szittya Alföldön az eperfák köszönik szépen, jól vannak.

Gugli:
eperfa: 114000 találat
szederfa: 11600 találat

Na!


Mindenesetre a megfeszített Krisztussal elég sokszor találkoztak, amikor templomban jártak. És azt is megtanulták a papjaiktól, hogy értük halt meg.


A szamócát hívják, - tévesen - földiepernek, de más az íze, formája, színe, állaga.
Ha epret veszek, igaz ki is van írva, de meg is tudom különböztetni a szamócától.

http://balintgazda.hu/minden-h..


Ha egy gyereknek azt mondod, hogy az a fa eperfa, nem akarja elhinni, mert nem ismeri.
Mifelénk vannak eperfák, fehér is és fekete is. Nagyon fincsi édesek.
Arra nem lehet adni, hogy vidékenként minek nevezik az epret, mert ez más növényeknél is így van.
Pl. a mályva, van ahol muskátlit jelent. Ezért kell a latin nevén megtanulni, vagy megnézni, hogy azonosítsuk, hogy egyre gondolunk-e.

Válaszok:
kgyula | 2016. december 15. 12:03

Mondjuk az biztos, hogy az eperfán növő gyümölcshöz nem sok köze van a földiepernek, de a villanykörtének sem a fán növő körtéhez, oszt mégis így hívják. A természetes nyelvek ilyen logikátlanok.

Nincs is ezzel semmi baj a "szederfa" kivételével, mert azt csak a dunántúli tirpákok hívják így, ők meg nem számítanak. Ez volt az egyöntetű közvélemény a körletben a seregben.

Válaszok:
kgyula | 2016. december 15. 16:48
Counter | 2016. december 15. 18:33

Mittomén. Ezzel csúfoltuk őket. Miért kíméltünk volna valakiket, akik képesek "szederfának" nevezni az eperfát?



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó