The Spectator: Nem érti az EU Magyarországot és Lengyelországot

2021. november 19. 11:35

A The Spectator szerint vagy zsarnokoskodással vádolhatják az Uniót, ha végül letöri a két kormány szembenállását, vagy ostobának tűnhet, ha hagyja, hogy figyelmen kívül hagyják az uniós bírósági ítéleteket.

2021. november 19. 11:35
null

„A népi demokrácia és a brüsszeli bürokrácia harca” figyelhető meg az EU és a lengyel, illetve a magyar kormány között az uniós jog elsőbbsége kapcsán kialakult jogi konfliktusokban, de a jogi érveknél is fontosabbak a politikai és gyakorlati szempontok, melyek csapdahelyzetet teremtettek az EU számára – írta a The Spectator weboldalán megjelent véleménycikkében Andrew Tettenborn. A jogtudós, író szerint ugyanis vagy zsarnokoskodással vádolhatják az Uniót, ha végül letöri a két szabadon megválasztott kormány szembenállását, vagy „egyszerűen csak ostobának tűnhet”, ha hagyja, hogy a budapesti és varsói kormány

figyelmen kívül hagyja az uniós bírósági ítéleteket.

A szerző szerint jelentős különbség figyelhető meg az EU-s jog nemzeti jog feletti elsőbbségével kapcsolatos hozzáállásban az ezt lényegében fenntartások nélkül elfogadó régebbi, nyugat-európai tagállamok, illetve a később csatlakozott, korábbi szovjet uralom alól szabadult, és így bármiféle nemzetek feletti, technokrata államapparátustól érthető módon joggal tartózkodó keleti tagállamok között. A cikkíró szerint e felfogásbeli különbségek nemrégiben a lengyel és a magyar kormányt elmarasztaló európai bírósági ítéletekre adott reakciókkal váltak látványossá, és Magyarország esetében az ország alkotmánybírósága jelenleg is vizsgálja azt a kormánybeadványt – és jó eséllyel a kormány számára kedvező döntést hozhat –, mely az egyes magyar menekültügyi intézkedéseket az uniós joggal ellentétesnek kimondó uniós bírósági ítélet és a magyar alkotmányos szuverenitás közötti ellentétekre világít rá.

A The Spectator publicistája hozzátette: akármennyire is alapvetőnek tartja az uniós elit és az Európai Bíróság az uniós jog elsőbbségét, nem tekinthetik úgy, hogy az egyes tagállami alkotmányok arra hatalmaznák fel a nemzeti kormányokat, hogy egy

külső testületre ruházzák át az alkotmány tetszés szerinti módosításának jogát.

Az EU-nak emellett azt is fontos lenne szem előtt tartania, hogy bármire is szólítják fel a lengyel vagy a magyar kormányt – akár bírósági ítéleteken keresztül –, nagy biztonsággal kijelenthető, hogy végső soron csak rajtuk múlik, hogy engedelmeskednek-e, így Brüsszel részéről „rugalmasabb és okosabb” megközelítésre lenne szükség – tette hozzá a szerző.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / POOL / AFP

Összesen 58 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tintapaca
2021. november 20. 10:18
Ha j ól emlékszem, 2015 tavaszán II. Erzsébet (sokak szerint a háttérhatalom frontvonalában a leghatalmasabb személy) Merkelhez utazott Németországba, tárgyalni. Hogyan volt lehetséges, hogy a társadalmi és politikai protokoll szerint Merkel fölött három osztállyal feljebb álló angol királynő utazott Merkelhez, és nem fordítva? Valószínű, hogy akkor közölte Merkellel a háttréhatalom döntését, hogy a Brexittel Németország átveheti a kontinentális Európa vezetését, de "egyszer majd kérünk magától valamit, Pelikán elvtárs" módjára Merkelnek el kellett fogadnia a menekültáradat Európába, Németországba özönlését. Ez a hülye tyúk pedig belement. A ravasz globalisták jól látták, hogy az unió végét jelenti a muzulmán beáramlás, de Merkel csak a rövid távú érdekeket nézte. A többit ismerjük.
nakatomi
2021. november 19. 18:05
„A népi demokrácia és a brüsszeli bürokrácia harca” Magyarország a rendszerváltozás óta nem népi demokrácia többé. Mint tudjuk, a "népi" jelző fosztóképzőként működik a demokráciával kapcsolatban. Jó lenne, ha Andrew Tettenborn a "jogtudós, író" is tisztában lenne ezzel a ténnyel.
Rocktoberi
2021. november 19. 14:45
Jogi kérdésnek álcáznak ideológiai kérdéseket. A liberális demokrácia erőltetése, az illegális határsértők betelepítése minden áron, a zakkant LMBTQ aktivisták gyerekekre szabadítása nem jogi kategória és bármely tagállam nak joga van elutasítani ezeket a diktátumokat. Ha nincs akkor liberális diktatúráról beszélünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek mind a józan ésszel szemben álló követelések és Európa kárára vannak.
Rocktoberi
2021. november 19. 14:36
Ha azt akarják, hogy ne essen szét az Európai Unió akkor az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet fel kell oszlatni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!