A választás lehetősége

„Magyarországon, akarom mondani agyarországon (a neonhirdetményen kiégett az M betű) az állami szabályozás érdek-és értékmentessége még jámbor óhajként is felforgató gondolat, a minden kiadó számára elérhető adófizetői áldozat pedig »mese habbal«.

Nem a szocialista világ langyos vizét, acélgyuribácsit kellene visszasírni, meg a »harmadik út« elvesztését siratni, átkozva a kapitalizmus vastörvényeit, hanem a választás lehetőségét mindenben korlátozó orbánizmust támadni. Mert amikor az ember választhat, hogy megtakarításaiból állampapírt, vagy állampapírt (azaz békekölcsönt) vásárol, vagy választhat, hogy az államilag engedélyezett tankönyvből, vagy az államilag engedélyezett tankönyvből olvas fel a gyerekének, amikor a magas orvosfizetését átvezényelt ortopédorvos helyett szemésszel operáltatja a térdét, akkor ugyanazzal a jelenséggel néz szembe, amelyik többséget szerez a könyvkereskedelemben, vagy kiadókban.

Amíg nem a vezér állama ellenőrizte ezt a versenyt torzító többséget nem kellett azonnal az ízlésdiktatúra megteremtésétől tartanunk, mert mindig volt »más választás«, beléphetett a piacra egy amazon és hozhatta a kritériont, vagy az új fórumot. Ha bezárják, és ezzel valóságossá teszik – az egyébként nem létező – nemzeti piacot, akkor se verseny, se piac, se választási lehetőség, azaz kitörlik a … szabadságot.”

Nyitókép: Képernyőfotó