Közmédia és egyházak: a vallás nem magánügy

2014. június 12. 17:04

A vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy - hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amely a közmédia és az egyházak kapcsolatáról szólt Szegeden. Balogh László, az MTVA tevékenységét felügyelő kuratórium elnöke szerint ki kell hozni az egyházi műsorokat a „karanténból”, azaz fontos, hogy ne csak a vallási műsorokban kapjanak helyet a híreik.

A vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy - hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek házigazdája Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök volt csütörtökön Szegeden.

 
Antal Zsolt, a Szeged-Csanádi Püspökség tulajdonában álló Gyula Televízió igazgatója, a beszélgetés moderátora arra kérte a közmédia vezetőit, illetve a Magyar Katolikus Rádió képviselőit, hogy értékeljék a vallás, az egyházak által képviselt keresztény erkölcs és a közmédia kapcsolatát. 
 
Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a közszolgálat a közjó szolgálata, az értékteremtés és az értékek továbbításának színtere, és ez a szemlélet áthatja azokat a munkatársakat, akik az MTVA-nál dolgoznak.
 
Gazsó L. Ferenc, az MTI vezérigazgatója a hírügynökség feladatának az értékválasztást és az értékorientációt nevezte. 
 
„Az értékválasztásban a keresztény értékek meghatározóak és alapvetőek”– jelentette ki, majd hozzátette: „olyan talapzat, biztos eligazodási pont, amely mindannyiunk számára megkönnyíti az értékválasztást”. 
 
Az MTI tevékenységével kapcsolatban jelezte, hogy cég munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérik az egyházak hazai hitéleti, kulturális és karitatív tevékenységét, valamint a világegyházak munkáját. Így például a római tudósító vatikáni feladatokat is ellát, és tel-avivi kollégája képes magas szakmai szinten követni a három világvallás központjában, Jeruzsálemben zajló eseményeket is. Legutóbb például Ferenc pápa közel-keleti látogatását követte precízen nyomon a hírügynökség.
 
Balogh László, az MTVA tevékenységét felügyelő kuratórium elnöke arról szólt, hogy szerinte ki kell hozni az egyházi műsorokat a „karanténból”, például, ha valamelyik egyház koncertet rendez, akkor az ne a hagyományos vallási műsorok között kapjon nyilvánosságot, hanem az adott médium klasszikusnak számító hír-, közéleti, vagy kulturális programjai, műsorai között szerepeljen.
 
Belénessy Csaba, az MTI korábbi vezérigazgatója szerint a vallás és az egyházak médiában való megjelenését nem lehet csupán a piacra bízni, hanem szükség van az egyházak és a közszolgálati média együttműködésére.
 
Barlay Tamás, a közmédia vallási, kisebbségi és határon túli magyarsággal foglalkozó szerkesztőségének vezetője arról szólt, hogy az európai kultúrkör arra a jézusi tanításra, etikai normára épül, hogy „ne tedd mással azt, amit nem szeretnéd, hogy veled tegyenek”. 
 
Illetve ennek pozitív megfogalmazása, „azt tedd felebarátoddal, amit szeretnéd, hogy veled tegyenek. Ha pedig mindinkább elterjed a társadalomban ez a fajta etikai hozzáállás, az mindannyiunknak jó lesz” – mondta, hozzátéve: ennek a gondolatnak az elterjedését segítenünk kell a magunk eszközeivel a közszolgálati médiumoknak.
 
Radetzky András, a Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese az egyház tulajdonában álló médium műsorpolitikájáról elmondta, hogy műsoraik kilencven százaléka nevezhető klasszikus értelemben is közszolgálatinak. 
 
A rádió az emberrel a maga teljességében foglalkozik, hogy mi teszi az embert értékesebbé, és ezen keresztül próbálja az egyház értékrendjét is továbbítani – közölte. 
 
A kerekasztal-beszélgetés második felében a felek az állam és az egyház, ezen belül a közszolgálati média és az egyházak kapcsolatát boncolgatták. Barlay Tamás például azt emelte ki, hogy az állam nem szól bele az egyházak tevékenységébe, és ez igaz a közmédiumok műsoraira is. Ezt megerősítette Szabó László Zsolt is, amikor elmondta, hogy ugyan az állam adja a pénzt a közszolgálati médiának, ám abba nem szólt bele, hogy milyen a műsorokat érintő megállapodásokat kössenek az egyházakkal. 
 
Gazsó L. Ferenc azért is fontosnak nevezte az együttműködést, mert így lehet az értékek mentén igazi emberi közösségeket teremteni.
 
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök rövid zárszavában azt emelte ki, hogy a keresztény értékek egyetemes értékek, ezért a család és az élet védelme, a társadalmi szolidaritás és a természet felelős kezelésének képviselete közös feladata az egyházaknak és a közszolgálati médiának.
A bejegyzés trackback címe: http://kereszteny.mandiner.hu/trackback/13219