A gazdagabbak tovább gazdagodhatnak, a szegények alibiből kapnak némi könyöradományt, a többiek pedig le vannak szarva: így néz ki a jelenlegi állami lakáspolitika.
„Magyarországon amúgy is nagyon kiegyensúlyozatlan a lakásszektor: a lakások kevesebb, mint 6-8 százaléka piaci albérlet (4 százalék bejelentett), ami a fentiek miatt csökken. Van emellett olyan 3 százaléknyi önkormányzati bérlet, ami szintén csökken. Szóval ha tulajdonra nincs esélye valakinek, akkor egyre kevésbé van egyáltalán lakhatásra.
Az látszik, hogy kiterjedt szociális bérlakás-állomány megteremtésében nem érdekelt a kormány, de ezen túl lennének más lehetőségei is a lakhatási szegénység csökkentésére és a lakhatási válság kezelésére. Néhány ötlet: megfelelő segítséget nyújtó normatív lakásfenntartási támogatás, hatékony adósságkezelési szolgáltatás, lakhatási típusú megoldás a hajléktalanságra a közterületen élők büntetése helyett, energiafelhasználás mennyiségét csökkentő intézkedések, lakhatási szegregáció felszámolása, szociálisan célzott állami lakhatási kiadások. A Habitat pedig hosszú távú, megfizethető árú lakáskiadás adójának csökkentését, nonprofit lakástársaságok létrehozását és támogatását, valamint a lakásbérlő és -bérbeadó jogainak és kötelezettségeinek jobb szabályozását indítványozza
Azonban mi van ehelyett: CSOK, csökkentették az új építésű ingatlanok áfáját, lakás-takarékpénztári megtakarítások és lakáshitelek támogatása. Csupa olyan lépés, ami a felső középosztály tulajdonszerzését segíti: azoknak a zsebébe rak az állam plusz pénzt, akiknek csak amiatt van erre szükségük, hogy még nagyobb, vagy még több ingatlanuk legyen. Ezzel párhuzamosan pedig eltörölték a központi lakásfenntartási támogatást és adósságkezelési szolgáltatást, amik a szegényebbekre céloztak.
És hiába hazudják azt kormányoldalról, hogy a CSOK »százezreknek« szól, valójában eddig alig többen, mint tízezren igényelték. Ebből a cikkből kiderül, hogy akiknek szükségük lenne ilyen támogatásra, azok szinte mind ki vannak zárva belőle.
A gazdagabbak tovább gazdagodhatnak, a szegények alibiből kapnak némi könyöradományt, a többiek pedig le vannak szarva: így néz ki a jelenlegi állami lakáspolitika.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
