Fekete-fehér

„Persze ez csak helyileg nyílt. A magánbeszélgetésekben. Ott mindenki bátran kimondja: az egyházi iskola cigánymentes övezet lesz. Persze senki sem olyan hülye, hogy ezt nyíltan kommunikálja. Ezer más módja is van annak, hogy ott ne legyen cigánygyerek. Mindenféle praktika adott. Befizetések, amelyek lehetetlenek a mélyszegénységben élők számára. Kötelezettségek, amiket ők nem tudnak teljesíteni. Van, ahol van egy füzet, amibe ha háromszor bekerül valakinek a neve, az mehet az államiba. Mert az egyháziban a problémásaknak nincs helyük. Az SNI gyereknek sem. Egyszerű pedagógiai megoldás a »takarodj«. Bár talán méltatlan az egyházhoz.

Más egyenesen visszasírja a szegregált kisegítő iskolákat. Az volt a jó… akkor nem zavartak senkit, mindenki tudta, hol a helye. Nekik a »gyogyóban« volt.

Hallottam nemrég egy polgármesterről, aki az egyik kisvárosban mindent elkövetett, hogy az egyház ne indíthassa be külön iskolában az oktatást. Mert azon a településen is magas a cigánytanulók aránya, és tudta, látta, belegondolt, micsoda változásokat indíthat el, ha az egyházi iskola megnyílik. Láthatta. Az LHH kistérségekben van példa rá már elég. Pár év alatt az elindított szegregációs folyamatok aláásnak mindent.

Mert ő értette: ez nem hoz megoldást. A szegregált iskola ugyanis nemcsak azért rossz, mert onnan nem kerülnek ki megfelelő tudással, képességekkel a gyerekek. Hanem azért, mert ezek a gyerekek ott maradnak, a településen belül, és felnőve nem lesznek képesek mást mutatni, átörökíteni, csak amit »maguk között« szocializlódva kaptak. Egy leszakadó réteget növelnek a településen belül, rohamosan emelkedő létszámmal, ami majd le fogja amortizálni magát a települést is.”