Kötelező Ramadánt tartanak egy frankfurti állami iskolában
Böjtre fogták az ötödikeseket a muszlim ünnepen.
Ja, hogy ezek egyoldalúan és rosszindulatúan kiragadott részletek, amik – ebben a formában, egymásra halmozva – hamis képet adnak a zsidó-keresztény bibliai hagyomány egészéről?
„Ja, hogy ezek egyoldalúan és rosszindulatúan kiragadott részletek, amik – ebben a formában, egymásra halmozva – hamis képet adnak a zsidó-keresztény bibliai hagyomány egészéről? Hát, ez bizony pontosan így van. És, gondolom, pont ez a helyzet a dekontextualizált Korán-idézetekkel is.
Várjunk, várjunk, mondja az egyszeri atyafi. Csakhogy az iszlám kismilliószor bebizonyította a történelem során, hogy az erőszakos Korán-idézetek a lényegét alkotják! És bizonyítja ma is, lásd az oltárnál kivégzett abbé legutóbbi, megrendítő esetét!
Erre csak azt tudom mondani, hogy a kontextualizáló teológiai munkát el nem végző, csak úgy összekapkodott (heretikus) bibliai idézetekre támaszkodva rettenetes gonosztettek történtek szerte a világban, és történnek ma is. Nemcsak a keresztes háborúkra vagy az inkvizíciós tortúrákra gondolok, nemcsak a reformáció és ellenreformáció máglyáira, hanem a gyarmatosítás során űzött kegyetlenkedésekre is, a mai kirekesztő-szektás botrányokról, a gyakori lelki és fizikai terrorról nem szólva.
Nézz a látvány mögé!
De nem a zsidó honfoglalás kétségtelen kegyetlenségei minősítik a zsidó vallást, és nem a keresztes háborúk minősítik a kereszténységet, és nem a mai terrorcselekmények minősítik az iszlámot, ahogy nem Hitler vérengzése minősíti a nemzeti eszmét, ja, és természetesen nem a Harmadik Birodalom minősíti Németországot, (és nem a deportálások Magyarországot), ahogy a jakobinus terror sem a felvilágosodást. Nem a doktrína volt először, hanem a terror. Kezdetben vala a gyűlölet, már az első terrorcselekmény idején, akkor, amikor Káin a testvérére, Ábelre rontott és agyonverte.”