Az, hogy hároméves tanulás után szerzett papírt diplomának mernek nevezni, és a munkaadók ezt akként is értékelik, ez az egyetem teljes leértékelése. Interjú.
„HVG: Orbán Viktor miniszterelnök szerint eljárt az idő az olyan gondolkodás felett, hogy a sikeres élethez csak a gimnáziumi, illetve a felsőfokú tanulmányok vezetnek. Mit gondol erről?
Cs. L.: Szerintem egyáltalán nem erre, inkább az élethosszig tartó tanulás irányába halad a világ. Bizonyos értelemben amerikanizálódik, hiszen az Egyesült Államokban egyáltalán nem szokatlan, hogy valaki 40–50 éves korában valami egészen újat tanuljon. A felsőoktatás pedig igen jelentős részben készségeket fejleszt, tanulni tanít. Nem azért kell az egyetem, hogy megtanítsa, hogyan működik a marógép, ez XIX. századi felfogás. Különösen most, a negyedik ipari forradalom és a soha nem látott mértékű számítógépesedés idején kell mindenféle új dolgokat tanulni. A jövő nemzedéke élethosszig tartó tanulásra van kárhoztatva. Ez elkezdődik a bölcsődében, és jó esetben nem fejeződik be az egyetemen. Tanulni pedig az tud, akit erre megtanítottak. Mi most nem erre megyünk ugyan, a tendencia éppen az, hogy szinte senki sem megy egyetemi mesterképzésre.
HVG: Ennek mi az oka? Felfogható a rendszer kritikájaként is, vagy egyszerűen a hallgatók hozzáállásán múlik?
Cs. L.: Az, hogy nem mennek mesterképzésre, szerintem optikai csalódás. Az én diákságom idején is azt mondták, hogy a külker főiskolát végzettek gyorsabban el tudnak helyezkedni, mint a közgázra járók, akiknek a fejét telenyomják felesleges matematikával és mindenféle elmélettel. Ez bizonyos szempontból igaz volt, viszont az is az, hogy 15 év elteltével a felsővezetők 90 százaléka az egyetemet végzettek közül került ki. A magas tandíj is a mesterképzés ellen hat, és gyakran hallani azt is, hogy ha ma valaki elmegy doktorandusznak, az annak a jele, hogy nem talált magának állást. Jól látható, hogy ma a középmezőnyből jönnek a doktoranduszok, és nem a legjobbak közül. Ez baj, mert azt jelenti, hogy nincs megbecsülve a tudás. (...)
HVG: Piaci alapon meddig működhet ez a rendszer?
Cs. L.: Először is meg kellene szüntetni a bolognai rendszert, ami megölte az egyetemet, és akkor egymás mellett létezhetnének mindenféle intézmények. A bolognai rendszert bürokraták találták ki, akiknek fogalmuk sincs arról, mi az egyetem. Mert az nem egyszerűen a tudás átadásának, hanem a generálásának a színtere. Egyáltalán az, hogy hároméves tanulás után szerzett papírt diplomának mernek nevezni, és a munkaadók ezt akként is értékelik, ez az egyetem teljes leértékelése.”
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Az Egyesült Államok egyik vezető egyetemét a napokban Izrael-ellenes agitátorok szállták meg.
Az egyetemista nem tud arról, hogy az erőszakos aktivistákat érte-e bármiféle retorzió.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
