Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. augusztus 18. 12:05

Ha nem válik kereszténnyé, ezt a népet Európa nem fogadja be. A sors furcsa fintora, hogy ugyanaz az Európa most magát a keresztény nemzet eszméjét utasítja el.

„A Magyar Nemzet alapító főszerkesztője, Pethő Sándor a Szent István-i állameszményt valódi szentségként kezelte, eszményképe az első magyar király volt, aki szimbolikus értelemben Istentől nyerte el a koronát. Illő tehát, hogy ezen a napon mi is eltűnődjünk azon, hogy egy kivételes ember akaratából miképpen vált egy pogány keleti nép keresztény nemzetté. Ha nem válik kereszténnyé, ezt a népet Európa nem fogadja be, s aligha jöhetett volna létre a nemzetállam. A sors furcsa fintora, hogy ugyanaz az Európa – talán az úgynevezett haladás bűvöletében – most magát a keresztény nemzet eszméjét utasítja el, vagy legalábbis vonakodva fogadja. Ha stílszerűek akarunk lenni, azt kell mondanunk, a Szent István-i tett volt az első rendszerváltozás a Kárpát-medencében, amelyet aztán több időleges váltás is követett.

Akkor a kereszténység volt a fordulat elindítója és éltetője, a legendák és az eszmei valóság szerint a nagy király az ország sorsát Szűz Mária kezébe tette le. A pápa által küldött korona ugyanezt az összetartozást volt hivatott kifejezni: a keresztény Európa befogadta Magyarországot. Csodálatos módon az univerzális krisztusi hitvilág a nemzeti érzést is erősítette, a magyar papság és korábban nem csak a származás szerint magyar mindig hazafi volt. A több mint ezer éve bekövetkezett fordulathoz nem csupán okosság és szentség, hanem vasakarat is kellett. Miként minden alapvető fordulathoz. Koppány felnégyelése nem krisztusi szelídségről árulkodik, bár Jézus maga is mondta, hogy meghasonlást hozott a földre, s ostorral kergette ki a templomból a kufárokat.

Amikor Antall József azt mondta szinte végső szavával: »Keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van jövője…«, ugyanezen megosztottság egyik lényeges elemét érintette. Sokan sem itt, sem a művelt Nyugaton nem akarnak keresztény Magyarországot, s a Szent István-i álmot anakronisztikusnak tekintik, a vasakarattal véghezvitt tetteket pedig zsarnokságnak. Misztikus reményeink szerint azonban olykor hiszünk abban, hogy Szűz Mária mégis elfogadta a neki felajánlott országot. Az egyik legszebb magyar katolikus ének azt kéri tőle: »Édes hazánkról, Magyarországról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról.«”

A bejegyzés trackback címe: http://kereszteny.mandiner.hu/trackback/3822


138 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



Nem vagyok vallásos, de úgy gondolom, Szent István ünnepét fenn kell tartani, hiszen akkor is, majd a későbbi századokban gyakran a nép fennmaradása volt a tét a kereszténység felvételével. A szilárd állam létrejötte tette lehetővé a nemzetté válást.

Válaszok:
trendo | 2012. augusztus 18. 12:45

Ha nem válik kereszténnyé, ezt a népet Európa nem fogadja be, s

Abban a korban ki volt Európa ? A félistennek kikiáltott III Óttó,aki 24 éves korában elhalálozott,és aki helyett az édesanyja viselte a nadrágot,aki származás szerint egy bizánci hercegnő volt. De nem abból az uralkodóházból melyből I. ottó szeretett volna feleséget kapni fiának. Amikor megérkezett a mennyasszony, a szász udvarba a megdöbbenés óriási volt,mert amint felemelték a fátylat,nem az az ifjú hölgy tekintett rájuk,akinek a festett képét megkapták! A nő az aktuálisan éppen hatalomra került bizánci császár unokahuga volt, és nem Biborban Született Konstantin rokona.Vagy Szilveszter pápa,akit Róma polgárai,egyszerűen kiűztek a városból?

Válaszok:
Kvasztics Fedor | 2012. augusztus 18. 12:47

No igen. A történelmet a győztesek írják!
És ha bizonyos csatákban mások hagyják el a csatamezőt győztesen, akkor most másról szólnak a posztok, vezércikkek.
Vajon miért hiszi el itt mindenki és tekinti evidenciának, amit a manipulált történelemtanítás állít? Furcsa módon, a hamisításban sokszor valódi "nagykoalíció" figyelhető meg :)))
Nem vagyok jobbikos, de mégsem vagyok hajlandó kész tényként elkönyvelni ezt a szentistváni legendát, a koronamítoszt. Hihetetlen sok hazugságot, hamisítást tapasztottak rá a századok. Lám, a mostani kurzus is mazsolázik, most éppen a Horthy-korszak avítt értelmezése dívik. Egy narratíva a számtalan közül...

Válaszok:
trendo | 2012. augusztus 18. 12:54

Hiába ragozod a kérdést. Mellékes dolgokkal próbálod a lényeget kisebbíteni.

A kereszténység felvétele tette lehetővé, hogy itt ezer éves államunk legyen. Mit kell een ragozni, ide nem illő tényekkel megspékelni?

Ez is olyan duma, hogy Gyurta nem nyert volna, ha öt méterrel hosszabb a medence. De nem volt hosszabb, tehát nyert.

Mindegy ki volt a felemelt fátyol alatt, Szent István létrehozott egy maradandó államot.

Válaszok:
Akitlosz | 2012. augusztus 18. 14:03
radír | 2012. augusztus 18. 15:51

Amúgy meg, hadd jegyezzem meg, csendben, hogy az eredeti kereszténység valóban "egyistenhit" volt. Most meg kész tényként kezeli mindenki ezt a Szűz Mária kultuszt, mintha Mária egyfajta "társuralkodó" lett volna Isten országában. Ne mosolyogjatok! A Ti adótokból újítanak fel milliárdokért kegyhelyeket.
Persze, tudom én... ahogy a "páli reform" azt a direkt célt szolgálta, hogy a körülmetéletlen, a mózesi törvény előírásaitól idegenkedő népek is elfogadják a kereszténységet, mit doktrinát... a "Szűz Mária országa" koncepció is direkt politikai célokat szolgált. Mostani felmelegítése segíthet a félmilliónyi roma becsalogatásához (némi katolikus segédlettel) a NER-rendszerbe...


Az tény, hogy Szent István maradandó államot hozott létre. Az viszont elgondolkodtató, hogy hány embert kellett emiatt megvakítaniuk vagy más módon megcsonkítaniuk. Sajnos híve volt az "erőszakos térítésnek".
Szerintem itt is áll, hogy vigyázni kell azzal, ki akarja meghatározni, mi is a kereszténység, és ki a keresztény.
Őszintén remélem én is, hogy Isten meghallgatja a kersztények imáját Magyarország ügyében.

Válaszok:
Akitlosz | 2012. augusztus 18. 14:09

"a magyarok rovásírását eltörölte"

Hát neked azóta se sikerült másikat elsajátítanod.


A "szent istváni államalapítás" hazug mese.
A magyar államot 895-900 között hozták létre, Árpád és a vezérek.
Ennek az országnak Vajk a hatodik államfője, és nem az első.
Semmilyen addig nem létező új országot nem alapított, csak megreformálta a már akkor száz éve létező Magyarországot, pusztítva a magyar kultúrát.

A kereszténység semmilyen országot senkitől nem véd meg. A keresztény országok is vígan háborúznak egymással, legfeljebb más ürüggyel. Már a XI. században is többször Magyarországra támadt a Német-Római birodalom.

Míg a X. században szinte a teljes férfinépesség hadrafogható volt, - egy ló, egy íj, egy szablya, pár nyílvessző, aztán huj, huj, hajrá - addig a XI. századra a népesség nagyobb részének jobbágysorba süllyesztésével Magyarország katonai ereje lecsökkent.

Hozzávéve, hogy például a litvánok még több száz évig ellenálltak az erőszakos keresztény hódítási kísérleteknek au agresszív német lovagrend áltat, erősen vitatható, hogy Magyarország léte függött volna a kereszténységtől.

907-ben fényesen bizonyította az ország, hogy meg tudja védeni magát. A XI. században ez sokkal nehezebben ment a megváltozott harcmodor, és főleg a kisebb katonai erő miatt.

---

A Szűz Mária ügy pedig csak egy trükk volt pápai jóváhagyással a magyarok gyorsabb megtérítésére.

A magyaroknak ugyanis volt már Nagyasszonya, mégpedig Babba. A keresztény hittérítők egyszerűen lecserélték Szűz Máriára, azaz ráépültek a "pogány" hitvilágra, ahogyan azt korábban, a Római birodalomban is tették.

Húsvét, Karácsony, mind mind "pogány" ünnepek a téli és a tavaszi napfordulókhoz köthetőek.
A keresztények csak ráépültek saját új meséket kitalálva a már létező római, germán, egyiptomi stb. ünnepekre.

Magyarországon is ezt a módszert követték Babba Szűz Máriára átnevezésével.


Ez keresztény történelemhamisítás.

Nem a kereszténység felvételével jött létre az "ezeréves" magyar állam, hanem a Honfoglalással az ezerszáz éves magyar állam.

Vajk nem alapított semmiféle új, addig nem létező új államot, csupán rendszerváltást csinált, ez szerepel a cikkben is.

Ez a rendszerváltás Magyarország védelmi képességeit inkább gyengítette, mint erősítette.
Politikai, diplomáciai haszna is kérdéses, mivel ugyan nem óvta meg az országot a nagy keresztény szomszéd birodalom támadásaitól.

Magyarország a magyar nemzet úgy és akkor marad fent, ha ezért a magyarok eleget tesznek, de sajnos mindig jelentősek az olyan erők, akik valami idegen birodalomnak, központnak akarják alárendelni hazánkat.

Tetszés és ízlés szerint lehet gondolni Rómára, Bécsre, Berlinre, Moszkvára, Brüsszelre, Washingtonra, Tel-Avivra.

Válaszok:
Kvasztics Fedor | 2012. augusztus 18. 15:30

"Nekünk Árpádot kellene ünnepelni mert ő e haza alapítója és ő védte meg e hont 907. július 4 a Pozsonyi csatában."

Egyébként igen, szerintem is Árpádot illetné az ünneplés és az emlékezet, az új hazára találás és annak megvédésének eszménye, de azt hadd jegyezzem meg, hogy egyáltalán nem biztos, hogy Árpád részt vett a pozsonyi csatában, van teória ami szerint a csata elött elhunyt már a nagyfejedelem, de persze erre se cáfolat se bizonyiték nincs, mintahogy arra se, hogy részt vett a csatában, és ott esett el három fiával együtt.


"Az tény, hogy Szent István maradandó államot hozott létre."

Ez nem tény, hanem történelemhamisítás.

Nem hozott létre semmiféle új államot, követte apját a "pogány" Gézát a már addig is létező Magyarország nagyfejedelmi székében.

Amit Vajk csinált az rendszerváltás, reform, de nem államalapítás.


Jól látod az akkori helyzetet, a történelmet, ami örvendetes.

Egyedül Kossuth megítélésével nem értek egyet, ha ő nincsen, akkor alig több mint egy évnyi szabadásg sem jut Magyarországnak az egész XIX. században, ráadásul később is (1867) ő értékelte helyesen a helyzetet.

De ez nem tartozik a tárgyhoz.


"2. Ha ő hozta be a kereszténységet, akkor mit kezdjünk a már megkeresztelt (Passau) Koppánnyal, vagy ( Bizánc) Gyulával, vagy a honfoglaláskori sírok jellemző leletanyagával a mellkeresztekkel?"

Rossz a megfogalmazás, azért érthető félre. István a római kereszténységet hozta be, a bizáncival szemben, és véres polgárháború és véres téritések kapcsán gyözelemre is vitte azt, ezt imádni és a magyarság érdekében véghezvitt legszentebb cselekménynek tekinteni, korabeli politikai érdek volt, ami volt oly sikeres, köszönhetően a római egyház hathatós sulykolásának, hogy máig becsontosodott a köztudatba.


"Honnan veszel olyan hülyeségeket, hogy a magyarok bizánci katolikusok lettek volna?"

Gyula (aki Zombor gyula) és Koppány bizánci kereszténységet vette fel, mármint ez utóbbi egyenlőre csak teória, nincsenek rá hiteles adatok ha jol tudom, de például Sarolt is keleti keresztény volt, aki az pont a fent emlitett erdélyi Zombor gyula lánya Erre irtam, hogy rossz a megfogalmazás.
Szedd össze magad, mert indulatból félreértelmezed a irásom.


"Akkor milyen vallású volt a honfoglaló magyar, siita mohamedán?"

Eredetileg samanhit és/vagy tengrizmus jellemezte a honfoglaló törzseket. Természetes hogy a vándorlások, és késöbbi kalandozások során érte hitbéli behatás a magyarokat, de ez amig nem emelkett politikai kérdésse nem volt meghatározó jelenség.


"a és még egy. Hogyan lehet az, hogy semmilyen térítésről, semmilyen "véres polgárháborúról" nem tud egyetlen krónikánk sem?"

Koppány és Vajk párharcát minek neveznéd hanem polgárháborunak?

Az egyházmegyék királyi kialakitását, a 10 falunkénti egy templomot, és a papok kötelező eltartását, a vasárnapi mise kötelezővé tételét és ennek erőszakos érvényesitését minek neveznéd?


Hát, igen, mondhatjuk úgy is, hogy akkor léptünk be először Európába, ha nem is az EU-ba.

De ha nem tesszük, lehet, hogy elsöpörnek minket.


"Ezzel a 10 falunkénti egy templommal csak az a baj, hogy a nép jóval többet épít. Tessék lemenni, mondjuk a Balaton felvidékre. Van olyan falu amelyiknek 3(!) István korabeli temploma van..."

A baj az hogy legritkább esetben a nép épitette, sokkal inkább külföldről hozatott római vallási előljárok felügyelete alatt, német fegyveres támogatással. A törvény minimum értéket határozott meg nem maximumot. Bevett szokás volt letelepiteni, földet és befolyást adni az ide érkező vallási tisztviselőknek.


"És te minek neveznéd azokat a római katolikus templomokat somogy országban, amit maga Koppány építtet?"

Hogy azt gondolom a somogyvári templomra gondolsz amit Koppány leverése után egy _német_ lovag kapott és ő huzatta fel. Nem tudok koppány korában épitett római katolikus templomról, kérlek dobjál erről nekem valami forrást.


Ezzel csak az a gond, hogy te a mai falu fogalomból indulsz ki, és nem az 1000+ évvel ezelőttiből.

Ami ma egy falu, az akkor 3-10 is volt.

A mai Budapest területén mennyi település létezett 200, éve, 500 éve, 1000 éve?

Vajk valóban brutális módszerekkel térítette a népet a templomokba.

A Koppány Vajk féle háború ugyan nem vallásháború volt, hanem hatalmi harc az ország vezetéséért. A fő tét nem a vallás volt, hanem az, hogy melyikük legyen az ország következő vezetője.

Azaz polgárháború volt. Vajk jelentősebb külföldi segítséget kapott, ezért nyert ő. Koppányt is a német lovagok ölték meg.


A kereszténység felvétele tette lehetővé, hogy itt ezer éves államunk legyen.

Persze! Meg az,hogy István elvette Civakodó Henrik,bajor herceg lányát. De nem vallási felbuzdulásból,hanem szimpla politiki megfontolásból . Ugyanis Géza pontosan tudta,ha igazi hatalmat akat fiának szükség lesz egy külső szövetségesre is,mert a törzsszövetsége belül,hiába ő a főfejedelem ez valójában csak egy korlátolt hatalommal ruházza fel.Nem a teljes ország fölött rendelkezett,csak a saját tartományaiban uralkodott! Miután meghalt Koppány rögtön bejelentkezett a főfejedelmi méltóságért!


"Nem nem arra gondolok. Hanem azokra a templomokra, amit maga Koppány építtetett."

Erre linkelj valami forrast, vagy nevezz meg egy nyomtatott formátumot hogy utána tudjak nézni. Nem tudok róla, és idáigi ismereteim szerint nem is tartom valószinűnek, hogy Koppány római katolikus templomokat épitetett volna. Az sem biztos hogy valaha felvette a kereszténységet. Felröppent már erről több tézis is, van amelyik szerint egyenesen gnosztikus volt Koppány.

"Valamit nagyon félre értesz! A törvény a falut szólítja fel templom építésre, és nem azt mondja, hogy majd mi küldünk oda fegyvereseket, meg pénzt, meg lovagokat, tisztviselőket, akik majd építenek."

A legtöbb esetben igy történt. Ehez átkell látni a korabeli viszonyokat, a falvak alapvető autonomiaját ami akkoriban épűl le, pont az egyházmegyék erőszakos felülről jövő kialakitásával.


A különbség nem vallási jellegű. Az ősi rend szerint (senioratus) Koppánynak kellet volna követnie Gézát, mig István az új rend szerint (primogenitura) amit Géza vezetett be, igényelte a hatalmat.

Géza halála után mindketten bejelentették az igényüket.


"Ezért kell elmenni somogyországba és körbenézni. Ehhez nem kell forrás, ott állnak a templomok!"

Erre akkor a szavaiddal válaszolnék:) "Na ne már! Most komolyan beszélgetünk, vagy csak elméleteket gyártunk?"

"A legtöbb esetben igy történt. Ehez átkell látni a korabeli viszonyokat, a falvak alapvető autonomiaját ami akkoriban épűl le, pont az egyházmegyék erőszakos felülről jövő kialakitásával."

900as évek derekán, a falvak nagyjából nem voltak többek bő-k álltal irányitott közösségeknél, jellemző lakhely a nemezsátor volt(jurta), sokukra jellemző volt teli-nyári szállás váltás. Erre a rendszere erőszakolja rá István az egyházmegyéket, erőszakos helyhez kötéssel párositva, úgy hogy külfoldről hozatott papokkal, idegen nyelven tartott vallási rituálekra kényszeriti őket, amellet hogy kötelezőve teszi ezek eltartását is.

A kereszténység már ezek elött jelen volt természetesen, de nomád gyökerekkel rendelkező magyarság nem épitett kő templomokat, nem volt intézményrendszer, hanem kegyhelyeket tartott fent, és önállóan intézte a transzncendentális életét.

Válaszok:
CyB | 2012. augusztus 18. 16:53

Dehát ember, az se biztos hogy Koppány valaha is felvette a kereszténységet, akkor meg hogy beszélhetünk vallásháboruról, ráádasául 3 résztvevősről? Ki a harmadik?


"Ezen az éghajlaton jurta? Láttál te már közelről jurtát? Hahahaaaaa! Komolytalan vagy ember!
"

Persze, hogy láttam, sőt gyerekkoromban még épitettem is hagyományörő körön belül:)

Nagyon fasza dolognak tartottam, nyáron szellős, télen meg jól fűthető.

Egyébként:
http://mek.oszk.hu/05000/05000..

Máshonan közeliti meg a végleges letelpülés okát mint én, de a kora "nagyhatárú" falvakról olvashatszt itt.


"Ha lenne olyan forrásunk, amely leírná a 10. század derekán és az 1030 táján a Kárpát-medencében fennálló viszonyokat, bizonyára markánsan kirajzolódnának a külső szemlélő számára is nyilvánvaló különbségek. A nemezből készült sátrakat, amelyek 950 táján még a meghatározó lakhelytípust testesítették meg, falvak váltották fel, méghozzá állandó határú és állandó lakosokkal rendelkező települések."

"Persze ahhoz, hogy falu alakuljon a szétszórt táborhelyek, a sátrak helyén, sok és mélyreható átalakulásnak kellett végbemennie, amelyek végső fokon természeti indíttatásúak voltak. A Kárpát-medencébe bekerült nomád magyarság ugyanott akarta folytatni életét, ahol Etelközben abbahagyta. Ennek egy ideig nem is volt semmi akadálya. A medence sík vidékein lehetett lovat (juhot, marhát) tartani, legeltetni és itatni, ugyanis ha nem így lett volna, nem itt foglaltak volna otthont maguknak a magyarok. Néhány évtizednek el kellett telnie ahhoz, hogy kiderüljön: a Kárpát-medence mégsem Etelköz. A méretek sokkal kisebbek voltak, mint a Kárpátoktól keletre, az éghajlat csapadékosabb, a síkságot sűrűn szabdalták folyóvizek, kiterjedt mocsarak szűkítették az amúgy is korlátozott térséget. Néhány évtized alatt világossá vált: itt nem lehet százezer embernek egymillió lovat eltartani, még úgy sem, hogy ember és ló a legtöbb évben sok hónapot külországi portyán töltött. Ráadásul a földterület egy részén az őslakosok földművelést folytattak. Őket a magyarok ugyan adóztatták, de legeltetni mégsem lehetett az ő vetéseiken. Így tehát a 10. század közepén megkezdődött a nomadizmus feladása. Nem egy csapásra történt ez, sem időben, sem térben."

Válaszok:
Akitlosz | 2012. augusztus 18. 17:29

"Neked tényleg csak elmélet és nem bizonyíték, hogy állnak azok a templomok?"

Az, hogy állnak ott templomok, nem bizonyitja, hogy Koppány épitette. Nem tudom mitől olyan nehéz legalább egy komolyan vehető hipotézist mutatnod, ami alátámasztja hogy Koppány római katolikus kő templomokat épitetett volna Somomgyszerte.

Ebből csak egyfajta konkluzió vonható le.


"De ember! Erről beszéltem, amikor azt írtam, hogy elegem van abból, hogy nem olvasod el azt amit írtam! Most tudnád ki a harmadik szereplő"

Végig olvastam, már másodjára. Nem derül ki kire gondolsz Vajk és Koppány mellet harmadik résztvevőre.

Válaszok:
Akitlosz | 2012. augusztus 18. 17:31

csak a "jegyzőkönyv" kedvéért:

" E folyamat első nyomai szintén a veszprémvölgyi oklevélben lelhetők fel. Az itt előforduló Gerencsér (a görögül leírt névalak akkori kiejtése szerint Grincsári) és Szántó (Szamtag) falu onnan kapta nevét, hogy lakói fazekas, illetve szántóvető szolgálatot teljesítettek. Kevés kétségünk lehet arról, hogy ez nem csupán Géza törzsi államában lehetett így, hanem mindenütt, ahol az egyház megjelent, tehát Gyula erdélyi országában és Ajtony Maros menti uralmi területén is. Az egyházaknak ugyanis önálló tulajdonú föld és saját fennhatóság alatt álló, szolgálatra kényszeríthető népesség kellett. A Géza alatt elkezdődött gyakorlat István idejében is folytatódott. Amikor arról értesülünk, hogy a különféle egyházi intézmények a királytól birtokokat, falvakat kaptak – és István korából erre már viszonylag sok példa van –, tudnunk kell: a terület mellett elnyerték annak népességet is. István törvényében nincs szó nomádokról, ami csak egyet jelenthet: a király és az egyház nem nomádokkal került kapcsolatba, hiszen akikre kiterjesztették uralmukat, vagyis akik alattvalóik lettek, uraik szemében nem nomádok voltak, hanem különféle szolgálatok teljesítésére kötelezett szolgák."


Csak ismételni tudom magamat.
Ne a mai viszonyokból indulj ki, amikor is már van minden faluban templom, hanem az ezer évvel ezelőtti viszonyokból, amikor is szinte sehol sem volt még templom.

---

A fennálló magyar jog szerint Koppányt illette volna Géza trónja. Géza azonban, hogy, hogy nem a saját fiát akarta inkább az utódjának.

A trónigény alátámasztásához jó segítséget látott a kereszténységben, mivel a keresztény országokban általában a legidősebb fiú követi az uralkodót a trónón.
Valamint mert így külföldi segítséget remélt Vajk számára.
Számítása be is jött.

A veszprémi csata arról döntött, hogy a következő nagyfejedelemt Koppánynak, vagy Vajknak hívják-e.

A vallás, mint általában nem ok, csak ürügy a háborúkhoz.

A háborúk valós célja mindig a hatalom, a befolyás, a pénz, természeti erőforrások, javak megszerzése, de úgy könnyebb mindezt eladni a népnek, a katonáknak, hogy ha "istennek tetsző" köntösbe burkolják.

Természetesen kulturális tétje is volt a küzdelemnek, hiszen Vajk eléggé romboltatta a "pogány" örökséget, betiltotta a dalokat stb. kötelezővé tette a templomba járást, melyet erőszakkal végre is hajtatott.

Válaszok:
CyB | 2012. augusztus 18. 17:18

"Ja és még egy. erről a brutális templomba kéynszerítésről is ha lehetne egyetlen forrást ide idézni!"

Kérlek alássan. A korabeli törvény eléggé megfelelő forrás?

"
A ki gőgös kevélységében fenhéjázva, Isten házát semmibe veszi, és az Istennek szentelt és Isten tiszteletére a király oltalmának szárnyai alá helyheztetett javakat becstelenül illetendi avagy azokban elvenni merészkedik, akárki legyen, mint Isten házának megtámadóját és rontóját, rekeszszék ki a gyülekezetből.
Valaki tehát esztelenül, jámbortalan botorságból kisértené a királyt, hogy jó szándékától elforditsa, és az ilyennek elméjét megcsendesiteni semmi módon nem lehetne, ha szinte valamelyes ideigvaló szolgálatra alkalmatos tag lenne is, vágja el a király magától és vesse ki, amaz evangyéliomi tanitás szerint: Hogyha a te lábad vagy kezed, vagy a te szemed azt miveli, hogy megbotránkozzál, vágd el vagy vájd ki azt és vesd el tőled.

vasárnap mindenki templomba járjon

Ugyan a papok meg az ispánok hagyják meg mindenfelé a falusbiráknak, hogy vasárnaponként az ő felszólitásokra minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya, mind templomba menjen, kivéve azokat, a kik a tűzhelyet őrzik.

Valaki pedig konokul hátramarad, csapják meg és kopaszszák meg.

a keresztyénség megtartásáról

Ha valaki, nem törődvén a keresztyénséggel, henyeségből nagy esztelenül a vallás ellen vétene valamit, itélje meg a püspök az ő vétségének mivoltához képest az egyház törvénye szerint.

Ha pedig ellenkezéstől késztetve, a reá mért büntetést elviselni nem akarná, ismét azon itélet sujtolja hétszer izig.

Végezetre, ha teljességgel nyakas engedetlennek találják, tegyen a király törvényt reá, mint a keresztyénség védője.

a templomi gyülekezetről és azokról, a kik mise alatt suttognak vagy fecsegnek

A kik Isten igéjének hallgatására templomba gyülekezvén, ott a misemondás ideje alatt egymás között suttognak, egyebeket léha fecsegéssel zavarnak és a szent leczkék éltető szavára nem figyelmeznek: ha öregebbek, dorgálják meg őket és szégyenséggel üzzek ki a templomból.

Az ifjakat és közrendüeket pedig kössék ki mindenek szeme láttára a templom pitvarába és ostorozzák meg az ily nagy vakmerőségért.

a boszorkányokról

Ha valami boszorkány találkozik, vigyék a birák törvénye szerint az egyház eleibe és bizzák a papra, hogy bőjtöltesse és oktassa hitben; bőjtölés után pedig menjen haza.

Ha másod izben találtatik azon vétekben, alázza meg magát ismét bőjtöléssel; annakutána a templom kulcsával keresztforma bélyeg süttetvén mellére, homlokára és a válla közzé, menjen haza.

Ha pedig harmad izben, adják a birák kezébe.

templomok épitéséről és arról, hogy mivel ajándékozzák meg a faluk az egyházat

Minden tiz falu templomot épitsen és ajándékozza meg azt két házzal és ugyanannyi cseléddel, továbbá lóval, kabalával, hat ökörrel és két tehénnel, harmincznégy darab apró barommal.

Ruhákról pedig, mind papi öltözőkről, mind oltártakarókról, a király gondoskodjék; papról és könyvekről a püspökök.
"

Terror volt ott, különben nem terjedt volna el a kereszténység. "Pogányként" csak távoli, elzárt területeken, mocsarak környékén lehetett túlélni még pár évtizedig.


"A fennálló magyar jog szerint Koppányt illette volna Géza trónja. Géza azonban, hogy, hogy nem a saját fiát akarta inkább az utódjának."

Ez egyébként határterület, mert Géza eltörölte az addigi öröklési rendet azzal, hogy nyugati mintára a fiát jelölte meg örökösként, a "kérdés" az hogy erre egy nagyfejedelem, akinek azért korlátozot hatalma volt, volt e joga a korabeli viszonyok szerint, ellenben azt tudjuk, hogy mindenki ellen keményen fellépet aki megkérdőjelezte a kiterjeszteni készülő hatalmát.

Válaszok:
Akitlosz | 2012. augusztus 18. 17:47

"Ehhez nem kell forrás, ott állnak a templomok!"

Vicces fickó vagy. :-)

Ránézésre megmondod melyik mikor épült és ki építtette?


Hát Cyb valós, komoyl dolgokról ír, míg te ...

Arról sem írtál értelmesen, amiről állítod, hogy igen, pedig nem, de azért neked áll feljebb.

:-)


"Szerinted ebből a mondatból melyik a legfontosabb rész, amelyik mindent eldönt? Megsúgom: "Ha lenne olyan forrásunk.." Ez rögtön el is dönti, hogy a továbbiakban puszta vélekedésről van szó, aminek semmi köze a tényekhez."

Egy feltevés hitelesitéséhez álltalában több dolog is szükséges, kell hozzá irásbeli forrás és tárgyi lelet. A szöveg bevezetése épp az egész korra jellemző, hiányos irásosságra utal, ellenben tárgyi leletben, és közvetett irásos bizonyitékok alapján (példéuk a törvények megfogalmazása) komolyan feltételezni lehet.

egyébként: "A nemeznek fontos szerepe van a ruházkodásban, többek között a kalap jellegzetes alapanyagaként. De az iparban, mezőgazdaságban és gyógyászatban is felhasználják. Sokrétű alkalmazásában szerepet játszik vízálló, hőálló és hőszigetelő tulajdonsága."

http://hu.wikipedia.org/wiki/N..

De legyen, nevezzük egyszerüen nemezsátornak, és felejtsuk el a jurta strukturát. Ha ettől jobb lesz neked:)


A Honfoglalás után többé nem volt nomád nép a magyar.
A X. századi élet legfeljebb félnomádnak tekinthető, volt egy téli szálláshely, ezek a mai települések alapjai, és egy nyári, ahol tavasztól őszig tartották az állatokat, s kétszer költöztek egy évben.

Ez nem nomád élet.

Válaszok:
CyB | 2012. augusztus 18. 17:30

"Ez nem nomád élet."

Ez igy van, félnomád a helyes kifejezés, csak elmulasztottam ezt megemliteni.


"Végig olvastam, már másodjára. Nem derül ki kire gondolsz Vajk és Koppány mellet harmadik résztvevőre."

Hasonlóképpen.
Szegény beszélgetőtársunkat nem zavarja, hogy maga sem tudja mire gondol, de tőlünk azért elvárná, hogy értsük, amit le sem ír.


"Kő házakban laktunk mindig is"

:D Egészen az etelközből idáig, geometriai értelemben vett téglatestenként hordtuk ide a kőházainkat nemde:D?


Természetesen nem volt joga.

Magyarországon SOHASEM volt olyan szabályozott öröklési rend, mint máshol, nyugaton, mint például Angliában.

A vérszerződés arról rendelkezik, hogy Árpád utódai az ő férfiági leszármazottai közül kerüljenek ki, konkrétabb sorrend nélkül, azaz választással.

Hogy ez így volt, azt az is bizonyítja, hogy Magyarországon már a kezdetektől szabad királyválasztási jog volt érvényben, ami nyugaton ismeretlen.

Már az első király Vajk, I. István megalakította a királyi tanácsot, kezdetben húsz főből, amely szabad királyválasztási joggal rendelkezett, természetesen csak Árpád férfi leszármazottai közül.

De az Árpád-ház férfiágának kihalásával ez a korlátozás is megszűnt, a következő királyok, Károly Róbert is valamennyien választott királyok voltak. A királyválasztók köre pedig fokozatosan szélesedett, előbb országgyűlésre, majd rendi gyűlésre. A szabad királyválasztási jogot a habsburgok töröltették a magyar történeti alkotmányból 1687-ben az ellenállási joggal együtt.
1848. óta pedig minden magyar választópolgár a Szent Korona tagja.

Ezek a jogok pedig ma is kellenének az alkotmányba.


"De ahogy megérkeztek igen."

Annyira nem, hogy a betelepülő törzsek, arra sem voltak hajlandóak hogy az itt élt, vagy elő népcsoportok településit használják fel, rendre azoktol távolabb eső szállásterületett jelöltek ki maguknak.

Dehogy laktunk mi széles körben kőházakban:) Sokkal inkább csak faházakban, vagy felázakban, azt is csak télen, és leginkább csak a bőknek jutott ebből ki.

Válaszok:
CyB | 2012. augusztus 18. 17:57

http://www.sze.hu/mtdi/gyoreur..

(dokumentum van a link mogott nem weblap)

"A honfoglaló magyarok a IX.-X. században nomád állattenyésztésükből adódóan telente szilárd építményekben laktak, míg nyáron a legelőkön ideiglenesen szállásokat készítettek. Az egyes települések csak ideiglenes jelleggel épültek, amelyben az állattenyésztésen kívül szerepet játszott a földművelés irtásos jellege is. A társadalom szerveződésére a törzsi-nemzetiségi forma volt jellemző, amely meghatározta a területi elrendeződés struktúráját is.
A társadalomszerkezet reformja az államalapításhoz köthető. A királyi hatalom megszilárdításához új típusú államrend kialakítása volt szükséges, amelyhez nyugati mintára került sor. A XI. századra kialakultak Magyarországon a feudalizmusra jellemző társadalmi-gazdasági viszonyok: a föld magántulajdona, megjelentek az állandó lakhelyül szolgáló falvak, az állattenyésztés helyett egyre nagyobb profilt ölt a földművelés és az iparűzés."


Szerinted épit bárki is kőházakat egy vagy két télnyi időintervallumra:)? Ezek az épitmények nem voltak többek földbe sülyesztet faszerkezettel megtoldott, nemezzel bélelt és nemez és fa (gally) felhasználásával fedett szobakonyháknál. Ez is csak mint irtam a bőknek jutott ki, mert nekik volt kapacitásuk megépitettni.


Nevezzük akkor őket a közösség gazdasági vezetőinek. Mindegy milyen szót használunk rá.


Arról, hogy Magyarországon az uralkodónak nincsen abszolút hatalma kijelölni a saját utódát. Sohasem volt.

A többi vezérnek is volt beleszólása, ezt már a Vérszerződés garantálta, utána pedig I. István által felállított királyi tanács dönthetett - jogilag legalábbis, mert hát azért valójában csak az erő számított - a király személyéről.

Olyan szerződések, mint például, amikor a Szent Korona visszaszerzéséért a habsburgok nyomására Hunyadi Mátyás a habsburgoknak ígérte a trónt, amennyiben nem lesz törvényes fiú örököse egyszerűen érvénytelenek, mert a magyar királynak nem volt ilyen joga.
De nem gond, a habsburgok úgysem értették meg sohasem a speciális magyar jogrendet.

A magyar király, ahogyan a római pápa, és a német-római császár is választott tisztségviselő, nincsen előre "kőbe vésett" öröklési rend, mint az angoloknál, vagy a habsburgoknál.


De az a faház se ugy nézett ki mint gondolod, szépen rönkönként egymásra rakva, alapzattal, ablakokkal és minden középkori finomsággal:)

Sátrak voltak azok, komolyabb szerkezettel, fa támasztékok, és sátornál fejletebb, de alapvetően kezdetleges szerkezettel.


Valamiről csak átírták.


Mikor bringás futár voltam, mivel nem volt pénzem, nemezeltem magamnak kamáslit, ami megvédi a lábfejemet esőben, a kerék álltal vágot és oda vetett viztől.

Tökéletesen működött, két télen át használtam. Pedik kapott terhelést rendese. Egyetlen titka van, hogy ápolást igényel. Nemeznek baszott jó a vizállosága ha jól van elkészitve, ráadásul lehet sátraknál rétegezni is, ami szinten nem mai találmány, nem beszélve a bőr fedésről és a viaszkolásról.


"A kereszténységnek ez az ősi, honfoglalás előtti formája természetesen a latin és a görög rítusú kereszténységtől egyaránt különbözött: mindkettőnél közelebb állt a magyarság saját hagyományaihoz, vallásos fogalmaihoz, mítoszaihoz és formavilágához. Azonos szellemi talajból táplálkozott a manicheizmussal, annak Krisztus tanításától való későbbi elhajlásai nélkül. Perzsa-pártus eszmei alapokra épült, ugyanazokra, amelyekre maga Jézus is alapozta tanítását földi életében. Ezért igazabb és mélyebb volt, mint a kereszténység két nagy fő áramlata, amelyek később ketté is szakították Jézus Krisztus egyházát. Nem állt mereven szemben az ősi “pogány” kultúrával és életformával, és nem zárkózott el annak gyakorlati megnyilvánulásaitól. Mindenben megfelelt a magyarság nyílt és toleráns életszemléletének; mondhatnánk, nemzeti szempontból testreszabott volt."

Ez nem kereszténység (mármint a Keresztény egyházak aspektusából) hanem Gnoszticizmus, amit üldözött Róma és Bizánc is.


Nem:) Ha a nemezt jol keszited el, az elso réteg miután megszivta magát, lepergeti magáról a többit, és nem engedi beljebb szivárogni.

Az meg hogy büdös van, egy állatartással, azonbelül lótenyésztésre szakosodott népnél, nem igazán probléma.


Talán nyelvtanácizásnak tűnik, de a gnosztikus hitet, a gnózist összekeverni a római isten dogmáival és a katekizmussal nem szabad. A gnoszticizmus nem kereszténység, csak egyisten hit, ami rengeteg keresztény szimbólumot használ(vagy forditva persze, keresztényeg rengeteg gnosztikus szimbolumot használnak).


Akkor álj neki felturbozni, mert működik:) Én is saját tapasztalatból beszélek, bár jurtám nincs, de készitettem már, de rengeteg nemezből készült ruhadarabot csináltam régen magamnak eső elleni védelemre.


"Akkor a manicheizmust minek is tekintjük"

Dualista monoteizmusnak, a gnoszikus hitvilág (talán) legnagyobb irányzatának.


De attól az még nem kereszténység, hanem pogány tudás és ritus. Sőt rosszab annál, mert keresztény köntösbe bujtatott pogány hitvilág az.

Mármint ez nem az én véleményem hanem az egyházak korabeli és talán mai megitélése.


Csak nem a magyar jogrendben.

Árpád valamennyi férfi ági leszármazottja számításba jöhetett utódként. Szokás szerint a legidősebb volt az elsőszámú eséyles, ez alapozta meg Koppány tórnigényét.

Legidősebb fiú szabály Magyarországon nem volt.
Az a keesztényeknél volt, így teremthetett hivatkozási alapot Géza+Vajk számára.

De egyik sem automatikus, mint írtam Magyarországon az államfő választott tisztségviselő, elöbb a vezérek, majd a királyi tanács választja, később az országgyűlés, aztán a rendi gyűlés, míg a habsburgok el nem foglalják az országot és el nem törlik ezeket a magyar alkotmányos jogokat.


Nem az a gond, hogy a magyaroknak volt idegen a kereszténység, hanem az, hogy a keresztényeknek volt idegen a magyarok hite.

A keresztények ellentétben az ókori vallásokkal nem toleránsak, nem tűrik meg a konkurenciát.

Az ember vagy beállt közéjük vagy elégették "eretnekségért".


Értem mire akarsz kijukadni, valóban egytöről fakadi hitvilág, de be kell látnod, hogy a gnosztikus hiedelmek gazdag világa, a teremtéstől kezdve a transzendens univerzum felosztásáig, szöges ellentétben állnak a római isten de a bizánci isten vallásával is, olyan tanokat, tudást tartalmaz ami gyökeresen aláássa a katolikusok es az ortodoxok rendszerét, éppen ezért amikor azt mondjuk a magyarságra rá kellet kényszeriteni a kereszténységet, akkor hiába sejthető, hogy jelen volt már széles körben egy keresztény hit a törzsek között, erről le kellet mondaniuk, meg kellet tagadni a gnózist, és el kellet fogadni az anyaszentegyház kizárolagos hitbéli fenhatóságát. Ezt István hozta be az országba, és vasmarokkal, vérreé es vassal hajtotta ki az emberekből az új vallás követését.


Ismerem amúgy a manicheizmust, régebben gyerekkoromban, nagy évezettel foglalkoztam ezzel a témával.


Dehát István "adta" el magát kb kilóra, nem örzött ő meg semmit, hanem a pápai támogatásért cserébe beáldozott mindent ami addig a magyarságot képviselte. Életmódot, hitvilágot, társadalmi szerkezetet egyaránt.


Nagyon keveset tudunk Taksonyról és arról még kevesebbet mi lett a másik fiával Mihályal, akinek az eredeti nevét is csak sejtjük (Béla), de igen van ez a megalapozott teória, hogy nem Géza, hanem Taksony volt az első aki áthágta az öröklődés ősi rendjét.


Egyszerű korabeli propaganda. Nekünk a pápai támogatás nem azért kellet mert fontos volt a pápai állam, hanem a nyugati világhoz való kulturális kötödés mindent kétséget kizáró kinyilvánitása, Nyugatnak meg jól jött egy harcedzett nép ütköző zónaként Bizánc között.

Az hogy István széles jogokat kapott, vagy inkább tarthatott meg, az nyilvánvaló politikai siker, de ettől ő meg eldobott és beáldozott mindent ami a magyarságot jelentette akkor.


Ha elfogadjuk jelenleg, ahogy állitod, hogy a magyara törzsek között nagyon népszerű volt a manicheizmus, vagy akármelyik gnosztikus keresztény vonulat, akkor látnod kell azt is hogy az római isten papjai, a magyarok elött és után is mindent megtettek hogy ezen irányzatok irmagját is kiirtsák.
A két vallás nem ugyanaz. Ha tartjuk az állitásod mint irtam, István megtagadtadta egész népével a gnózist, és a katolikus katekizma alá kenyszeritette őket.


Sokkal nem tudunk elébb vissza menni, mert Taksony elődje Falicsi, aki Árpád unokája, és ebben az időszakban üt be augsburgi vereség, ami talán Taksony uralkodásához vezet, Falicsi elődje Zolta, akiről csak azért gondoljuk hogy nagyfejedelem volt mert Taksony a fia. Ezek csak feltételezések, semmi nem támasztja alá Zolta nagyfejedelmi státuszát, igy nem biztos az egyenesági hatalmi leszármazás.


Ez csak a romai isten papjainak hatékony asszimilációs taktikájára egy nagyon jó példa.

Beolvasztját és átértelmezik, eredeti lényegétők megfosztják a szimbolumokat. Mint tették ezt a karácsonyal vagy akár a húsvétal.


Ez nem hazugság csak rossz következtetés. Legtöbbet Anonymus munkájából tudjuk, aki a primogenitura alapján "számolta" ki hogy Zolta nagyfejedelem mert fia Taksony is az volt.

De akkoriban nálunk nem nagyon élt a primogenitura szokása.


"Nem "propaganda" és nem "politikai sikr". Nem abból kell kiindulni, hogy ma mit jelent egy ilyen dolog, hanem abból, hogy akkor mit jelentett. Márpedig akkor ha egy ilyet kijelentett a pápa, akkor elismerte a magyar király feljebbvalóságát."

Az egész anyaszentegyáz, az összes pontifex maximusaval nem más mint egy mai értelemben vett europaszintu politikai párt, gépezet.

Nem nagyon látom miként máskép lehetne értelmezni a cselekedeteiket.


Szintén csak feltételezés, mert a sztyepei népeknel a senioratus volt érvényben szinte kivétel nélkül. A család legidősebb de még vezetésre alkalmas tagja örökli a hatalmat.

Tekintve a magyarok törzsi berendezkedését, a nagy patriarchális családi strukturát, ez lényegesen valószinűbb mint a primogenitura.


"Mondtam, hogy ne abból indulj ki amit ma látsz, hanem abból ahogyan akkor gondolkoztak! Akkor a hit egészen mást jelentett.Nem lehetett vele szórakozni!"

A kisembernek, a harcosnak, a parasztnak, kőmüvesnek a kereskedőnek. Nekik is csak azért mert a Egyház kegyetlenül elbánt azokkal akik akár csak ritmust tévesztettek a együtbológatásban.

De nem annak aki nagyhatalmi szinten politizált. A vezetők akkor sem voltak hülyék.


http://cms.sulinet.hu/get/d/4b..

Csak egy jó kép milyen is a téli jurta.


Ez tisztán látszik a pápai állam cselekményein, vagy a nyugati királyok hozállásán. Az anyaszentegyház politikai tényező. Volt idő mikor több és volt hogy kevesebb befolyással.

"Hát igen, csakhogy a szkíták nem sztyeppei népek. Itt a bukfenc az egészben."

Dehogynem:D A szkiták Duna meg a Don közötti részen sztyepei nomádkodtak:)

Egyébkén a magyarok nem szkiták.


Birja az:) benne meg tökös, edzett népek laknak és laktak, azok is birják.


A szkiták iráni népek. A magyarok nem.

Válaszok:
CyB | 2012. augusztus 18. 21:00

Ráádasul legtöbször mint gyüjtőfogalom használják a szkita megnevezést a sztyepei népekre.
Ilyes formán persze mi is Szkiták vagyunk


Ez nem humorizálás. Ha mint ahogy a görögök használják a szkita kifejezést, úgy bizony szkiták vagyunk, de ok a kimmerektől kezdve a szarmatákon át a mongolokig mindenkit szkitának hivtak.,


Viszont most tiszelettel, de be kell fejeznem a beszélgetést mert el kell indulnom.


@durrbele (és rovásíró társai)

"Nekünk csak megosztó példaképeink vannak.István,Nagy Imre,Kossuth..."

Nektek bizonnyal csak ilyenek. De másoknak vannak egyesítő pélsdaképeik is: István, Nagy Imre, Kossuth...

Kik vagytok ti?! Egy nemzet tagadása. Fekete lyuk.



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó