Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. augusztus 18. 12:05

Ha nem válik kereszténnyé, ezt a népet Európa nem fogadja be. A sors furcsa fintora, hogy ugyanaz az Európa most magát a keresztény nemzet eszméjét utasítja el.

„A Magyar Nemzet alapító főszerkesztője, Pethő Sándor a Szent István-i állameszményt valódi szentségként kezelte, eszményképe az első magyar király volt, aki szimbolikus értelemben Istentől nyerte el a koronát. Illő tehát, hogy ezen a napon mi is eltűnődjünk azon, hogy egy kivételes ember akaratából miképpen vált egy pogány keleti nép keresztény nemzetté. Ha nem válik kereszténnyé, ezt a népet Európa nem fogadja be, s aligha jöhetett volna létre a nemzetállam. A sors furcsa fintora, hogy ugyanaz az Európa – talán az úgynevezett haladás bűvöletében – most magát a keresztény nemzet eszméjét utasítja el, vagy legalábbis vonakodva fogadja. Ha stílszerűek akarunk lenni, azt kell mondanunk, a Szent István-i tett volt az első rendszerváltozás a Kárpát-medencében, amelyet aztán több időleges váltás is követett.

Akkor a kereszténység volt a fordulat elindítója és éltetője, a legendák és az eszmei valóság szerint a nagy király az ország sorsát Szűz Mária kezébe tette le. A pápa által küldött korona ugyanezt az összetartozást volt hivatott kifejezni: a keresztény Európa befogadta Magyarországot. Csodálatos módon az univerzális krisztusi hitvilág a nemzeti érzést is erősítette, a magyar papság és korábban nem csak a származás szerint magyar mindig hazafi volt. A több mint ezer éve bekövetkezett fordulathoz nem csupán okosság és szentség, hanem vasakarat is kellett. Miként minden alapvető fordulathoz. Koppány felnégyelése nem krisztusi szelídségről árulkodik, bár Jézus maga is mondta, hogy meghasonlást hozott a földre, s ostorral kergette ki a templomból a kufárokat.

Amikor Antall József azt mondta szinte végső szavával: »Keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van jövője…«, ugyanezen megosztottság egyik lényeges elemét érintette. Sokan sem itt, sem a művelt Nyugaton nem akarnak keresztény Magyarországot, s a Szent István-i álmot anakronisztikusnak tekintik, a vasakarattal véghezvitt tetteket pedig zsarnokságnak. Misztikus reményeink szerint azonban olykor hiszünk abban, hogy Szűz Mária mégis elfogadta a neki felajánlott országot. Az egyik legszebb magyar katolikus ének azt kéri tőle: »Édes hazánkról, Magyarországról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról.«”

A bejegyzés trackback címe: http://kereszteny.mandiner.hu/trackback/3822


Összesen 138 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



Nem vagyok vallásos, de úgy gondolom, Szent István ünnepét fenn kell tartani, hiszen akkor is, majd a későbbi századokban gyakran a nép fennmaradása volt a tét a kereszténység felvételével. A szilárd állam létrejötte tette lehetővé a nemzetté válást.

Válaszok:
trendo | 2012. augusztus 18. 12:45

No igen. A történelmet a győztesek írják!
És ha bizonyos csatákban mások hagyják el a csatamezőt győztesen, akkor most másról szólnak a posztok, vezércikkek.
Vajon miért hiszi el itt mindenki és tekinti evidenciának, amit a manipulált történelemtanítás állít? Furcsa módon, a hamisításban sokszor valódi "nagykoalíció" figyelhető meg :)))
Nem vagyok jobbikos, de mégsem vagyok hajlandó kész tényként elkönyvelni ezt a szentistváni legendát, a koronamítoszt. Hihetetlen sok hazugságot, hamisítást tapasztottak rá a századok. Lám, a mostani kurzus is mazsolázik, most éppen a Horthy-korszak avítt értelmezése dívik. Egy narratíva a számtalan közül...

Válaszok:
trendo | 2012. augusztus 18. 12:54

Hiába ragozod a kérdést. Mellékes dolgokkal próbálod a lényeget kisebbíteni.

A kereszténység felvétele tette lehetővé, hogy itt ezer éves államunk legyen. Mit kell een ragozni, ide nem illő tényekkel megspékelni?

Ez is olyan duma, hogy Gyurta nem nyert volna, ha öt méterrel hosszabb a medence. De nem volt hosszabb, tehát nyert.

Mindegy ki volt a felemelt fátyol alatt, Szent István létrehozott egy maradandó államot.

Válaszok:
Akitlosz | 2012. augusztus 18. 14:03
radír | 2012. augusztus 18. 15:51

Amúgy meg, hadd jegyezzem meg, csendben, hogy az eredeti kereszténység valóban "egyistenhit" volt. Most meg kész tényként kezeli mindenki ezt a Szűz Mária kultuszt, mintha Mária egyfajta "társuralkodó" lett volna Isten országában. Ne mosolyogjatok! A Ti adótokból újítanak fel milliárdokért kegyhelyeket.
Persze, tudom én... ahogy a "páli reform" azt a direkt célt szolgálta, hogy a körülmetéletlen, a mózesi törvény előírásaitól idegenkedő népek is elfogadják a kereszténységet, mit doktrinát... a "Szűz Mária országa" koncepció is direkt politikai célokat szolgált. Mostani felmelegítése segíthet a félmilliónyi roma becsalogatásához (némi katolikus segédlettel) a NER-rendszerbe...


"a magyarok rovásírását eltörölte"

Hát neked azóta se sikerült másikat elsajátítanod.

Válaszok:
durrbele | 2012. augusztus 18. 17:11

A "szent istváni államalapítás" hazug mese.
A magyar államot 895-900 között hozták létre, Árpád és a vezérek.
Ennek az országnak Vajk a hatodik államfője, és nem az első.
Semmilyen addig nem létező új országot nem alapított, csak megreformálta a már akkor száz éve létező Magyarországot, pusztítva a magyar kultúrát.

A kereszténység semmilyen országot senkitől nem véd meg. A keresztény országok is vígan háborúznak egymással, legfeljebb más ürüggyel. Már a XI. században is többször Magyarországra támadt a Német-Római birodalom.

Míg a X. században szinte a teljes férfinépesség hadrafogható volt, - egy ló, egy íj, egy szablya, pár nyílvessző, aztán huj, huj, hajrá - addig a XI. századra a népesség nagyobb részének jobbágysorba süllyesztésével Magyarország katonai ereje lecsökkent.

Hozzávéve, hogy például a litvánok még több száz évig ellenálltak az erőszakos keresztény hódítási kísérleteknek au agresszív német lovagrend áltat, erősen vitatható, hogy Magyarország léte függött volna a kereszténységtől.

907-ben fényesen bizonyította az ország, hogy meg tudja védeni magát. A XI. században ez sokkal nehezebben ment a megváltozott harcmodor, és főleg a kisebb katonai erő miatt.

---

A Szűz Mária ügy pedig csak egy trükk volt pápai jóváhagyással a magyarok gyorsabb megtérítésére.

A magyaroknak ugyanis volt már Nagyasszonya, mégpedig Babba. A keresztény hittérítők egyszerűen lecserélték Szűz Máriára, azaz ráépültek a "pogány" hitvilágra, ahogyan azt korábban, a Római birodalomban is tették.

Húsvét, Karácsony, mind mind "pogány" ünnepek a téli és a tavaszi napfordulókhoz köthetőek.
A keresztények csak ráépültek saját új meséket kitalálva a már létező római, germán, egyiptomi stb. ünnepekre.

Magyarországon is ezt a módszert követték Babba Szűz Máriára átnevezésével.


Ez keresztény történelemhamisítás.

Nem a kereszténység felvételével jött létre az "ezeréves" magyar állam, hanem a Honfoglalással az ezerszáz éves magyar állam.

Vajk nem alapított semmiféle új, addig nem létező új államot, csupán rendszerváltást csinált, ez szerepel a cikkben is.

Ez a rendszerváltás Magyarország védelmi képességeit inkább gyengítette, mint erősítette.
Politikai, diplomáciai haszna is kérdéses, mivel ugyan nem óvta meg az országot a nagy keresztény szomszéd birodalom támadásaitól.

Magyarország a magyar nemzet úgy és akkor marad fent, ha ezért a magyarok eleget tesznek, de sajnos mindig jelentősek az olyan erők, akik valami idegen birodalomnak, központnak akarják alárendelni hazánkat.

Tetszés és ízlés szerint lehet gondolni Rómára, Bécsre, Berlinre, Moszkvára, Brüsszelre, Washingtonra, Tel-Avivra.

Válaszok:
Kvasztics Fedor | 2012. augusztus 18. 15:30

"Az tény, hogy Szent István maradandó államot hozott létre."

Ez nem tény, hanem történelemhamisítás.

Nem hozott létre semmiféle új államot, követte apját a "pogány" Gézát a már addig is létező Magyarország nagyfejedelmi székében.

Amit Vajk csinált az rendszerváltás, reform, de nem államalapítás.


Jól látod az akkori helyzetet, a történelmet, ami örvendetes.

Egyedül Kossuth megítélésével nem értek egyet, ha ő nincsen, akkor alig több mint egy évnyi szabadásg sem jut Magyarországnak az egész XIX. században, ráadásul később is (1867) ő értékelte helyesen a helyzetet.

De ez nem tartozik a tárgyhoz.


Hát, igen, mondhatjuk úgy is, hogy akkor léptünk be először Európába, ha nem is az EU-ba.

De ha nem tesszük, lehet, hogy elsöpörnek minket.


Ezzel csak az a gond, hogy te a mai falu fogalomból indulsz ki, és nem az 1000+ évvel ezelőttiből.

Ami ma egy falu, az akkor 3-10 is volt.

A mai Budapest területén mennyi település létezett 200, éve, 500 éve, 1000 éve?

Vajk valóban brutális módszerekkel térítette a népet a templomokba.

A Koppány Vajk féle háború ugyan nem vallásháború volt, hanem hatalmi harc az ország vezetéséért. A fő tét nem a vallás volt, hanem az, hogy melyikük legyen az ország következő vezetője.

Azaz polgárháború volt. Vajk jelentősebb külföldi segítséget kapott, ezért nyert ő. Koppányt is a német lovagok ölték meg.

Válaszok:
tajtajacsak | 2012. augusztus 18. 15:51
tajtajacsak | 2012. augusztus 18. 15:53

Csak ismételni tudom magamat.
Ne a mai viszonyokból indulj ki, amikor is már van minden faluban templom, hanem az ezer évvel ezelőtti viszonyokból, amikor is szinte sehol sem volt még templom.

---

A fennálló magyar jog szerint Koppányt illette volna Géza trónja. Géza azonban, hogy, hogy nem a saját fiát akarta inkább az utódjának.

A trónigény alátámasztásához jó segítséget látott a kereszténységben, mivel a keresztény országokban általában a legidősebb fiú követi az uralkodót a trónón.
Valamint mert így külföldi segítséget remélt Vajk számára.
Számítása be is jött.

A veszprémi csata arról döntött, hogy a következő nagyfejedelemt Koppánynak, vagy Vajknak hívják-e.

A vallás, mint általában nem ok, csak ürügy a háborúkhoz.

A háborúk valós célja mindig a hatalom, a befolyás, a pénz, természeti erőforrások, javak megszerzése, de úgy könnyebb mindezt eladni a népnek, a katonáknak, hogy ha "istennek tetsző" köntösbe burkolják.

Természetesen kulturális tétje is volt a küzdelemnek, hiszen Vajk eléggé romboltatta a "pogány" örökséget, betiltotta a dalokat stb. kötelezővé tette a templomba járást, melyet erőszakkal végre is hajtatott.

Válaszok:
CyB | 2012. augusztus 18. 17:18
tajtajacsak | 2012. augusztus 18. 17:31

"Ja és még egy. erről a brutális templomba kéynszerítésről is ha lehetne egyetlen forrást ide idézni!"

Kérlek alássan. A korabeli törvény eléggé megfelelő forrás?

"
A ki gőgös kevélységében fenhéjázva, Isten házát semmibe veszi, és az Istennek szentelt és Isten tiszteletére a király oltalmának szárnyai alá helyheztetett javakat becstelenül illetendi avagy azokban elvenni merészkedik, akárki legyen, mint Isten házának megtámadóját és rontóját, rekeszszék ki a gyülekezetből.
Valaki tehát esztelenül, jámbortalan botorságból kisértené a királyt, hogy jó szándékától elforditsa, és az ilyennek elméjét megcsendesiteni semmi módon nem lehetne, ha szinte valamelyes ideigvaló szolgálatra alkalmatos tag lenne is, vágja el a király magától és vesse ki, amaz evangyéliomi tanitás szerint: Hogyha a te lábad vagy kezed, vagy a te szemed azt miveli, hogy megbotránkozzál, vágd el vagy vájd ki azt és vesd el tőled.

vasárnap mindenki templomba járjon

Ugyan a papok meg az ispánok hagyják meg mindenfelé a falusbiráknak, hogy vasárnaponként az ő felszólitásokra minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya, mind templomba menjen, kivéve azokat, a kik a tűzhelyet őrzik.

Valaki pedig konokul hátramarad, csapják meg és kopaszszák meg.

a keresztyénség megtartásáról

Ha valaki, nem törődvén a keresztyénséggel, henyeségből nagy esztelenül a vallás ellen vétene valamit, itélje meg a püspök az ő vétségének mivoltához képest az egyház törvénye szerint.

Ha pedig ellenkezéstől késztetve, a reá mért büntetést elviselni nem akarná, ismét azon itélet sujtolja hétszer izig.

Végezetre, ha teljességgel nyakas engedetlennek találják, tegyen a király törvényt reá, mint a keresztyénség védője.

a templomi gyülekezetről és azokról, a kik mise alatt suttognak vagy fecsegnek

A kik Isten igéjének hallgatására templomba gyülekezvén, ott a misemondás ideje alatt egymás között suttognak, egyebeket léha fecsegéssel zavarnak és a szent leczkék éltető szavára nem figyelmeznek: ha öregebbek, dorgálják meg őket és szégyenséggel üzzek ki a templomból.

Az ifjakat és közrendüeket pedig kössék ki mindenek szeme láttára a templom pitvarába és ostorozzák meg az ily nagy vakmerőségért.

a boszorkányokról

Ha valami boszorkány találkozik, vigyék a birák törvénye szerint az egyház eleibe és bizzák a papra, hogy bőjtöltesse és oktassa hitben; bőjtölés után pedig menjen haza.

Ha másod izben találtatik azon vétekben, alázza meg magát ismét bőjtöléssel; annakutána a templom kulcsával keresztforma bélyeg süttetvén mellére, homlokára és a válla közzé, menjen haza.

Ha pedig harmad izben, adják a birák kezébe.

templomok épitéséről és arról, hogy mivel ajándékozzák meg a faluk az egyházat

Minden tiz falu templomot épitsen és ajándékozza meg azt két házzal és ugyanannyi cseléddel, továbbá lóval, kabalával, hat ökörrel és két tehénnel, harmincznégy darab apró barommal.

Ruhákról pedig, mind papi öltözőkről, mind oltártakarókról, a király gondoskodjék; papról és könyvekről a püspökök.
"

Terror volt ott, különben nem terjedt volna el a kereszténység. "Pogányként" csak távoli, elzárt területeken, mocsarak környékén lehetett túlélni még pár évtizedig.

Válaszok:
tajtajacsak | 2012. augusztus 18. 17:36

"Ehhez nem kell forrás, ott állnak a templomok!"

Vicces fickó vagy. :-)

Ránézésre megmondod melyik mikor épült és ki építtette?

Válaszok:
tajtajacsak | 2012. augusztus 18. 17:23

Hát Cyb valós, komoyl dolgokról ír, míg te ...

Arról sem írtál értelmesen, amiről állítod, hogy igen, pedig nem, de azért neked áll feljebb.

:-)


A Honfoglalás után többé nem volt nomád nép a magyar.
A X. századi élet legfeljebb félnomádnak tekinthető, volt egy téli szálláshely, ezek a mai települések alapjai, és egy nyári, ahol tavasztól őszig tartották az állatokat, s kétszer költöztek egy évben.

Ez nem nomád élet.

Válaszok:
CyB | 2012. augusztus 18. 17:30

"Végig olvastam, már másodjára. Nem derül ki kire gondolsz Vajk és Koppány mellet harmadik résztvevőre."

Hasonlóképpen.
Szegény beszélgetőtársunkat nem zavarja, hogy maga sem tudja mire gondol, de tőlünk azért elvárná, hogy értsük, amit le sem ír.

Válaszok:
tajtajacsak | 2012. augusztus 18. 17:42

Természetesen nem volt joga.

Magyarországon SOHASEM volt olyan szabályozott öröklési rend, mint máshol, nyugaton, mint például Angliában.

A vérszerződés arról rendelkezik, hogy Árpád utódai az ő férfiági leszármazottai közül kerüljenek ki, konkrétabb sorrend nélkül, azaz választással.

Hogy ez így volt, azt az is bizonyítja, hogy Magyarországon már a kezdetektől szabad királyválasztási jog volt érvényben, ami nyugaton ismeretlen.

Már az első király Vajk, I. István megalakította a királyi tanácsot, kezdetben húsz főből, amely szabad királyválasztási joggal rendelkezett, természetesen csak Árpád férfi leszármazottai közül.

De az Árpád-ház férfiágának kihalásával ez a korlátozás is megszűnt, a következő királyok, Károly Róbert is valamennyien választott királyok voltak. A királyválasztók köre pedig fokozatosan szélesedett, előbb országgyűlésre, majd rendi gyűlésre. A szabad királyválasztási jogot a habsburgok töröltették a magyar történeti alkotmányból 1687-ben az ellenállási joggal együtt.
1848. óta pedig minden magyar választópolgár a Szent Korona tagja.

Ezek a jogok pedig ma is kellenének az alkotmányba.


Arról, hogy Magyarországon az uralkodónak nincsen abszolút hatalma kijelölni a saját utódát. Sohasem volt.

A többi vezérnek is volt beleszólása, ezt már a Vérszerződés garantálta, utána pedig I. István által felállított királyi tanács dönthetett - jogilag legalábbis, mert hát azért valójában csak az erő számított - a király személyéről.

Olyan szerződések, mint például, amikor a Szent Korona visszaszerzéséért a habsburgok nyomására Hunyadi Mátyás a habsburgoknak ígérte a trónt, amennyiben nem lesz törvényes fiú örököse egyszerűen érvénytelenek, mert a magyar királynak nem volt ilyen joga.
De nem gond, a habsburgok úgysem értették meg sohasem a speciális magyar jogrendet.

A magyar király, ahogyan a római pápa, és a német-római császár is választott tisztségviselő, nincsen előre "kőbe vésett" öröklési rend, mint az angoloknál, vagy a habsburgoknál.

Válaszok:
tajtajacsak | 2012. augusztus 18. 18:03

Valamiről csak átírták.

Válaszok:
tajtajacsak | 2012. augusztus 18. 18:01

Csak nem a magyar jogrendben.

Árpád valamennyi férfi ági leszármazottja számításba jöhetett utódként. Szokás szerint a legidősebb volt az elsőszámú eséyles, ez alapozta meg Koppány tórnigényét.

Legidősebb fiú szabály Magyarországon nem volt.
Az a keesztényeknél volt, így teremthetett hivatkozási alapot Géza+Vajk számára.

De egyik sem automatikus, mint írtam Magyarországon az államfő választott tisztségviselő, elöbb a vezérek, majd a királyi tanács választja, később az országgyűlés, aztán a rendi gyűlés, míg a habsburgok el nem foglalják az országot és el nem törlik ezeket a magyar alkotmányos jogokat.

Válaszok:
tajtajacsak | 2012. augusztus 18. 20:06

Nem az a gond, hogy a magyaroknak volt idegen a kereszténység, hanem az, hogy a keresztényeknek volt idegen a magyarok hite.

A keresztények ellentétben az ókori vallásokkal nem toleránsak, nem tűrik meg a konkurenciát.

Az ember vagy beállt közéjük vagy elégették "eretnekségért".

Válaszok:
tajtajacsak | 2012. augusztus 18. 20:10


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó