Több tízezer forinttal is kevesebbe kerülhet a bevásárlás, mutatjuk miért
2024. február 10. 07:12
A tavalyi évvel magunk mögött hagytuk az inflációt is, az árak csökkenése pedig – ha az eddigieknél lassabban is – az év elején is folytatódhat. Az alapvető élelmiszerek ára aligha emelkedik jelentősen 2024-ben, de azért más a drágulás is velünk marad.
2024. február 10. 07:12
13 p
0
1
17
Mentés
Az év első hónapjára összeomlott az infláció – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A fogyasztói árak 3,8 százalékkal nőttek 2023 januárjához képest, vagyis teljesült a kormány célja, mivel a következő hónapokban sem várható, hogy ismét meglóduljanak az árak.
Olcsóbb lett az energia a 2023. januári árszinthez képest, az élelmiszerek pedig átlagosan csak 3,6 százalékkal drágultak egy év alatt. Így a 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben csupán 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció üteme. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése szerint költségoldalról nem várható nyomás, nem fenyeget az infláció ismételt felpattanása.
Mire jutott a KSH?
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a családok költésének legnagyobb részét kitevő élelmiszerek ára összességében 3,6 százalékkal drágult egy év alatt. Az üzletekben kapható termékek árainak részletes elemzéséből azonban kiderül, a legtöbb háztartás ma jóval kevesebb pénzt hagy az üzletekben a nagybevásárlás alkalmával.
Noha a legkeresettebb élelmiszerek ára jóval alacsonyabb, mint egy éve, amikor a legmagasabbak voltak az árak, a tisztálkodáshoz, vagy az állattarttáshoz kapcsolódó költségek meghaladják a 2023-as árszintet. A következő hónapokban az árak változása már inkább a közepes- és magasabb jövedelműeket érinti, míg az alapvető élelmiszerek szinte biztos, hogy nem drágulnak.
Minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi árszínvonalra kell berendezkednünk 2024-ben, ha nem történik olyan rendkívüli, világgazdaságot érintő esemény, mint 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése, vagy korábban a Covid-19 járvány.
A két évvel ezelőtti árszint ugyanakkor már biztosan nem tér vissza, vagyis a szomszédunkban dúló háborúval és a rekordokat megdöntő inflációval terhelt évek hatása velünk marad: 2022 januárjához képest átlagosan 30-50 százalékkal drágább a legtöbb termék és szolgáltatás.
Mutatjuk, minek az ára változott a legtöbbet
Noha 2023-ban még sorra döntött rekordot az infláció, valójában tavaly januárban volt a legdrágább az élet Magyarországon, az év második hónapja óta pedig folyamatosan mérséklődnek a bevásárlás költségei.
A 2022-ben a világpiacon kitört pánik és az ennek hatására szélsőségesen felgyorsuló, több élelmiszernél közel 100 százalékos drágulást okozó hatások hónapok óta megszűntek. Az áremelkedés legjobban a trappista sajtot érintette, tavaly januárban dupla annyiba került, mint a megelőző évben. Éppen ezért egy év alatt ennek a széles körben fogyasztott élelmiszernek csökkent legnagyobb mértékben az ára, de a többi tejterméknél is jelentős korrekciót tapasztalhatnak a vásárlók. Egy év alatt
a trappista sajt ára 37 százalékkal mérséklődött.
A tejföl 22,5 százalékkal,
az ESL tejek 16-18 százalékkal,
a vaj és a sertészsír 20-25 százalékkal,
a tavaly még árstopos étolaj 13 százalékkal,
a margarin 5 százalékkal kerül kevesebbe, mint tavaly év elején.
Az árcsökkenés már érdemben érzékelhető volt a tavalyi év közepére, de év végén azoknak az élelmiszereknek az ára is csökkenni kezdett, amelyek ára nem változott olyan szélsőséges mértékben, mint a tejtermékeké. Idetartoznak a húsfélék és a felvágottak:
a pulykamellfilé 15 százalékkal,
a téliszalámi 11,5 százalékkal,
a csirkecomb 8 százalékkal,
a szárazkolbász pedig 6 százalékkal olcsóbb, mint egy éve.
A korábban árstopos csirkemell ára mérsékelten emelkedett, 8 százalékkal, míg az elmúlt években rendkívül nyomott árú, majd hatósági árral védett sertéscomb drágult jelentősebben, 17 százalékkal. Ennek oka a hatósági ár megszüntetése.
A sütéshez, főzéshez nélkülözhetetlen alapanyagok, szárazélelmiszerek ára is jelentősen csökkent: a lisztek és a tésztafélék 20-30 százalékkal lettek olcsóbbak. A kenyerek és más sütőipari termékek árának megmagyarázhatatlan, közel 100 százalékos emelkedése és tartósan magas árszínvonala is megtört, ám a 10-20 százalékos csökkenés ebben a kategóriában közel sem mondható érdeminek.
Noha a legtöbb keresett élelmiszer és alapanyag jóval olcsóbb lett, az áremelkedés is velünk maradt:
a cukor ára egy év alatt 40-50 százalékkal ugrott meg.
Ennek hatására drágultak az érdességek és az üdítők, de lassabban mérséklődik a már említett sütőipari élelmiszerek ára is. A brutális áremelkedés tisztán világpiaci okokra vezethető vissza és az időjárás okolható. A cukor árát a nagy cukortermő vidékekre kiadott termés-előrejelzések mozgatják. Az El Niño hatás visszatérésével Brazília cukornád ültetvényeit szélsőséges időjárási, elsősorban aszály fenyegeti, és a borús várakozások mindenhol jelentősen megdrágították a cukorfélék felvásárlási árát.
A többi élelmiszernél az árcsökkenést is részben a világpiaci árak mérséklődése okozta. Egyrészt elmúlt az orosz-ukrán háború miatt kialakult globális pánikhangulat, másrészt a magyar üzletekben az online árfigyelő tavalyi indulása nagyobb versenyre, önkéntes árcsökkentésre kényszerítette a nagy üzletláncokat.
Az élelmiszerek, elsősorban az állati termékek árának visszaesése a gabonafélékre vezethető vissza, így a jóval mérsékeltebb takarmányárakra. Minden élelmiszer előállítási költsége csökkent emellett azzal, hogy a szélsőségesen megugró energiaárak hosszú ideje stabilizálódtak.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) globális árakra vonatkozó elemzése azt mutatja, hogy az árcsökkenés még most is tart, ám a fogyasztói árakban az 1-3 százalékos árváltozás egyik kategóriában sem lesz érezhető. A cukor ára a várakozások szerint lassan, de egyre gyorsabb ütemben mérséklődhet a második negyedévtől.
A drágulást sem felejthetjük el
Az élelmiszerek áresése azért kiemelten fontos, mert a háztartások jövedelmük legnagyobb részét az élelmiszerüzletekben költik el. Ez fokozottan igaz az alacsony jövedelmű háztartásokra. A drogériákban ugyanakkor továbbra is az árak emelkedésével szembesülhetnek a fogyasztók. Egy év alatt
a tusfürdő, a sampon és a szappan ára 10-20 százalékkal nőtt,
a mosópor közel 30 százalékkal, az öblítő 20 százalékkal drágult.
Márciustól behajtják veszteségüket a szolgáltatók
A szolgáltatások ára összességében 10,4 százalékkal drágábbak, mint tavaly év elején. Ezen belül
a lakbér 13,9 százalékkal,
a járműjavítás és -karbantartás 11,9 százalékkal,
az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3 százalékkal,
a sport- és múzeumi belépők 10,9 százalékkal,
az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult.
Az ország- és vármegyebérletek bevezetésének köszönhetően a munkába és iskolába járás költsége közel negyedével, 21,7százalékkal olcsóbb lett. Jelentősen mérséklődött a gáz, az áram és a tűzifa fogyasztói ára is.
Márciustól ugyanakkor több szolgáltatás ára megugrik: az internet és telefonszolgáltatás díja mindegyik országos szolgáltatónál 15 százalékkal emelkedik, ezzel igazítva a díjakat a tavalyi 17,8 százalékos inflációhoz. A bankok és a biztosítók is árat emeltek, és a legtöbb szolgáltatás díja várhatóan a nyári hónapokig még valamelyest nőhet.
Az árcsökkenés helyett a fizetésemelés növeli az életszínvonalat
Noha az árak mindkét irányba elmozdulnak a következő hónapokban, arra semmi jel sem utal, hogy a 2022-höz és 2023-hoz hasonló szélsőséges ingadozások visszatérnek. A hazai üzletek áraira a közel-keleti konfliktusok nincsenek érdemi hatással.
A kormány és az elemzők ugyanakkor azt várják, hogy a reálbérek egyre gyorsabb ütemben nőnek 2024-ben. Ez azt jelenti, hogy teljesülhet a bérek 5-6 százalékos átlagos vásárlóerő-növekedése már ebben az évben. A további árcsökkenésnél a fizetésemelések hatása sokkal kedvezőbb, mind a nemzetgazdaság, mind a háztartások szempontjából.
A makrogazdasági előrejelzések szerint idén helyreáll a belső fogyasztás, a hazai piacra termelő vállalkozások is túljutnak az elmúlt két év nehézségein. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszatérjen a kormány által várt 4 százalékos éves GDP növekedés.
Éppen ezért a bérek emelése és az árak csökkentése éppen úgy érdeke a gyártóknak és a kereskedőknek, mint az embereknek.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
A francia államfő háborús kijelentései már a hazájában is vihart kavartak: az egyik legutóbbi, Franciaország atomdoktrínáját érintő javaslata, hogy vitassák meg a nukleáris erők európai alkalmazásának kérdéseit a szomszédos vezetőkkel, az ellenzék részéről heves elutasításra talált. Jobb- és baloldali politikusok azt hangoztatták, hogy az elnök megkezdte az ország nukleáris stratégiájának lazítását, mégpedig azért, hogy azt ez európai szolidaritás oltárára helyezze. Ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök akár kénye-kedve szerint dönthet.
p
1
0
9
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 17 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ezen a téren van hova fejlődni, az élelmiszer gyártó cégek kihasználva a globális zavart az inflációt jóval meghaladó mértékben emelték a beszállítói árakat. Nem beszélve az áruház láncokról, hogy toszódjon meg a kapzsi banda.